Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Egyesíthető-é a kisebbségben a nemzeti, a baloldali és a liberális gondolat?
Végel László
Ismerem a filozófusok szkeptikus válaszát, de íróként nem bánt a jogos kifogásuk, hiszen ennek köszönve nyitottabb maradtam a másságok iránt. Azóta is foglalkoztat a kérdés: lehet-e a kisebbségi értelmiségi következetes liberális? Tudom, hogy nem érem meg a „teadélutánok korát”, amelyben következetes liberális lehetek, ezért viselem az eklekticizmus bélyegét, de továbbra is rokonszenvezek Ivan Krasztevvel, aki szerint a „liberális demokrácia szempontjából tehát az a döntő kérdés, hogyan védi meg az egyén jogait, de oly módon, hogy el lehessen érni a közös célokat”. Végel László:
2021.október 29., péntek
Többször is liberálisnak neveztek, ilyenkor mindig erős kétség gyötört, akkor is, ha dicsértek és akkor is, ha elmarasztaltak. A minősítés történetéhez tartozik, hogy az egypártrendszer idején a liberalizmus egyedüli ellenzéki alternatíva volt. Gondoljunk csak a Fidesz szerepére az egypártrendszer megdöntése előtt és közvetlenül utána. Nyíltan liberálisoknak nevezték magukat, hiszen egyetlen alternatíva volt, miután a rugalmasan viselkedő nacionalistákkal kiegyezett a hatalom. Ők nem az autoritárius rendszert, hanem annak ideológiáját bírálták. Gondoljunk csak a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia bizottságának Memorandumára. Nem csoda, hogy 89-ben a nacionalisták könnyen átvették a hatalmat, csak jelvényt kellett cserélni. A rendszerváltás után azonban kisebbségi mivoltam miatt nem lehettem következetes liberális, hiszen veszélybe kerültek a kisebbség kollektív jogai. Még ma is emlékszem egy jelenetre Dobrica Čosić elnöki irodájában. A Horvátországban folyó háború idején Konrád György a PEN klub elnöke Újvidékre és Belgrádba látogatott, s Szerencsés Zsuzsannának a Danasnak adott interjújában nehezményezte, hogy a magyarokat aránytalanul kényszerítik a horvátországi csataterekre. Ezek után Dobrica Čosić egy beszélgetést javasolt vele, amelyen részt vett Svetozar Stojanović a volt Parxis-filozófus, ezenkívül Vickó Árpád, mint fordító és én. Čosić elutasította Konrád állítását, én azonban emlékeztettem, hogy az Európa szerte ismert, az európai és az amerikai egyetemeken is előadó nemzetközi közjogász Vojin Dimitrijević vezette Belgrádi Emberjogi Központ dokumentumára. A róla folyó vita közben Svetozar Stojanović ironikusan megjegyezte, hogy a VMDK szintén etnikai alapon szerveződik, ami igazán nem nevezhető korszerű európai gondolkodásnak. Erre azt válaszoltam, hogy ha majd egyszer Szerbiában egy liberális párt kerül hatalomra, amely törvénybe iktatja a többség hatalmának kisebbségi korlátozását, akkor a VMDK legfeljebb teadélutánokat szervez. A válasz elmaradt, de a dilemmám maradt. Ez azt jelenti, hogy például a nemzeti tanácsoknak a kisebbségi kérdésekben vétójoguk lenne. Vétójog nélkül ma sem tudom elképzelni a nemzeti tanácsokat. Kiutat keresve megbarátkoztam Bibó István eklektikus gondolataival. Kovács Gábor a Magyar Tudomány 2006. márciusi számában közzétett dolgozatában jól ráérzett a törekvésemre, amikor a 2004-es, Romsics Ignác és Szegedy-Maszák Mihály szerkesztette Mi a magyar? című könyvben közölt esszémet (Magyar labirintus) „erősen bibói ihletésű történet-elemzésnek” nevezte. Egyesíthető-é a kisebbségben a nemzeti, a baloldali és a liberális gondolat? Ismerem a filozófusok szkeptikus válaszát, de íróként nem bánt a jogos kifogásuk, hiszen ennek köszönve nyitottabb maradtam a másságok iránt. Azóta is foglalkoztat a kérdés: lehet-e a kisebbségi értelmiségi következetes liberális? Tudom, hogy nem érem meg a „teadélutánok korát”, amelyben következetes liberális lehetek, ezért viselem az eklekticizmus bélyegét, de továbbra is rokonszenvezek Ivan Krasztevvel, aki szerint a „liberális demokrácia szempontjából tehát az a döntő kérdés, hogyan védi meg az egyén jogait, de oly módon, hogy el lehessen érni a közös célokat”. A definíciói időszerű lehetne a posztnacionalista korban, amelytől azonban nagyon távol vagyunk, és úgy látom jelenleg éppen távolodunk tőle. Ebben a helyzetben megelégszem a többségi hatalom korlátozásának liberális gondolatával, a sokak által elmarasztalt vétójoggal, amely függetlenül a szabad választások létezésétől biztosítja a kisebbségek jogait, hiszen a szabad választások, mint ahogy Ivan Krasztev állítja „alapjában véve arra válaszolnak, hogy ki fog kormányozni, de arra nem, hogy hogyan fog kormányozni”
Következő cikk: A Stop Soros-törvényt meg kell változtatni!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >