Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Az Európai Parlament és a nemzeti kisebbségek
Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!
Bozóki Antal
A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával kapcsolatos dokumentumok elfogadásakor, nem a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekében szólaltak fel, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy az állásfoglalásokat megkérdőjelezzék, hogy a szerbiai állapotokat fényezzék, és hogy az országnak az uniós tagságba való felvételét sürgessék – annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem tesz eleget a tagfelvételi mércéknek! Az EP állásfoglalásai ellen szavaztak! Érti ezt valaki? Bozóki Antal:
Az Európai Parlament (EP) 2021. március 25-én elfogadta Vladimir Bilčik szlovákiai EP-képviselő Szerbiáról szóló 2019. és 2020. évi jelentéseit és 107 pontban foglalta össze az ország uniós csatlakozásával kapcsolatos álláspontjait.
A határozatnak is nevezett állásfoglalás bevezetőjében az EP – egyebek mellett – rámutat, hogy az uniós tagságra törekvő „Szerbiának visszafordíthatatlan eredményeket kell felmutatnia az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok, köztük a nemzeti és más kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos értékek megőrzése és védelme, valamint a mellettük való kiállás terén belföldön és nemzetközi kapcsolataiban egyaránt” (C. pont).
Az EP „sürgeti Szerbiát, hogy mutasson fel meggyőző eredményeket, olyan fontos területeken, mint az igazságszolgáltatás, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén (24. pont). Aggodalmát fejezte ki „az új parlament tényleges működése miatt, ahol nincs parlamenti ellenzék, amelynek legitimitását az ellenzéki pártok megkérdőjelezik” (31. pont), „sajnálatát fejezte ki a médiaszabadság romlása miatt” (43. pont), „aggodalommal vette tudomásul, hogy a civil társadalmi szervezetek munkája olyan környezetben zajlik, amely nem áll nyitva a kritikákra” (45. pont), stb.
Az EP-nek a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos álláspontjait a határozat 48. pontja tartalmazza. Ennek teljes szövege a következő:
„48. megállapítja, hogy az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött, de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok; felszólít arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó hatályos jogszabályok, többek között a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény valamennyi jövőbeli módosítását átlátható módon, az összes érdekelt fél bevonásával hajtsák végre; szorgalmazza ennek hatékonyabb végrehajtását, különös tekintettel a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira, köztük a nemzeti kisebbségekre az oktatás terén; felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés-mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten, továbbá gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről”.
Ha elemezzük a határozatnak ezt a nem túl terjedelmes és a nemzeti kisebbségek ugyan nem minden problémájára kiterjedő, de rendkívül fontos értékeléseket tartalmazó pontját, akkor a következőket állapíthatjuk meg:
1. Szerbiában „az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött” ugyan, „de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok”.
Ebből a megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy Szerbiában még a nemzeti kisebbségi jogvédelem intézményes kerete sem teljes, a törvényekben – „nagy vonalakban” – biztosítva vannak ugyan a nemzeti kisebbségek jogai, de „hiányoznak” a jogok tiszteletben tartását biztosító eszközök, vagyis a gyakorlatban/„ténylegesen” nem alkalmazzák azokat: Egyet ír a törvény, mást mutat a gyakorlat!
2. Az EP „felszólítja” a szerb hatóságokat, hogy „az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó hatályos jogszabályok […] jövőbeli módosítását átlátható módon, az összes érdekelt fél bevonásával hajtsák végre”.
Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó jogszabályok elfogadásakor megkerülik/megkerülték a nemzeti kisebbségeket, a jogszabályok változtatását a továbbiakban „átlátható módon” és a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételével kell előkészíteni és elfogadni.
3. Az EP „szorgalmazza” a nemzeti kisebbségi jogokat is rendező pozitív jogszabályok „hatékonyabb végrehajtását”, különösen az oktatás terén.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az EP nincsen megelégedve – többek között – a nemzeti kisebbségi jogokat rendező jogszabályok „végrehajtásával”. Ez ismét csak azt jelent(het)i, hogy nem megfelelő a vonatkozó jogszabályoknak a gyakorlatban való alkalmazása/átültetése.
4. Ez EP határozat „felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés-mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten”.
A parlamenti határozat szerint, Szerbiában nincs biztosítva a nemzeti kisebbségek nyelvének egyenrangú használata az oktatás terén és a sajtóban. Arra is következtetni lehet, az EP szorgalmazza, hogy az ország a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatást – „az állami médiában és helyi szinten” – „külön médiacsatornákon” biztosítsa.
Ezzel szemben, már huzamosabb ideje, a közszolgálati televízió magyar nyelvű műsorai (sajnos csak ezeket ismerem) minőségének gyengülése és a szerkesztőségének létszámbeli leépítése folyik.
5. Ez EP ugyancsak állást foglalt amellett, hogy Szerbia „gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről”.
Köztudott, hogy Szerbiában sok gond van az esélyegyenlőséggel az élet különböző területein, különösen a foglalkoztatásban és az oktatásban, legfőképpen pedig egyetemi szinten. Az újvidéki Jogtudományi Karon például – a bírósági ítéletek ellenére – még felvételezni sem lehet nemzeti kisebbségi nyelven.
A „megfelelő képviselet” biztosítása a „közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban”, de a döntéshozó szervekben, közszolgálatokban és közvállatokban is – a különböző szintű kormány és egyéb határozatok ellenére –, nem, hogy nem valósul meg, hanem egyre inkább rosszabbodik.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a március 31-ei közleményében, rámutatott arra is, hogy az Európai Parlamentet jelentésével kapcsolatosan „visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartja a kisebbségi kormánypárt (értsd: Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ – B. A.) hozzáállását és ténykedését”.
A VMDK-nak – mint az Egyesült Szerbiai Ellenzék alapító tagjának – közleménye szerint, a VMSZ „nem azt az utat választotta, hogy a tisztségviselőin keresztül olyan módosító indítványokat kezdeményezzenek amivel javítanának a délvidéki magyarság helyzetén, hanem inkább azon ügyeskedtek hogyan lehetne kitörölni a jelentésből azokat a részeket, amelyek rámutatnak a hatalmi koalíció kétes, maffia közeli és magas korrupcióhoz köthető ügyeket mint a Jovanjica, Krušik, Telekom, Savamala, stb.
A szerb parlament integrációs bizottságának elnöke Kovács Elvira, a VMSZ egyik alelnöke (2015-től), 2020 októberétől a Szerbia Képviselőház alelnöke, a Külügyi Bizottság tagja is, a „legdrágább” parlamenti képviselő Szerbiában stb. Az irányítása alatt kellene, hogy sor kerüljön az EP országjelentésnek és állásfoglalásainak a megvitatása.
Tekintettel arra, hogy a VMSZ hatalmi szövetségben van a Szerb Haladó párttal (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), ez eleve meghatározza Kovács (aki „valamiért” nem vette még fel férje, Voislav Milosavljević nevét) és az általa vezetett parlamenti bizottság ténykedését, valamint a jelentésekkel és a határozattal kapcsolatos álláspontját is (ha egyáltalán lesz ilyen).
Kovács a képviselőház euróintegrációs bizottságának április 1-jei ülése végén „kiemelte, még folynak a politikai konzultációk, hogy a dokumentumról milyen formában folytat majd vitát a parlament”. Nem kell azonban ezen különösebben törnie magát, Ivica Dačić, a parlament elnöke közvetítésével, megkapja Aleksandar Vučićtól az utasításokat. Elvégre a koalíció kötelez…
A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával kapcsolatos dokumentumok elfogadásakor, nem a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekében szólaltak fel, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy az állásfoglalásokat megkérdőjelezzék, hogy a szerbiai állapotokat fényezzék, és hogy az országnak az uniós tagságba való felvételét sürgessék – annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem tesz eleget a tagfelvételi mércéknek! Az EP állásfoglalásai ellen szavaztak! Érti ezt valaki?
A hatalom képviselői számára, az EP jelentés és határozat „szemlátomást nem hitelt érdemlő dokumentum, mint ahogy a többi jelentés sem, amelyben az utóbbi években bírálták a demokrácia és joguralom állapotát Szerbiában. Ez alkalommal, egyebek mellett, a hatalmon lévők megpróbálnak különbséget tenni az Európai Parlament, és – ahogy mondják – a sokkal hitelesebb intézmény között, mint amilyen Európai Bizottság (EB). Eközben elfelejtik megemlíteni, hogy az EB, ha a diplomáciai nyelvet mellőzzük, lényegében ugyanúgy értékelte ezeket a területeket, a tavalyi jelentésben” – közli az European Western Balkans (EWB) internetes portál Az Európai Parlament jelentése éles, de az Európai Bizottság értékelései sem voltak semmivel jobbak a hatalomra nézve c. írásban.
Következő cikk: Orbán hatalma páratlan Európában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >