2026. április 29. Szerda
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A kisebbségi irodalom térben szűkebb, szellemiségében tágabb

Végel László
Végel László
A kisebbségi irodalom térben szűkebb, szellemiségében tágabb

Bori Imre műve nem talált folytatóra, nincs ki kritikusan átértékelje, vagy elutasítsa. Nagy tisztelettel titokban tagadjuk meg. Ma már azt sem tudjuk, ki a vajdasági író. Hol él? Mi ennek a világnak a jellemzője? Mit jelent a meghatározás, hogy a lelki élet új matériája? Végel László:

2021. március 10., szerda

Jóval a Temetetlen múltunk megírása után került a kezembe Hunyady Sándor Családi album című önéletrajzi kötete. A trianoni paktum után Hunyady visszaköltözik Kolozsvárra, ahol találkozik a „csodával”. „…a magyar kisebbség minden kulturális és gazdasági megmozdulása fölött valami tiszta komolyság lebegett. Méhmunka folyt, mézgyűjtés, a szükség időszakára, amely nemsokára el is érkezett egész Európa gazdasági krízisének nagy apályával, amelyben minden összeomlott, ami nem volt nagyon jól megalapozva.”. Nem is csoda, hogy az író olyan jól érezte magát és olyan erővel próbált odatapadni Kolozsvár talajához, mint az osztriga egy kellemes szikla oldalára. A vajdasági magyar szellemi életben is tapasztaltam hasonló heroikus helytállást. Ugyanazt észleltem, amiről a regényemben (Temetetlen múltunk) írtam: nagyapánk „csodáját”.  Az urak jelentős része kivándorolt (erről Németh László is irt Erdély kapcsán), de maradt a kétkezi nép és egy gondolkodó réteg. Tele sebbel, de egyenes gerinccel az értelmiségiek új világra készültek fel. Ez foglalkoztatta az írókat, a maradék értelmiségieket. Dettre János volt az egyik a sok közül. „Az utódállambeli magyar már most is egész más szemmel figyeli az eseményeket – írta - mint idegen országok magyarjai, habár nyelvben és kultúrában édestestvérei maradtak. Más célok hevítik őket, más problémák foglalkoztatják, más-más feladatok előtt állnak, más-más gazdasági elhelyezkedésben vívják az élet csatáit, megváltozott a miliő és megváltozott az élet tartalma, az új vizekre új evezők jöttek és új bor az új tömlőbe. Megmaradt és megmarad a nyelvnek s a kultúra tradícióinak közössége, de a lelki élet matériája, tartalma merőben megváltozott.” Új bor, az új tömlőbe! Új lelki matéria! Szenteleky Kornél nyomorúságos körülmények között (a maradó urak nagy többsége – miként a Bácsmegyei Napló cikkei is kiderítik - nem gondolt a szellemi értékekre) továbbgondolta a problémákat. A második világháború utáni építkezést viszont Bori Imre fejezte be. A vajdasági magyar irodalom háza elkészült, de úgy tűnik mostanra lakatlan lett. „Kivándorló irodalom” (Láng Gusztáv) lettünk. Bori Imre műve nem talált folytatóra, nincs ki kritikusan átértékelje, vagy elutasítsa. Nagy tisztelettel titokban tagadjuk meg. Ma már azt sem tudjuk, ki a vajdasági író. Hol él? Mi ennek a világnak a jellemzője? Mit jelent a meghatározás, hogy a lelki élet új matériája? Erről nem a vajdasági magyar, sem az anyaországi magyar író vagy kritikus keresi a választ, hanem a francia filozófusok, mint például Deleuze és Guattari. Igaz, az általuk felállított kritériumok szigorúak, a kisebbségi művek a priori idegen nyelvű környezetben születnek és kifejezetten politikai töltésűek. Definiálják, hogy milyen a tömlő és milyen benne a bor, milyen a lelki élet új matériája. Legfeljebb Erdélyben történnek kísérletek az új értelmezésre. Cs. Gyimesi Éva a Gyöngy és homok című kötetében sajnálattal veszi tudomásul, hogy a legfiatalabb írók elutasítják a transzilvanizmust. Ágoston Vilmos ama ritka kivételek közé tartozik, aki új definíciót keres. „A transzilvanizmus csak akkor éltető paradoxon, ha úgy fogjuk fel, mint nem teljesen zárt, de körülhatárolt térre épített nyitottság ideológiáját. Hívei tudatosan vállalnak egy szűkebb teret, hogy nyitni tudjanak más közösségek, új minőségek felé” (A konvenció vendégei). Ebből vonja le rendkívül izgalmas konklúzióját: a kisebbségi irodalom térben szűkebb, szellemiségében tágabb, mint a magyarországi  magyar irodalom.”

 

2021. március 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz

A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

Tovább

VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?

Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >

Tovább

Surányi Zoltán: A Stróman

Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >

Tovább

Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk

A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >

Tovább