Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (4.)
Avagy: šta vi to tamo radite, bre?
Bozóki Antal
Az eseményekből ez alkalommal is levonható a tanulság: Kisebbségi ügyekben nagyon körültekintően és különös figyelemmel kell eljárni, hogy a döntések nyomán ne legyen nagyobb a kár, mint a haszon. Felvetődik ezért a kérdés, hogy a KKT vezetősége kellően előkészítette-e a határozat meghozatalát, elvégzett-e minden szükséges előzetes felmérését? Tény, hogy Szabadka város alapszabály-módosítási eljárása beindult. Nem kétséges, tekintettel a SNS és a VMSZ városi hatalmi szövetség döntő többségére, hogy a bunyevác nyelv hivatalos használatba kerül(het) a szabadkai községben. Hacsak valaki „felülről” oda nem szól, hogy „hé, mit is csináltok ti ott” (šta vi to tamo radite, bre)? Bozóki Antal:
A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.
A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.
– A bunyevác beszéd nem nyelv, hanem nyelvjárás, a horvát nyelv egyik változata. A magyarországi bunyevácok is etnikai alcsoportot alkotnak, a horvát nyelvet használják és a nyelvüket horvátnak nevezik, a bunyevác pedig egyik nyelvjárás – mondta Gordan Grlić Radman, Horvátország külügyminisztere Zágrábban.
A bunyevác nyelv elismerése „megkérdőjelezné Szerbia eljárását a horvát nemzeti kisebbség jogaira vonatkozó kötelezettséginek a megvalósításában” és „nem járulna hozzá a kétoldalú viszonyok fejlesztéséhez és erősítéséhez”, hangsúlyozta Radman.
Jasna Vojnić, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke március 5-én hivatalos kérelmet intézett Aleksandar Vučić szerb államfőhöz, amelyben a horvát nyelv hivatalos használatának bevezetését kérte Zombor városban, Apatin és Bács községekben, valamit Vajdaság egész területén.
– A pozitív diszkrimináció elve mentén Szabadka városi képviselő-testületének legutóbbi ülésén olyan változásokról szavaztak, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi bunyevác közösség számára, hogy hivatalosan is használni tudják anyanyelvüket. Habár törvényileg a bunyevác, mint hivatalos nyelv bevezetése nem indokolt, a bunyevácok lakosságbéli arányát tekintve, a döntés megszületett, a horvát kisebbség pedig örömmel üdvözölte azt, és reméli, hogy további községekben is bevezetésre kerül a horvát nyelv hivatalos használata – írta Jasna Vojnić, a HNT elnöke a szerb államfőnek.
Vojnić kiemelte Zombort, ahol 8,39% a horvátok aránya, Apatint, ahol 10,42% illetve Bácsot, ahol 8,39% a horvátok aránya, „de a cél az, hogy egész Vajdaság területére kiterjesszék a nyelvhasználatot” – áll a HNT elnökének levelében, aki ez alatt vélhetően a horvát nyelv hivatalos használatát értette.
– A pozitív diszkrimináció ilyen precedens alkalmazása előrelépést jelent egy új tudat felé, amelyben a kisebb százalékok többé nem az elhanyagolást indokolják, hanem a társadalom érettségét bizonyítják. A Tanács előre is üdvözli a jövőbeni erőfeszítéseket a sokác és a bunyevác horvátok helyzetének megerősítése érdekében – írta Vojnić levelében, amit az államfőn kívül eljuttatták még Zombor városának, valamint az említett két községnek.
A szabadkai Községi Képviselő-testület (KKT) határozata nyomán fenyegetések is voltak a horvát közösségi vezetők ellen.
A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) március 9-én „a legélesebben elítélte a horvát közösség vezetőihez intézett legújabb félelemkeltő fenyegetéseket, a gyakori gyűlöletbeszédet a társadalmi hálózatokon, valamint a sajtóban megjelent negatív írásokat”.
– Mindezek, sajnos, a horvátok érdekeinek és jogainak megvalósítása érdekében tett, az ún. bunyevác nyelvnek Szabadka város területén való hivatalos használatba való bevezetésével kapcsolatos legitim lépések következményei” – áll a Tomislav Žigmanov, a DSHV elnöke által aláírt közleményben.
– A fenyegető és más alkalmatlan, a horvát közösség legfontosabb szerbiai intézményeinek vezetőihez intézett tartalmak miatt elvárjuk a hatalmi szervek képviselőitől, hogy ezeket határozottan elítéljék, hogy az illetékes testületek megtalálják az elkövetőket, és hogy lépéseket tegyenek azok védelmére, akik ellen a fenyegetések minden tényleges ok nélkül irányultak – írja a közleményben. (Március 12-én Szabadkán „letartóztattak egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megfenyegette a Horvát Nemzeti Tanács elnökét”.)
Március 11-én reggel „a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége hivatalos e-mail címére egy levél érkezett, amelyben ismeretlen feladó azzal fenyegetőzött, hogy géppisztollyal végez velük. Az esetet Tomislav Žigmanov, a párt elnöke jelentette a rendőrségen.
Még az nap, a késő esti órákban, a horvát külügyminisztérium „tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának az itt élő horvát kisebbséget ért fenyegetések miatt. A dokumentumban aggodalmukat fejezik ki annak kapcsán, hogy számos esetben megfélemlítették, sértegették és fenyegették a horvát kisebbséget, miután kérvényezték, hogy a horvát nyelv is kerüljön hivatalos használatba” (a tartomány területén)
– A tiltakozó jegyzékben a horvát külügyminisztérium arra kér választ Szerbiától, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak a Vajdaságban élő horvát nemzeti közösség védelme érdekében – közölte a Tanjug.
– Horvátország tiltakozó jegyzéke, amelyet Szerbiának küldött az itt élő horvát nemzeti közösség kapcsán, és amelyben a horvát közösség képviselőinek fenyegetéseiről ír, az eddigi legértelmetlenebb tiltakozó jegyzék, amit Szerbia kapott tőlük – mondta március 13-án Nikola Selaković szerb külügyminiszter. Hozzátette, itt a közösségi médiában való fenyegetésekről van szó, ugyanakkor Horvátországban a hivatalos információs hálózatokon keresztül a legmagasabb szerbiai tisztségviselőkkel szemben a legdurvább sértéseket követik el – részletezte (a SNS tisztségviselője, korábban igazságügyi- és államigazgatási miniszter, aki Aleksandar Vučić államfő főtitkára tisztségből csöppent a külügyminiszteri székbe).
Azzal kapcsolatosan, hogy a bunyevác nyelv is hivatalossá válhat Szabadkán, a magyar elektronikus sajtóban ez is felmerült:
– Könnyen lehet, hogy ezzel a gesztussal a haladó hatalom voltaképpen háláját fejezi ki a szerbséghez közelálló bunyevácok iránt, amiért felmenőik jelentősen hozzájárultak Délvidék elcsatolásához, valamint persze azt is, hogy a végsőkig lojálisak a Vučić-rezsimhez.
Mint ismeretes, a szerbek, a bunyevácok, a szlovákok és más szláv nemzetek által létrehozott újvidéki Néptanács 1918. november 25-én kihirdette, hogy a Szerb Királysághoz csatolják, illetve, ahogy ők mondják: visszacsatolják Bácskát, Bánátot, Szerémséget és Baranyát.
A szerb Nagy Nemzetgyűlés döntését 1920-ban a trianoni békediktátum szentesítette. Így került, tehát, a magyar föld, a Délvidék a Szerb Királysághoz. Erre a határozatra 84 bunyevác küldött is rászavazott – olvasható a DélHír írásában.
Szabadka város képviselő-testülete határozatával beindult, tehát, a folyamat, amelynek végső célja a bunyevác nyelvnek negyedik nyelvként való bevezetése az egyenrangú hivatalos használatba.
A város alapvető jogszabályának módosítása (az Alapszabály 115. és 16. szakasza) összetett eljárásrend szerint történik. Kinevezték a bizottságot is, amely kidolgozza a módosítás szövegét.
A módosítási javaslat elfogadását követően – az Alapszabály 116/1 szakasza alapján – a javaslatot legkevesebb 15 napig tartó nyilvános vitára kell bocsátani.
Az alapszabály rendelkezése szerint „a lebonyolított nyilvános vitát követően a javaslatot megerősítő szerv jelentést készít a nyilvános vitáról, majd azt megvitatásra és elfogadásra eljuttatja a képviselő-testületnek” (116. szakasz, 2. és 3. bekezdés), aminek alapján aztán az meghozza döntését.
A szabadkai város képviselő-testülete határozatának már politikai következményei is vannak: Egyrészt, fokozta az ellentéteket a horvátok és a bunyevácok között, különösen az identitás/azonosság kérdésében, másrészt pedig kiélezte – az amúgy sem felhőtlen viszonyokat – Szerbia és Horvátország között. Divide et impera [Oszd meg és uralkodj]? Ez mellett, a magyarok és a bunyevácok viszonyában a történelmi sebekre is emlékeztetett.
Nehéz elképzelni, hogy Stevan Bakić, Szabadka Szerb Haladó Párti (SNS) polgármester „csak úgy”, a pártjában való előzetes egyeztetés nélkül javasolta a bunyevác nyelv egyenrangú hivatalos használatba való bevezetését, amit aztán a – koalíciós partner – Vajdasági Magyar Szövetség is támogatott.
Az eseményekből ez alkalommal is levonható a tanulság: Kisebbségi ügyekben nagyon körültekintően és különös figyelemmel kell eljárni, hogy a döntések nyomán ne legyen nagyobb a kár, mint a haszon. Felvetődik ezért a kérdés, hogy a KKT vezetősége kellően előkészítette-e a határozat meghozatalát, elvégzett-e minden szükséges előzetes felmérését?
Tény, hogy Szabadka város alapszabály-módosítási eljárása beindult. Nem kétséges, tekintettel a SNS és a VMSZ városi hatalmi szövetség döntő többségére, hogy a bunyevác nyelv hivatalos használatba kerül(het) a szabadkai községben. Hacsak valaki „felülről” oda nem szól, hogy „hé, mit is csináltok ti ott” (šta vi to tamo radite, bre)?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >