Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
November 25. – a gyász napja!
Bozóki Antal
A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De még csak ezt sem tették meg.” A Magyar Mozgalom „mélységesen sajnálja és elítéli a döntést, amivel újabb sebet ejtettek a délvidéki magyarság önbecsülésén, ráadásul a Vajdasági Magyar Szövetség támogatása révén, magyar emberek szavazataival legitimizálta ezt”. Bozóki Antal:
November 18.
Milyen szinten működik, és melyiken nem?
Ivica Dačić, a szerb köztársasági parlament elnöke fogadta Pintér Attilát, Magyarország szerbiai nagykövetét.
A két tisztségviselő egyetértett, hogy „a két ország között igen magas szintű a kapcsolat”, amiről „a magas szintű találkozók, valamint a kereskedelmi kapcsolatok tanúskodnak”.
A magyar nagykövet átadta Dačićnak, a Magyar Országgyűlés elnökének üdvözletét és „együttműködési készségéről biztosította őt abban, hogy a parlamenti együttműködés révén tovább kívánják erősíteni a kétoldalú kapcsolatokat”.
Dačić tájékoztatta Pintért, hogy „a szerb parlamentben megalakították a Magyarország baráti csoportot, amivel megnyitották a lehetőséget az együttműködés előtt”.
Valójában szokványos, protokolláris diplomáciai eseményről van szó, amelyen semmi érdemleges nem történt, szót sem érdemelne, ha nem lenne feltűnő, hogy egyik fél sem említette meg a szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösséget. Hivatalos találkozókon – a Szerbiában második mandátumát töltő – Pintér Attilával ez már nem először történik meg. A kisebbségek már nem fontosak a két ország kapcsolatában?
A másik, ugyancsak feltűnő dolog, hogy „a szerb parlamentben megalakították a Magyarország baráti csoportot, amivel megnyitották a lehetőséget az együttműködés előtt”.
A szerb parlament web oldalán a világ 114 országával „kapcsolatokat és együttműködést fejlesztő baráti csoportot” lehet találni, amelyekbe a képviselők „az önkéntesség elve alapján társulnak”. El lehet képzelni, hogy milyen illetékessége van ezeknek! Köztük a Magyarországgal együttműködő 49 tagú csoportnak is.
A képviselőcsoport megalakulásában nincsen éppen semmi pláne. Ilyen csoport bizonyára létezett a képviselőház előző összetételében is. Csak éppen nem lehetett hallani a tevékenységéről.
Ugyancsak ide kívánkozik, ha már ilyen „magas szintűek a kapcsolatok” a két ország között, hogyan történhet meg az, hogy a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság 2016. április 4-e óta nem ülésezett?
A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló 2004. június 15-én – az akkor még szerb-montenegrói parlament által is – ratifikált egyezmény 16. cikke szerint ugyanis a kormányközi (nemzeti) kisebbségi Vegyes Bizottság, amely figyelemmel kíséri az egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását, „szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik”.
Lehet ugyan újabbnál újabb testületeket alakítani, parlamenti szinten is, de előbb nem inkább a már meglévő egyezményeket kellene tiszteletben tartani, beszámolni, hogy a vállalt kötelezettségekből mi is valósult meg, mi pedig nem? Ilyen szinten a kapcsolatok már nem működnek?
November 25.
A gyász napja!
Közleményben határolódott el a Magyar Mozgalom (MM) a Tartományi Képviselőháznak attól a döntéstől, hogy november 25-ét „tartományi jelentőségű ünnepnek” kell tekinteni.
– Aki magyar, és november 25-ét ünnepnek tartja – lelke rajta. Mi a magunk részéről semmilyen ünnepelni valót nem találunk ebben a dátumban, ezért felszólítunk minden jóérzésű magyar embert, hogy ezen a napon semmilyen nyilvános rendezvényen és ünnepségen ne vegyen részt, ehelyett csendben, otthon és méltóságteljesen, egy mécses gyújtásával emlékezzen november 25-ére – a gyász napjára – olvasható a kommünikében, amelyet a Magyar Mozgalom elnöksége jegyez.
2018. június 19-én a vajdasági képviselőház megszavazta, hogy november 25-e ezentúl „tartományi jelentőségű ünnep” legyen. A javaslatra szavaztak a VMSZ képviselői is. A hat ellenzéki párt nemmel voksolt. Az Alternatíva Vajdaságért – Magyar Mozgalom (MM)-Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) két képviselője (Csonka Áron és Elvegyi Ákos) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot és nemmel voksolt.
A Magyar Szó nevű véemeszes lap „Régen is tisztán látták régiónk jövőjét” címmel számol be a székvárosi megemlékezésről: „Miloš Vučević, Újvidék polgármestere és Jelena Marinković Radomirović, a képviselő-testület elnöke megkoszorúzta a Szabadság téren elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1918. november 25-én megtartott Népgyűlés emlékére helyeztek el. Azon a napon döntöttek úgy, hogy Délvidéket a Szerb Királysághoz csatolják.”
Az évforduló kapcsán „a tartományi kormány közleményben gratulált Vajdaság polgárainak”, amelyben az áll, hogy „ezen a napon beteljesült a szerbségnek, de nem kizárólag a szerbségnek az évszázados álma az egyesülésről és a szabadság kivívásáról, s irányt változtatott a történelem” – áll a közleményben, írja a lap.
A Magyar Szóra lap politikai irányvételét jól mutatja az is, hogy a megemlékezésről szóló két írásban egy szó kommentár nem található a történésekről, csak a megjegyzés, hogy „a koronavírus-járvány miatt az idén nem tartották meg az egyesülés évfordulója alkalmából rendszeresen megszervezett díszülést a tartományi képviselő-házban”, és hogy az évfordulóhoz kapcsolódó elismerések a későbbi időpontban kerülnek kiosztásra.
Romániában is folyik a magyar közösség megalázása.
A képviselőház november 2-án „ügydöntő házként, másodszor is megszavazta változatlan formában az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját”. A hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.
Az RMDSZ-frakció nevében Benedek Zakariás képviselő elmondta, hogy „ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé”. A képviselő „arra kérte kollégáit, hogy ne fogadják el a jogszabályt”.
A képviselőházi vita során „Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő”.
– Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik – mutatott rá a magyar érdekképviselet vezetője.
– Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni – fejtette ki Kelemen. Leszögezte: a magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szolidaritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen.
A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De még csak ezt sem tették meg.”
A Magyar Mozgalom „mélységesen sajnálja és elítéli a döntést, amivel újabb sebet ejtettek a délvidéki magyarság önbecsülésén, ráadásul a Vajdasági Magyar Szövetség támogatása révén, magyar emberek szavazataival legitimizálta ezt”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >