Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A hágai matt
Bódis Gábor
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha csak egy kicsit is, de beleszóljon a világ első emberének a megválasztásába. Európa, Hága képében, azonban közbeszólt. Sokunk őszinte örömére.
Közeleg az amerikai elnökválasztási kampány hajrája: november első hétfője utáni keddig már öt hónap sincs hátra. A hivatalban levő elnök mindig is óriási előnnyel lép fel a második mandátumáért és csak ritka az a történelmi kivétel, amely erősíti ezt a szabályt.
Donald Trumpot azonban az utóbbi hónapokban már nemcsak a saját röhejes nárcizmusának a következményei üldözik, hanem objektív nehézségek is, amelyeket, természetesen, nem tud megoldani.
Már legendaszámokká léptek elő azok a beszólásai a koronavírus „kezelése” során, amelytől dőlt a röhögéstől (és a rettegéstől) a fél világ, a járványszakemberek meg a hajukat tépték.
A korona éppen Amerikában tombol (még mindig) a legszörnyűbb módon és még Trumpnak sem sikerül beindítani a gazdaságot. Ez pedig létkérdés: minden újabb millió munkanélküli távolabbra taszítja Trumpot a hőn vágyott második mandátumtól.
A közvéleménykutatások rendre a demokrata rivális Biden vezetését hozzák nyilvánosságra, méghozzá olyan államokban, mint például Michigan vagy Florida, amelyekben négy évvel ezelőtt aratott a Fehér Ház jelenlegi nyughatatlan ura.
Az első meghirdetett és milliós részvétellel beharangozott választási nagygyűlés (Tulsa) olyannyira félresikeredett, hogy hivatalosan csak alig több mint 6 ezren vettek részt.
Azt sem tesz jót Trump kampányának, hogy távoli rokonai és egykori közeli munkatársai (John Bolton) most látták elérkezettnek az időt, hogy kiteregessék a szennyest. A volt biztonságpolitikai tanácsadó most megjelent könyvében (The Room Where It Happened) az elnök abszolút külpolitikai tájékozatlanságára például olyan példát írt le, miszerint Trump afelől érdeklődött vajon Finnország Oroszország része-e.
Ilyen kutyaszorítóba kerülő elnök vagy háborút indít vagy valamilyen látványos diplomáciai sikert hoz tető alá.
A lehetséges megoldandó válsággócok is fogytában vannak azonban: még a mandátuma elején próbált egy észak-koreai operettel, ami inkább kínos felsülés volt, mint egy külpolitikai varázsló jól sikerült trükkje. Az agilis leány (Ivanka) még agilisabb férje (Jared Kushner) egy csapásra meg akarta oldani nem mást, mint a közel-keleti válságot, ami csak sorozatos botrányokat szült. A legutóbbi az az amerikai jóváhagyás, amellyel Netanjahu annektálhatja Ciszjordániát.
Ilyen előzmények után már mindegy volt a világ melyik pontján lesz siker, csak már legyen. Így került látómezőbe Koszovó. Ha ló nincs, szamár is jó. Össze kell hozni egy szerb-koszovói megállapodást, amely legalább novemberig kitart, utána meg kit érdekel.
Bezzeg a Trump-csapat egyik erős emberét (Grennel), aki nem mellesleg akkor még németországi nagykövet és az egyesített amerikai hírszerző szolgálatok megbízott főnöke is volt, bízta meg, hogy közvetítsen Belgrád és Pristina között. Megvárták a szerbiai választások előre kiszámítható eredményét és hogy Vučić egy kicsit hajbókoljon Moszkvában és a hétvégére a Fehér Házba rendelték a szerb elnököt és a koszovóit. Egy ideig még azt is kilátásba helyezték, hogy maga az amerikai elnök tárgyal velük, de végül Grennelre bízták a dolgot. Hogy az EU évekig hiába tárgyaltatta Vučićot és Thacit, az Washingtont egy csöppet sem érdekelte.
Talán már a repülőjegyek is megvoltak, amikor Hágából megérkezett a villámcsapás: vádat emelnek a koszovói elnök (és még néhány vezető) ellen. A hágai Különleges Ügyészség, amely már évek óta működik és a kezdetektől tudni való volt, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg háborús bűneit fogja kivizsgálni, szerdán nyilvánosságra hozta a vádat Thaci és Veseli ellen (a többieket nem nevezték meg). A vádirat szerint legalább száz ember haláláért felelősek. Thaci azonnal lemondta a washingtoni utat. Néhány óráig úgy volt, hogy Hoti miniszterelnök megy helyette, de ő is visszakozott. Vučić pedig a washingtoni jegyet brüsszelire váltotta. Az egész Fehér Ház-i cécót lemondták.
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha csak egy kicsit is, de beleszóljon a világ első emberének a megválasztásába. Európa, Hága képében, azonban közbeszólt. Sokunk őszinte örömére.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >