Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Emlékezetes nap…
Évekkel ezelőtt arról elmélkedtem, hogy a titóizmusban az volt a legrosszabb, mi utána következett, ötven év után maradok ennél az állításnál, bár a Titóról való ismereteim valamelyest árnyaltabbak. Elismerem, továbbra sem elégségesek. De láttam, amint halála után nemzedékek élete tört derékba, láttam a társadalom erkölcsi érzékének pusztulását. Végel László:
2020. május 4., hétfő
Ezt a napot akarva-akaratlan emlékezetes marad számomra. Negyven évvel Tito marsall halála után kezdődtek a mindmáig tartó tragikus évtizedeink. Háborúk robbantak ki, emberek élete derékba tört, vajúdott a rablókapitalizmus, ébredeztek a posztfasiszta eszmék. Évekkel ezelőtt arról elmélkedtem, hogy a titóizmusban az volt a legrosszabb, mi utána következett, ötven év után maradok ennél az állításnál, bár a Titóról való ismereteim valamelyest árnyaltabbak. Elismerem, továbbra sem elégségesek. De láttam, amint halála után nemzedékek élete tört derékba, láttam a társadalom erkölcsi érzékének pusztulását. Újvidéken éltem át a háborúkat, nem a pesti kandalló mellett. Ezzel nem a szocialista rendszert mentegetem. Könnyű lenne felsorolni Tito bűneit. A 1944/45-ös tömegsírokért felelősség illeti. A sztálinizmus elleni védekezés jogos volt, ami nem jelenti azt, hogy a Kopár szigeten kínzókamrát kellett teremteni. Tragikusan tévedett 1971-ben. A szerbiai liberalizmus elleni hajszával megnyitotta az utat a nacionalizmus előtt. Az egykori antisztálinista 1971 után saját reformjaitól megriadva visszatért a puha bolsevizmushoz. De ennek ellenére az emberekben Maradt némi remény. Nem tagadom, a remény foglyai voltunk, de ez mégis jobb, mint a mai reménytelenség fogságában a szabadságot élvezni. A Bűnhődés című regényemben írtam erről a napról, amikor egy ország sirt. Most már biztos vagyok benne, hogy a jövőjét siratta. Zoran Panović alkalmi Tito-brosúrájában szellemesen állapítja meg, hogy Sztálin túl korán halálozott el, Tito pedig túl későn. Ha Sztálin tovább él, akkor Jugoszlávia sokkal inkább közeledett volna a nyugat felé, Hruscsov idején nem „normalizálta” volna a viszonyát a Szovjetunióval. Ha Tito korábban elhalálozik, akkor nem következett volna be a „konzervatív fordulata” és az ország sorsáról Marko Nikezić, Latinka Perović vagy Mika Tripalo és Savka Dabčević Kučar döntött volna. Lehet, hogy a 74-es alkotmányban a svájci modell szerint kantonizálni lehetett volna az országot.
8:05 perckor továbbra is csörömpölnek a város utcáin. 8:30-kor a kormánypártiak a háztetőkön agresszív fáklyásbulit rendeznek, s erős hangszórókból az ellenzéki vezetőkről gúnydalokat sugároznak. A fáklyák rossz emlékeket ébresztettek bennem. A berlini könyvégetéskor a fasiszta ifjak fáklyásmenetben vonultak fel. Tényleg hideg polgárháborús hangulat uralkodik el. Most kezdem felfogni, hogy milyen naivitás részemről párbeszédre gondolni. Pedig csak ez segítene Szerbián. Csak ez.
Következő cikk: Orbán Viktornak az a nünükéje, hogy gyakran ábrándozik a Nagy-Magyarországról
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >