2025. május 22. csütörtök
Ma Júlia, Rita, Emil névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Borz a Déliben

Borz a Déliben

Itt csak borzolják az idegeimet - mondta a borz a Déliben. Lapozzunk! - sóhajtott az újságok felé tekintve, és a talpfákon hanyatt fekve, mancsát a feje alá téve, szemét, az égre szegezve, kicsit nosztalgiázott az erdőről. Majd a Krisztina körút fái közt otthonra talált. Bencze Andrea:

Nyugi volt, csak néha-néha látott egy-két szájkosaras élőlényt lődörögni errefelé. Tudta, hogy márciustól június végéig nem vadászható. Az mindig is sértette az önérzetét, hogy puskás emberek kajtatnak utána. A felmenői között akadt néhány szép rokon, akiknek megcsonkított maradványai most üvegvitrinekben porosodnak. Phí! Milyen rémséges! – sóhajtott a borz, miközben a Déli újságosától elcsaklizott Nimród újságot lapozgatta, benne fotóval megörökített borztrófeákkal. Ó, jóságos borzegek! – folytatta a sopánkodást, amikor tudatosult benne, hogy galádul meggyilkolt fajtársait – minél daliásabb hímek, annál nagyobb valószínűséggel – trófeaként kezelik. És nemcsak a róluk lecipzározott bundát teszik közszemlére, hanem a koponyájukat, valamint a szemfogukat és... – itt levegő után kapkodott a mi gyenge szívű borzunk, és azt kiáltotta, hogy „ó, micsoda borzalom!” – a péniszcsontjukat is. Azt már inkább csak a kreativitás sajátos bizonyítékának tekintette, így a művészi kiteljesedés részeként értékelte, és kevésbé tartotta horrorisztikusnak, hogy az ecsetkészítők is szívesen láttak borzot holtában. De amikor kiderült, hogy bundája tarisznyaként, kisütött zsírja csizmakenőcsként is jól szolgál, no akkor a mi borzunk lecsapta a porba a barbár lapot. Azt ő már nem akarta tudni, hogy a huculok a rendszeres borztöpörtyű-fogyasztók közé tartoznak.

Felborzolt idegrendszerrel gyorsan és határozottan döntött. Tekintve, hogy a Délibe hiába ment, mert csak újságos volt, vonat egy szál sem, az állomás felújítása miatt, jobb híján villamosra szállt. Igaz, lesütött szemmel, mert kerülte az embertekinteteket. Haragudott az összes kétlábúra. Csak semmi bratyi! - morogta magában, amikor hozzá közelítő gyerekkezeket látott, és félrehúzódott.

A hűvösvölgyi végállomás volt a hely, ahol kiszállt a villamosból és az emberi társadalomból. Azóta gyakran kedvenc tölgyfája alá heveredik, ilyenkor mancsát a feje alá rakja, és a hullámos szegélyű levelek rései közt kémleli az eget. Emberi trófeákról álmodozik: falra szegezett puskáról és szájkosárról.

 

2020. május 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A VMSZ, a civil szervezetek és az egyházak összefonódása

A két esemény, illetve cikk alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vajdasági magyar civil >

Tovább

Viharfelhők Szerbia égboltján

Hónapokkal ezelőtt Vučić nagylelkűen ígérgette, hogy bármikor kiírhatja a rendkívüli választásokat, moszkvai üzenetében azonban nem mondott >

Tovább

Szerbia a csonka rendszerváltási múzeumba kényszerült

Amit most a szemünk előtt zajlik, az a múzeumból való kiútkeresésről szólnak. Az elmúlt harminc évben >

Tovább

Megszűnt az utolsó független nyomtatott vajdasági magyar nyelvű újság!

A Családi Kör megváltozásával nemcsak a lap, de a vajdasági magyar nyomtatott sajtó történetében is új >

Tovább

AZ ÚJSÁGÍRÁS LEZÜLLESZTÉSE, AZ OLVASÓK MEGALÁZÁSA

A VMSZ tisztségviselői és az anyaországi vendégek ezúttal is „eligazították” az MNT „alapítású” médiák „újságíróit”, hogy >

Tovább

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább