Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Haladó nacionalizmus
Bozóki Antal
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – az egyik említett jogsértési esetben sem hallatta a hangját! Lehet, hogy Pásztor Istvánnak és társainak „ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem előnyt jelent magyarnak lenni”, de vajon ezt gondolja-e a többi délvidéki/vajdasági magyar is? Bozóki Antal:
Ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem előnyt jelent magyarnak lenni, azok, akik nem magyarnak születtek szeretnének magyarokká válni.
Pásztor István
Január 25.
A diszkrimináció folytatódik!
– A VaMaDisz tavaly áprilisban már a második bírósági pert nyerte meg az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara ellen. A bíróság jogerős döntéssel kimondta, az újvidéki jogi kar diszkriminálja a magyar jelentkezőket. Ennek ellenére pár hónappal később ismét hasonló körülmények között hirdette meg a pályázatát az egyetem. Sóti Attila (1988, Zenta) szerint az ügy még mindig nem zárult le – írja a Magyar Szó.
– A harmadik pert is elindítottunk. Eredmény egyelőre nincs, de biztosak vagyunk abban, hogy számunkra kedvező döntés születik. Fontos eredmény, hogy hét év után ismét magyar nyelven felvételiztek a diákok a jogi karra. 2018-ban nyertük meg a pert, de másfél évnek kellett eltelnie, hogy a jelentkezők ismét éljenek jogaikkal – ecsetelte Sóti.
A VaMaDiSZ és a jogi kar pereskedése valójában 2015. december 2. óta tart, amikor a Diákszövetség nyelvi diszkrimináció miatt perelte a Jogi Kart az újvidéki Felső Bíróságon, mivel „nem tette lehetővé a magyar ajkú diákok számára, hogy az anyanyelvükön felvételizzenek”.
A második perre 2018 júniusában azért került sor, mert a jogi kar – a hatályos jogszabályokkal és az előző per jogerős ítéletével ellentétben – „szerb nyelvvizsgára kötelezte az intézménybe felvételiző diákokat”. „Ekkor egy magyar diák sem felvételizett a karra”.
Több mint négy éve pereskedik, tehát, a VaMaDiSZ a jogi kar ellen, az eredmény pedig talán még felemás se. Sóti Attila nyilatkozatából nem világos, hogy 2019-ben mennyi magyar diák felvételizett a jogi karra, se az, hogy milyen eredménnyel?
A magyar diákok problémája továbbra se nincsen megoldva, mivel a jogi karon „plusz egy szerb nyelvű vizsgázás vár azokra, akik többek között magyar nyelven felvételiznek”. A nemzeti alapú diszkrimináció tovább folytatódik.
Az eset kuriózuma, hogy a hatalom gyakorlásában részes Vajdasági Magyar Szövetségnek – VMSZ (amit még Vučić Magyarjai Szövetségnek is neveznek), Nyilas Mihály, a Tartományi Kormányalelnöke, oktatási, jogalkotási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkára, Vicsek Annamária személyében pedig oktatási államtitkára van a szerb kormányban.
Mivel a véemesz tisztségviselői nem tudtak/nem voltak képesek érvényt szerezni a hatályos törvények tiszteletben tartásának – a pártjukkal együtt –, részesei lettek a nemzeti alapú megkülönböztetési politikának! A Magyar Nemzeti Tanács is mélyen hallgat!?
2019. december vége – 2020. február 2.
Haladó nacionalizmus
Tavaly szilveszter körül Nyugat-Bácskában öt településen lefestették, vagy lekaparták a helységnévtáblákon a falu magyar elnevezését. Elsőként Kerényen (Kljajićevo) festették le a falu bejáratainál álló táblákon a Kerény föliratot, majd Sárin és Nemesmileticsen is „akcióztak a táblafestők”. Csonoplya és Veprőd (Kruščić) is sorra került.
Január 2-án arról érkezett hír, hogy a szabadkai önkormányzat idei tervei között az is szerepel, hogy szobrot állítsanak I. Péter királynak, aki a Karađorđević dinasztia tagja volt.
A gradsubotica.co.rs. hírportál arról is ír, hogy nem hivatalos információk vannak arról, hogy az idei költségvetésben bizonyos összeget szánnak erre a szoborra, amely a Jadran mozi előtt kapna helyet. Ezekkel a tervekkel az önkormányzat senkit sem ismertetett meg, és azt is megállapítja, hogy az ilyen jellegű eseményeknél, amelyek alapvetően határozzák meg a város központjának a kinézetét (nem mellesleg közpénzből készülnek) talán nem ártana az itt élő polgárok véleményét is kikérni.
I. Péter királynak először Nagybecskeren (2006. január 17-én), majd Újvidéken (2018. november 25) emeltek szobrot, most Szabadkán terveznek ilyet. Velebiten (2018. november 11-én) domborművet avattak I. Péternek. „7-8 hónappal ezelőtt megállapodtunk, hogy visszaállítjuk Karađorđević I. Péter király emlékművét – mondta Jovica Mojsilović, Magyarkanizsa pravoszláv pópája a 2020. január 27-ei Szent Száva napi ünnepi előadásán.
Szabadkán, a Szabadság tér közepén található Jovan Nenad (Cserni/Fekete Jován) önjelölt cár szobra, ami 1991-ben került oda és egy ellentmondásos történelmi személyiségnek állít emléket stb.
A Magyar Nemzeti Tanács állást foglal, amikor az utcák megnevezésére, vagy átnevezésére kerül sor. Szobor ügyekben nem kellene állás foglalnia?
Január 16-án, a szerb-magyar-román hármashatár közelében migránsok csoportja betört Benák Oszkár rábéi lakos házába.
Január 18-án aláírásgyűjtésbe kezdtek a feketicsiek, hogy állítsák vissza a szegedi buszjáratot. Január ötödike óta ugyanis nem közlekedik autóbusz Bácsfekethegy (Feketics) és Szeged között: néhány hónappal korábban a Bečejprevoz, január elején pedig as Suboticatrans döntött úgy, hogy megszünteti a vajdasági település és Szeged közötti járatot, mivel az nem volt kifizetődő. Az eset komoly elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében.
A kezdeményezést január 24-ig 1300 bácsfeketehegyi, kishegyesi, topolyai, bajsai és gunarosi polgár írta alá.
Az anyaországgal való szabad és zavartalan kapcsolattartás a nemzeti kisebbségi jogok nemzetközileg biztosított tartozéka.
A menetrend szerinti járatok megszüntetése (el)lehetetleníti, vagy legalábbis megnehezíti az anyaországgal való kapcsolattartást. Ez egyúttal Szerbiának a nemzetközi egyezményekből és a belső jogszabályokból eredő telezettségeinek megsértését is jelenti. A szerb állam kötelezettsége lenne, hogy biztosítsa a két ország közötti zavartalan utasforgalmat, hogy a közlekedési vállatokat kötelezze a járatok fenntartására!
Január 21. – A Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorából megtudtuk, hogy „Királyhalom és Kispiac között már csak cirill betűkkel vannak feltüntetve a települések felé vezető utakat jelző feliratok”. Időközben nem értesítették a nyilvánosságot, hogy ezt a nemzeti kisebbségi nyelvi sérelmet kijavították volna.
Január 24-én a Tartomány által alapított Szabadkai Közkórház az intézmény magyar és horvát nyelvű megnevezését cirill írásmóddal tüntette fel az igazgatói értesítés fejlécén.
Habár az értesítés kizárólag a kórház dolgozóit érintette, a szóban forgó „baki” miatt gyorsan a nyilvánosság elé került. Az is kiderült, hogy nem csak a magyar elnevezéssel akadt gondja „az amúgy is rossz hírű intézmények”, de a horvát nyelvű is szintén cirill betűkkel íródott.
A Szabadkai Közkórház ezzel nem csak alapjaiban sértette meg A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény rendelkezéseit, de megcsúfolta a kisebbségek nyelvének hivatalos használatát is.
Három nappal a közzététele után – Vajdasági Magyar Szövetség Szabadka Városi Elnökségének január 26-i az közleménye és a közéleti felháborodás miatt – a kórház „visszavonta azt az értesítést” és közleményben kért bocsánatot, hangsúlyozva, hogy „technikai hibáról” volt szó.
Január 26. – Közel százéves sírokat rongáltak meg „ismeretlenek” január utolsó hétvégéjén, Csantavéren. A helyi kistemető sírköveiben tetemes kárt okoztak a tettesek – közölte a Pannon RTV.
A szabadkai felsőfokú ügyészség utasítása alapján a rendőrség bűnvádi feljelentést tett két kiskorú sírrongáló személy ellen.
A delikvensek 23 sírt rongáltak meg.
Január 27-én a Délvidéken a magyar diákokkal is megünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” szlavát.
– A délvidéki katolikus és protestáns vallású magyarok, horvátok, muszlim vallású bosnyákok és albánok nem vonhatják kétségbe azt a tényt, hogy ez a történelmi pravoszláv egyházi méltóság – akinek nevéhez kétségtelenül sok erény is fűződik – különös jelentőséggel bír a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek számára, akik külön meg is ünneplik napját, amit mindenképpen tiszteletben kell tartani. Azonban az már teljesen elfogadhatatlan és felháborító, hogy a szekuláris szerbiai tanintézetek a katolikus és protestáns vallású délvidéki magyarokkal és a többi nemzeti közösségek tagjaival is megünnepeltetik a Száva-napot – írja a DélHír portál kommentátora.
Január 27. – Jovica Mojsilović, Magyarkanizsa pravoszláv pópája Szent Száva napi ünnepi előadásán egy erősen soviniszta felhangú, a magyarokat is sértő beszédet tartott. Majd ezután egy politikai fenyegetést intézett a hallgatósághoz a színpadról:
– Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy megkérjem a helyi önkormányzat képviselőit, ideértve mind a nemzettársaimat, mind pedig azokat, akik nem a nemzettársaim, hogy ne játsszanak nemzeti érzéseimmel! Én nem vagyok szerbkanizsai szerb, hanem sajkásvidéki. 7-8 hónappal ezelőtt megállapodtunk, hogy visszaállítjuk Karađorđević I. Péter király emlékművét. Ezt meg kell tennetek, ha nem tartjátok be adott szavatokat, akkor nem emberek vagytok. De ha nem tartjátok be a szavatokat, olyan emlékművet fogunk emelni a falu központjában, a város központjában, amely mellett árbóc fog állni a szerb nemzeti lobogóval, és akkor nem 1,5 – 2 méteres lesz az emlékmű, ahogy eredetileg terveztük, hanem 10 méteres, amit mindannyitoknak néznetek kell majd. Ez az utolsó figyelmeztetésem: megragadtam ezt a lehetőséget, és nem fogok többet figyelmeztetni. (…) Ismétlem, mi nem találtuk fel a spanyolviaszt, mi olyasmit állítunk vissza, ami valamikor ott állt, és ezt meg kell valósítani, enélkül különben nem lesz őszinte megbékélés (a szerbek és a magyarok között) – mondta Mojsilović.
A beszéd „óriási felháborodást váltott ki a magyarkanizsai, de a teljes délvidéki magyar közösségből is”.
Az ünnepségen egyébként jelen volta a VMSZ-hez közeli Pannon RTV kamerái is, de nekik nem tűnt fel a magyarokat gyalázó beszéd.
A Vajdasági Magyar Szövetség Magyarkanizsai Községi Szervezete csak négy nappal később, január 31-én közleményben reagált a pópa beszédére! Ebben azt írja, hogy a „mondatai a magyar közösség irányában fenyegetők voltak, a szerbek irányában számon kérők és közösségmegosztók”.
A Szerb Haladó Párt helyi szervezete február 2-án elhatárolódott a pravoszláv pap kijelentéseitől.
A pópa közben „törölte magát a Facebookról”.
Többen vizsgálják, hogy a pópa beszéde kapcsán pert indítsanak, hiszen az elhangzottak nem csak vallási és etikai, de a szerbiai törvények szempontjából is igen aggályosak.
Nyilvánvaló, hogy a VMSZ és a SZHP lagymatag közleményei nem elegendőek, mivel fennáll a gyanú, hogy a pópa a szerb büntető törvénykönyv 317. szakaszába ütköző bűncselekményt követett el (nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség).
A magyarkanizsai pópa esete választóvonal lehet nemcsak olyan tekintetben, hogy a hatalom indít-e eljárást az eset kivizsgálására, vagy sem, de olyan szempontból is, hogy tesz-e bárki feljelentést ellene. Az első lépés a pópa más egyházkerületbe való áthelyezése lehetne.
Január 29. – Újvidéken „átadták rendeltetésének az újvidéki Tudományos Technológiai Park épületének egy részét. Az objektum a köztársasági és a tartományi kormány közös beruházása. A befektetés összértéke mintegy 26 millió euró.”
Csak éppen az illetékesek arról feledkeztek meg (szándékosan, vagy tudatlanul, egyre megy), hogy Újvidéken épült, ahol – a városi alapszabály 6. szakasza értelmében – a szerb nyelv és cirill írásmód mellett, hivatalos használatban van a magyar, a ruszin és a szlovák nyelv és írás is”.
Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Újvidéken sok példát lehetne találni, ahol a feliratok csak szerb nyelven és cirill betűvel vannak írni, mint például a Tudományos Technológiai Park szomszédságában lévő Vajdaság Fejlesztési Alapjának (РFB) a székházán. Ez lenne a multikulturális Újvidék?
Január 29. – Ivica Dačić kormányalelnök és külügyminiszter újabb új építésű lakótömböt adott át, ezúttal ismét Délvidéken, Nagykikindán, amelyet 25 család vehet birtokba.
A politikus elmondta, ez ideig 4200 új lakást vagy házat vásároltak a Szerbiába menekült családoknak.
A Regionális Lakásépítési Program keretében 13 millió eurós beruházásból további 1647 lakás épül, 48 szerbiai önkormányzat területén.
Az építkezésre a forrásokat csak részben fizetik a szerb állampolgárok, jelentős összeggel támogatja azt az EBESZ, az UNHCR és az Európa Tanács, vagyis Magyarország is több millió forinttal segítette a szerb menekültek letelepítését a Délvidékre.
Az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 16. szakasza tartalmazza az aláírók (köztük Szerbia) „tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják”. Ezt Dačinak tudnia kellene. Ha tudja akkor az a baj, ha pedig nem, akkor pedig az.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – az egyik említett jogsértési esetben sem hallatta a hangját!
Lehet, hogy Pásztor Istvánnak és társainak „ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni, hanem előnyt jelent magyarnak lenni”, de vajon ezt gondolja-e a többi délvidéki/vajdasági magyar is?
Következő cikk: Orbán veszedelmes ideológia-exportja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >