Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Vajúdó kisebbségkutatás
Bozóki Antal
“A VMSZ asszisztál a haladóknak szabadkai horvátok diszkriminációjához?” Ahelyett, hogy tanulna a DSHV viszonyulásából, hogyan kell kiállni a közösségi jogokért! Bozóki Antal
December 23. Szabadkán diszkriminálják a horvátokat? A Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségének (DHSV) tagjai elhagyták a Szabadkai Városi Képviselő-testület ülését, mert szerintük a Szerb Haladó Párt (SNS/CNC) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) alkotta városvezetés diszkriminálja a horvát kisebbséget. Egy év elmúlt azóta, hogy a DSHV kezdeményezte, Szabadkán alakítsanak egy horvát nyelvű iskolaközpontot, de a hatalom még mindig nem tűzte napirendre annak a határozatnak a megvitatását, amely a szabadkai óvodák és iskolák hálózati rendszerének megváltoztatását tartalmazza, és ami elengedhetetlenül szükséges az iskolaközpont megalakításhoz. Tomislav Žigmanov, a DHSV elnöke elmondta, hogy a tavalyi év közepén a tartomány és az illetékes minisztérium döntött egy munkacsoport létrehozásáról, amely a kérdést koordinálná. – Erről még a legmagasabb körökben is szó esett, még Aleksandar Vučićtyal is beszéltünk róla és a szerb-horvát kormányközi vegyesbizottság ajánlásában is ez áll. Hihetetlen, hogy azokat a kérdéseket nem tűzik napirendre, amelyekről magasabb szinteken már megállapodtunk. Ez egyértelmű diszkrimináció – mondta Žigmanov, aki a történtekért a haladók helyi vezetőit, a szabadkai polgármestert és a VMSZ elnökét tette felelőssé. Arra a kérdésre, hogy a szabadkai VKT a dokumentumot miért nem tűzi már egy éve napirendre, nem érkezett hivatalos válasz – közli a Szabad Magyar Szó. „A VMSZ asszisztál a haladóknak szabadkai horvátok diszkriminációjához?” Ahelyett, hogy tanulna a DSHV viszonyulásából, hogyan kell kiállni a közösségi jogokért! November 30. – december 24. Vajúdó kisebbségkutatás A Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) szervezésében november 30-án, Értékteremtő kisebbségkutatás a Kárpát-medencében címmel, „nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást” tartottak az újvidéki Európa Kollégiumban. A rendezvényen részt vettek a határon túli, magyarlakta területeken működő kisebbségkutató és más intézmények képviselői, valamint a hasonló tevékenységgel foglalkozó újvidéki és belgrádi intézmények képviselői. A tanácskozáson több volt a külföldi, mint a szerbiai részvevő. Szám szerint négy magyar kutató volt jelen – egy Belgrádból, kettő Újvidékről, egy pedig Szabadkáról[5] – valamint egy véemeszes politikus. – Vajdaság az egyetlen határon túli régió, ahol nem működik szigorúan kisebbségkutatásra összpontosított tudományos intézet – állapították meg a tanácskozás részvevői. Vajdaság egy multietnikus, multikulturális környezet, ahol a kerekasztalokon elhangzottak alapján indokolt lenne egy ilyen intézet létrehozása – nyilatkozta december 24-én Lendák Imre, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke. – Az lenne a logikus, ha a többi kisebbséggel közösen hoznánk létre az intézményt, hiszen ahhoz, hogy megalakuljon, egy adott számú kutatóra, vezetőre, illetve adminisztratív munkásra van szükség. Nem utolsósorban szükség lenne az állam, ez esetben Vajdaság tartomány alapítói támogatására is – tette hozzá Lendák. A VMAT fiatal és a társadalom-tudományokban bizonyára nem jártas elnöke (képzettsége szerint elektrotechnikai és számítástechnikai mérnők) azonban szem elől téveszti, hogy a jelenlegi hatalomnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (Vučić Magyarjai Szövetségének) és Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) nem érdeke egy ilyen intézet létrehozása, mivel egykettőre fény derülne, hogy milyen is az őshonos magyar közösség valós helyzete. – A Magyar Nemzeti Tanács nem volt képes vagy nem akarta felvállalni a kutatások szervezését és koordinálását, ezért azok továbbra is atomizáltan és világos célok nélkül zajlanak – nyilatkozta Korhecz Tamás alkotmánybíró. – A kutatásokra jellemző volt, hogy ezeket ugyan zömmel vajdasági és nemzetiségi hátterű személyek végezték el, de a kutatások legtöbbször az állami felsőoktatási és tudományos intézményeken kívül valósultak meg. Ez az amatörizmus rányomta a bélyegét az eredményekre is, hiszen a kutatások természetes közege éppen az egyetemeken és az akkreditált kutatóintézetekben van – magyarázta Korhecz. Elfelejtette azonban, hogy 2000-től 2010 júniusáig Vajdaság Autonóm Tartomány Kormányának tagja (majd alelnöke is), 2010–2014 között, a Vajdasági Magyar Szövetség Magyar Összefogás listáját vezetve a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke lett. Csaknem másfél évtizedes politikai pályafutása alatt, tehát, alkalma volt, hogy tegyen is valamit a nemzeti kisebbségi kutatások érdekében. Korhecz azt sem mondta, hogy ha nem lett volna „ez az amatörizmus”, akkor a szerbiai és a külföldi nyilvánosság nem értesülhetett volna arról, nyoma sem maradt volna annak, hogy az őshonos magyar közösség milyen problémákkal küzdött és küzd a kollektív és az egyéni nemzheti kisebbségi jogok érvényesítésért. Téves az a hozzáállása is, miszerint az a fontos, hogy „egy-egy kutatás eléri-e a tudományos közvélemény ingerküszöbét”. Persze hogy ez nem lebecsülendő, de az talán még fontosabb, hogy a kutatások eredménye eljusson a nyilvánossághoz, a törvényhozókhoz, a politikai döntéshozókhoz, az Európai Unió és az Európa Tanács illetékes szerveihez, de a nemzetközi kisebbségvédelmi szervezetekhez is! Vajdaságban huzamosabb ideje a magyar nemzeti közösség helyzetével kapcsolatos tudományos kutatások szinte alig léteznek. Pontosabban: ezzel mindössze néhányan és többnyire alkalomszerűen foglalkoztak/foglalkoznak. Mindeddig, sajnos, az anyaország se mutatott különösebb érdeklődést az itteni magyar közösség helyzetének tudományos kutatásához. Az újvidéki összejövetel után se látszik világos elképzelés arról, hogy, milyen alapokon, formában kellene megszervezni a kisebbségkutatást – „állami alapítású”, vagy „államilag akkreditált (bejegyzett, elismert – B. A.) kisebbségi kutatóintézet” formájában? Az sem világos, hogy kezdeményezi-e ezt egyáltalán valaki? Az állami kisebbségkutató intézethez nem kell túl nagy reményeket fűzni, mivel annak az élére – szinte biztosra vehető – a hatalomhoz, illetve a fekete-vörös-véemszes hatalmi pártok valamelyikéhez tartozó vezetőt neveznek ki. A hatalom csak nem fog pénzelni egy intézetet, amelyik nem az érdekeit szolgálja! Ezért Vajdaságban inkább szükség lenne legalább egy olyan magyar civil szervezetre, amelyik figyelemmel kísérné a szerbiai jogszabályokból valamint az országnak az emberi és a nemzeti kisebbségi egyezményekből eredő kötelezettségeinek a teljesítését! Amíg a „kutatók” tanácskoznak, a kisebbségkutatás vajúdik, elfogy a magyar közösség!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >