Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Szerbiában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat!
Bozóki Antal
Habár a „szó elrepül, az írás megmarad” (verba volant, scripta manent) – tartja a latin mondás, mégsem illik, hogy egy pártelnök „mondjon valamit” és annak ne legyen semmilyen kommentárja. Ezt (mármint a kommentárt) a jelenlegi magyar médiától azonban túlzás lenne elvárni. Vagy Pásztor mondhat, amit csak akar? Úgy van, ahogy ő mondja, vagy senki oda se figyel? A nyilatkozatokra, interjúkra nem kellene inkább jobban felkészülni? Bozóki Antal:
December 9.
Szerbiában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat!
December 10., az emberi jogok napja alkalmából Belgrádban bemutatták „Az emberi jogok a szerbiai polgárok szemében” közvélemény-kutatás eredményeit.
A kutatást az Belgrádi Emberi Jogi Központ (Beogradski centar za ljudska prava), az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szerbiai emberi jogi csapata (Tim Ujedinjenih nacija za ljudska prava u Srbiji) és az Ipsos Strategic Marketing együttműködésben végezték.
– A vizsgálat nagyon figyelmeztető eredményeket adott, amikor a polgárok általános benyomásáról van szó, nem csak arról, hogy az országban milyen mértékben tarják tiszteletben az emberi jogokat, de arról is, hogy mennyire ismerik a jogaikat és azok védelmének formáit.
Maga a tény, hogy a polgárok 63 százaléka úgy tartja, hogy Szerbiában nagyobb vagy kisebb mértékben nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, azt mutatja, hogy Szerbia olyan ország, amelyben a polgárok azt érzékelik, hogy az emberi jogokat gyakran megsértik. A polgárok nagy száma úgy véli, hogy az állami hivatalok, amelyeknek az alapvető feladata az emberi jogok védelme, az ügyészségek és a bíróságok, a munkájukban nem önállók és függetlenek, valamint hogy az eljárások, amelyben megvédhetik a jogaikat, indokolatlanul sokáig tartanak. A jogvédelem ezzel értelmét veszíti és a polgárok bizalmatlanságát váltja ki az állami hivatalok iránt, amelyeknek az alapvető illetékessége az emberi jogok védelme.
Hogy az emberi jogok intézményes védelme és hirdetése az emberek tudatában nem jut el a társadalom minden rétegéig, támasztja alá az adat, hogy a polgárok 72 százaléka nem tudott megnevezni egyetlen független, az emberi jogok védelmével foglalkozó intézményt sem, például még a Polgári Jogvédőt sem.
Amikor a konkrét jogokról van szó, a polgárok szerint a legjobban veszélyeztetetett jogok a munkára való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága/a sajtóban. Azoknak a polgároknak, akiknek az utóbbi 10 évben megsértették a jogaikat, majdnem 30 százaléka azt válaszolta, hogy munkajogról volt szó. Különösen aggasztó, hogy a polgároknak csak a 29 százaléka szerint vannak Szerbiában független médiák, míg a megkérdezettek 74 százaléka úgy tartja, hogy a sajtóban cenzúra van.
Az eredmények azt mutatják, hogy a polgárok jelentős meg nem értést mutat az egyes csoportok jogai iránt. Így, a megkérdezettek álláspontja nagyon eltérő a nők társadalmi helyzete és részvétele iránt a társadalomban, valamint a közéletben. A nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban, a kutatásban részvevők 64 százaléka úgy tartja, hogy a külön jogaikat tiszteletben tartják, de 54 százalékuk nem tudott megemlíteni egyetlen jogot sem, amely a nemzeti kisebbségek számára biztosítja az önazonosságuk és kulturális másságuk megőrzését a Szerb Köztársaságban.
Szerbia polgárai ebben a pillanatban úgy érzik, hogy a saját és a társadalom más tagjainak jogai nem eléggé védettek. Úgyszintén fontos figyelembe venni, hogy a jogokról való tudat bizonyos mértékben alacsony fokon van, ami további tevékenységre való felhívást jelent – áll egyebek között a közvélemény kutatás bemutatásról készült közleményben.
A vajdasági magyar sajtóban nem láttam egyetlen írást sem, amelyik ennek a kutatásnak az eredményeivel foglalkozott volna!?
December 10.
Emberi joggá vált a határsértés?
– Nem lenne szabad, hogy emberi jog legyen a határsértés – nyilatkozta egyebek mellett a Szabadkai Magyar Rádió (SZMR) „Napindító” című műsorában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke (aki a Tartományi Képviselőház elnöke is – B.A.), annak kapcsán, hogy ismét nagy számban vannak migránsok a magyar határ közelében. (A Pannon RTV hírének címében Pásztor megfogalmazása így alakult: „Szinte már emberi joggá vált a határsértés”).
– Voltak idők, amikor nem lehetett csak úgy, papírok nélkül, illegálisan átlépni az országhatárokat, hiszen a határvédelmi szervek erőteljesebben intézkedhettek a határsértőkkel szemben. Innen jutottunk el oda, hogy az állami szuverenitás megsértése emberi joggá emelkedett – fogalmazott a VMSZ elnöke. Hozzátette: itt nincs szó idegengyűlöletről, mert segítenek annak, aki rászorul, de az itt élők biztonsága a legfontosabb.
Mint kifejtette, erőteljesebben kellene védeni és le kellene zárni Szerbia déli határát, és el kellene kezdeni felszámolni az embercsempész-hálózatot, nemcsak az országban, hanem egész Európában. Megjegyezte, meg kellene nézni, ki tud bejönni Szerbiába, hiszen azok, akik erre rászorulnak, nagy valószínűséggel már máshol, például Görögország területén mentelmi jogot kellett volna, hogy kapjanak.
A VMSZ/BMC elnöke gyakran nyilatkozik (nem csak) a SZMR említett műsorában – mintegy Orbán Viktor Magyar Miniszterelnököt másolva, aki a Kossuth Rádió „Jó reggelt Magyarország” c. műsorában szólal meg rendszeresen.
Nincsen nekem ezzel éppen semmi gondom. Fel sem figyeltem volna a nyilatkozatára, ha az nem az emberi jogok napján hangzik el, és ha nem tartalmazna több fogalomzavart és értelmetlenséget is.
A határsértés – a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint – „az államhatárra vonatkozó felségjogok megsértése”, magyarán tiltott, vagyis illegális határátlépés. Ezt a világ országaiban – ismereteim szerint, ha időközben nem történt változás – szabálysértésként vagy bűncselekményként kezelik.
Magyarország – a déli határa teljes hosszában – „határőrizeti célú” kerítést épített. 2015. szeptember 15-től „letartóztatás és kiutasítás várhat a határsértőkre”.
Szerbiában (a Btk. 350/1 szakaszába ütköző – tiltott határátlépés) bűncselekményt követ el és egy évig terjedő börtönbüntetéssel büntethető „aki előírásos engedély nélkül, fegyveresen, vagy erőszak alkalmazásával átlépi vagy megkísérli átlépni Szerbia határát”.
Pásztor állításával ellentétben, ma sem lehet, mint ahogy korábban sem, „úgy, papírok nélkül, illegálisan átlépni az országhatárokat” és a határszervek továbbra is „erőteljesebben” intézkednek a hátsértőkkel szemben. Ezt minden kiutazásra jelentkező polgár is tudja.
A „szuverenitást” az értelmező szótár „az állami önrendelkezési jog (érvényesítése), teljes állami függetlenségként” határozza meg. Ennek (a nemzetközi közjogi) fogalomnak a lényege, „amelyből a belső joghatóság sérthetetlensége következik, az államok függetlensége”. Ebből is látszik, hogy lényegi különbség van a „határsértés” és a „szuverenitás megsértése” között. Pásztornak ezt – a képzettségére nézve – jogászként illene megkülönböztetni.
Pásztor nyilatkozatából nem derül ki, mit is jelent a „jog a határsértésre”, a „szuverenitás megsértésére? Mi a „határsértésben”, „az állami szuverenitás megsértésében” az emberi jog? Mikor vált a határsértés, az állami szuverenitás megsértése emberi joggá? Szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése emberi jog lenne? Aligha. Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Hacsak Pásztor nem alkotott/kreált valamilyen új emberi jogo(ka)t.
Ha emberi joggá vált volna a határsértés, ez azt jelentené, hogy mindenki szabadon sétálhatna az (ország)határokon át. Lehet, hogy ez egyszer majd mindenütt úgy lesz, de egyelőre azonban csak az Európai Unió országainak polgárai számára vált lehetővé, hogy szabadon járhatnak át az országhatárokon.
A SZMR-nek nyilatkozva a kétszeres elnök kifejtette még, hogy „erőteljesebben kellene védeni és le kellene zárni Szerbia déli határát, és el kellene kezdeni felszámolni az embercsempész-hálózatot, nemcsak az országban, hanem egész Európában”.
Amikor Pásztor ezt magyar nyelven elmondta a Szabadkai Magyar Rádióban, akkor azt gondolta, hogy ez eljut a szerb hatalmi szervekhez is? Nem-e inkább Aleksandar Vučić szerb elnöknek, a (párt)koalíciós partnerének kellene ezt javasolnia?
A Pásztor-nyilatkozatban elhangzott „mentelmi jogot” is (a példaként felhozott Görögországban, de bárhol másutt a világban) meg kell különböztetni a „menekült jogtól”.
A mentelmi jog a belső jogrend intézménye és többnyire a parlamenti képviselők „törvényben szabályozott sérthetetlenségét jelenti”. Más szóval: köze nincsen a menekültekhez, akik – a nemzetközi jog alapján – menekültjogot/-státust élvezhetnek (ha ezt az érintett ország biztosítja számukra). Ennek pedig a „célja az üldöztetés elől menekülő menedékkérők és az elismert menekültek védelme”.
Habár a „szó elrepül, az írás megmarad” (verba volant, scripta manent) – tartja a latin mondás, mégsem illik, hogy egy pártelnök „mondjon valamit” és annak ne legyen semmilyen kommentárja. Ezt (mármint a kommentárt) a jelenlegi magyar médiától azonban túlzás lenne elvárni. Vagy Pásztor mondhat, amit csak akar? Úgy van, ahogy ő mondja, vagy senki oda se figyel? A nyilatkozatokra, interjúkra nem kellene inkább jobban felkészülni?
Következő cikk: Közép-európai főpolgármesteri politikai ellensúly?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >