Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!
Bozóki Antal
Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a vajdasági magyar választópolgárokat és az MNT tanácsnokait is bizonyára érdekelte volna, ki is milyen „eredményeket” ért el „a magyar helységnevek újbóli használata területén”? Legyenek szívesek, tegyék fel az elnök beszédét legalább az MNT honlapjára! Vagy ez nem a nyilvánosságra tartozik? Bozóki Antal:
Október 24.
„Szerbia hozzon létre stabil demokratikus rendszert”
Vladimir Bilčik (Pozsony, 1975), az Európai Parlament új szerbiai jelentéstevője (aki David McAlister helyébe lépett), a Danas c. napilapnak nyilatkozva elmondta:
– A fő feladatom az lesz, hogy figyelmesen kövessem a szerbiai eseményeket és elkészítsem az éves jelentést az EU-hoz való csatlakozási folyamatról, amelyet majd az Európai Parlament megvitat és elfogad. Úgyszintén felelős leszek az aktív kommunikációért Szerbia útjáról és tevékenységéről az Európai Uniós csatlakozás felé. […]
– A legnagyobb kihívás, amelyekkel Szerbia szembe néz, azok a reformok, amelyeket az országnak el kell végeznie. Szerbi az uniós csatlakozásra készül és ez világosan magába foglalja a jog uralmának elvét és a tényleges szabadságok iránti elkötelezettségét, valamint azok gyakorlati alkalmazását. Mindez része a „híres” 23. és 24. tárgyalási fejezetnek. […]
– A hiteles választások a modern demokrácia alapját képezik és, emiatt, kötelező, hogy a (hatalmi szervek és az ellenzék közötti – B.A.) párbeszéd megfogható eredményeket és reformokat hozzon még a 2020. évi választások előtt. […] Kulcsfontosságú reformokra van szükség, hogy Szerbiában stabil demokratikus rendszer jöjjön létre, és szükséges, hogy a reformokat elfogadja az ellenzék és a hatalmi politikai pártok is – nyilatkozta Bilčik.
Az EP új jelentéstevője a Szerbia uniós felvételének határidejével kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, „erről inkább nem beszél, hanem a lényegről, mivel csak a hiteles eredmények teszik a dátumokról szóló vitát valóssá és »megfoghatóvá«”.
Október 26. – november 4.
„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!
Az idei, az 1944/45-ös délvidéki ártatlan áldozatokra emlékezés legalább három eseményre hívta fel a figyelmet:
Az első: Teleki Júlia, a járeki tábor túlélője, a Csúrogon (2019. november 27-én) tartott megemlékezésen az 1944/45-ös délvidéki ártatlan áldozatokra, az Újvidéki Rádiónak nyilatkozva elmondta: „Annyit elértünk, hogy 19 körösztöt állítottunk. Mindég tönkretették, végül megmaradt ez az emlékmű. Nekünk ez sokat jelent, nem megyünk a szeméten keresztül, de nekem ez nem elég, nem csak nekem, a túlélőknek. Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”.
Teleki Júlia, tehát kimondta azt, amiről a politikusok mélyen hallgatnak: „Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”. A nyilatkozata azonban – ismereteim szerint – a nyomtatott sajtóban nem jelent meg. Verba volant, scripta manent (a szó elrepül/elszáll, az írás megmarad)? Struccpolitika?
A második: A járeki (tiszaistvánfalvi) láger emlékhelyén felállított emléktáblára nem került fel az, hogy ott magyarok (köztük csúrogiak – B.A.) is meghaltak.
– Nagyon hosszú utat jártunk be, amíg idáig eljutottunk. Innen 300-400 méterre kaptak először a németek engedélyt arra, hogy keresztet állítsanak. Mi az első naptól kezdve velük emlékeztünk. Később az út mellett mi magunk állítottunk le egy fakeresztet, majd amikor polgármester voltam, akkor kapták meg a németek a lehetőséget arra, hogy ide állítsák a fakeresztjüket, és azonnal mellé tettük mi is a miénket. Sajnos nem viszonozták a lojalitásunkat, pedig mi mindenben segítettünk nekik. Amikor a német emlékmű idekerült, ellenezték azt, hogy arra felkerüljön – legalább egy szó erejéig is –, hogy itt magyarok is haltak meg. Magyar felirat ugyan van az emlékmű falán, de az az itt életüket vesztett Duna menti svábokra emlékeztet. Arra kényszerültünk, hogy egy kis fakeresztet állítsunk fel" – elevenítette fel a történteket Gusztony András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) temerini körzeti szervezetének elnöke a 2019. november 3-ai megemlékezésen.
A járeki lágerban elhunyt magyaroknak nem jár az emlékezés joga?
A harmadik: Az újvidéki városi képviselő-testület döntése alapján, a tervek szerint, 2020-ban „egy olyan emlékművet emelnek, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett, ártatlan újvidéki polgárokra emlékeztet majd”.
A VMSZ tehát „simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett […] olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet”.
November 6.
Mit mondott Hajnal Jenő?
Vajdaságban nem számít ritkaságnak a helységnévtáblák összefirkálása, megrongálása sem. Legutóbb „a dél-bánsági mély szórványnak számító Fehértemplom helységnévtábláján firkálták le a helység magyar és román nevét, „sőt még a latin betűknek sem volt kegyelem”.
Az MTI arról számol be, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Társadalmi szervezetek munkacsoportjának ülésén „meghallgatták Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, a délvidéki magyarság képviselőjét is azokról az eredményekről, amelyeket a magyar helységnevek újbóli használata területén elértek”.
Az írás szerint, Pánczél Károly levezető elnök rámutatott, hogy a Délvidéken „egy közel két évtizedes folyamat” során „240 településen sikerült visszaállítani a magyar helységneveket, a latin betűs feliratokat, és az utcák, terek régi hagyományos nevei is megjelenhettek”. Bencsik János, az ülés társelnöke, hozzátette, hogy „az örömteli események mellett sajnálatos tendencia, hogy ezeket a táblákat rendszeresen megrongálják”. – Hiába rendelkezik a törvény, hogy záros határidőn belül állítsák vissza őket, ez sokszor mégsem történik meg – jegyezte meg.
Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a vajdasági magyar választópolgárokat és az MNT tanácsnokait is bizonyára érdekelte volna, ki is milyen „eredményeket” ért el „a magyar helységnevek újbóli használata területén”? Legyenek szívesek, tegyék fel az elnök beszédét legalább az MNT honlapjára! Vagy ez nem a nyilvánosságra tartozik?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >