Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Nemzetközi segédlettel
Bozóki Antal
A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek, stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének megváltoztatása. Bozóki Antal:
Július 5.
Nemzetközi segédlettel
A regionális lakhatási program negyedik alprojektumának keretében összesen 21 falusi ház vásárlásának szerződését adta át a Szerb Köztársaság Menekült- és Migrációügyi Biztossága a szabadkai Városháza dísztermében. Azok a bosznia-hercegovinai, illetve horvátországi menekült családok részesültek ebben a támogatásban, akik állandó lakcímmel rendelkeznek Szabadka Város területén.
2016 óta 160 családnak biztosítottak Szabadkán lakhatást ebből a projektumból. – Nehéz megállapítani, hány menekült családnak lenne még erre szüksége – nyilatkozta a sajtónak Ivan Gerginov, a Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság képviselője.
– Bogdan Laban, Szabadka Város polgármestere az ünnepélyes átadón elmondta, összesen mintegy 13 600, a volt Jugoszlávia területéről származó menekültet regisztráltak a város területén az eddigiek folyamán. Kiemelte, hogy ezek az emberek nemcsak a házukat veszítették el a háborúban, hanem sokan családtagjaikat is. A polgármester emlékeztette a jelenlévőket, hogy tavaly már 30 családnak biztosítottak állandó lakhatást, és ígéretükhöz híven most teljesítik annak folytatását – közli a véemesz befolyású a Magyar Szó.
Az írásból megtudjuk azt is, hogy a „regionális lakhatási program” nemzetközi támogatással valósul meg, amelyhez „a legtöbb pénzt az Európai Unió adja, de a donációhoz az Egyesült Államok, Németország, Norvégia, Dánia, Törökország, Luxemburg, Spanyolország, Olaszország, Románia, Ciprus, Szlovákia, Magyarország és Svájc is hozzájárul bizonyos összeggel”.
A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek, stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének megváltoztatása.
Szabadkának – a 2011. évi összeíráskor 141 554 lakosa volt. A magyarok száma 50 469 (35,65%), a szerbeké 38 254 (27,02%) volt. A 13 600 menekült az összlakosság csaknem 10 százaléka. Ha figyelembe vesszük a magyarok jelentős számú elköltözését is, akkor a nemzeti arányok bizony jelentősen megváltoztak.
Péterrévén „pár éven belül – a jóslatok szerint – az őshonos és a betelepült polgárok aránya eléri az 50:50 százalékot”. A „regionális lakhatási program” persze kiterjed más, többségében (még) magyarok lakta községre is.
Történik mindez az Európa Tanács, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben, miszerint:
„A Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat, és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.”
„A folyamatos betelepítések egyre több esetben kezdik érzékeltetni negatív hatásukat, több helyen például a romló közbiztonság formájában” (is).
Pontos adatokat az utóbbi 20-30 évben tartósan betelepültek számáról nem volt alkalmam látni. A Menekültügyi és Migrációs Főbiztosságnak bizonyára vannak ilyen adatai és arról is, hogy Szerbia és Vajdaság, illetve a nemzetközi közösség milyen összeggel járult hozzá az etnikai arányok megváltoztatáshoz.
Folyik mindez a Vajdasági Magyar Szövetség (SZVM/CBM) támogatásával, hiszen a Szerb Haladó Párttal (CHC) közösen vesz rész hatalom gyakorlásában. Szabadkán is.
Július 6.
Se nem magyar, se nem Makovecz
Az újvidéki városi képviselő-testület tavaly augusztusban szavazattöbbséggel elfogadta a testület keretében működő művelődésügyi bizottság határozatjavaslatát, hogy „a székvárosban a közeljövőben állítsanak fel egy olyan emlékművet, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett, ártatlan újvidéki polgárokra emlékeztet majd. Az emlékmű állításának ötlete az újvidéki polgároktól ered, és a Vajdasági Magyar Szövetség székvárosi szervezetében fogalmazták meg indítvány formájában még 2014-ben”.
A vémeszhez közeli Magyar Szó (szerző nélküli) írásából megtudjuk, hogy a munkaügyi minisztérium bizottságának – „amely elbírálja, hogy egy bizonyos emlékmű felavatása elfogadható-e” – pozitív véleményezése most, „féléves késéssel megérkezett”.
– A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt (CHC) között megkötött együttműködési-megállapodási szerződés egyik pontja a nemzetek közötti viszonyok javításáért, a Szerb Köztársaság és Magyarország között megvalósult együttműködés szellemében a szóban forgó emlékmű felállítására vonatkozó megegyezés volt. Az emlékmű felállítása az áldozatok nemzeti hovatartozására való tekintet nélkül történik – olvasható az írásban.
Újvidéken, a Futaki úti temetőben mindeddig nem engedélyezték a(z időközben elhunyt) Makovecz Imre által sok éve megálmodott és (meg)tervezett emléktorony megépítését, amit a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is határozottan támogatott.
Ugyanitt az áldozatok megközelítőleges számát nem sikerült megállapítani, mivel a „vonatkozó állambiztonsági iratok mindmáig nem kerültek elő”. A Magyar Szó idézett írása szerint, Újvidéken az 1944/45-ös vérengzések áldozatait tekintve „nagyjából 1300 nevet lehetett azonosítani”.
Az írásból az is kitűnik, hogy a Kiss Gyula vémeszes városi képviselő által említett emlékmű felállítására a VMSZ/BMC SZHP/CHS „megegyezése” alapján kerül sor. Most azt mondják, hogy (az emlékműállítás) „ötlete az újvidéki polgároktól ered”, amit „a VMSZ székvárosi szervezetében fogalmaztak meg”. El akarják magukról hárítani az ötletgazda szerepét?
A kivégzettekről való megemlékezés formájáról és helyéről a magyar pártok és közéleti szereplők között nem alakult ki egységes elképzelés.
Csorba Béla, a VMDP elnöke még a 2016. augusztus 30. nyilatkozatában megállapította: „A VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ-VMDP-MEP 2016. március 8-án aláírt – B.A.) választási programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével, ezért nagy a veszélye annak, hogy a későbbiekben akadályává válik a közös cél megvalósításának”.
A VMSZ azonban „simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett […] olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet”.
Kis Gyula elmondása szerint „első lépésként szerződtetik Szilágyi László szobrászművészt, ő fogja márványból kifaragni az emlékművet”.
Hogyan reagál most az időközben a politikai tevékenységét szinte felfüggesztő VMDP a tervezett emlékműállításra?
A Duna menti svábok 2017. május 6-án felavatott és megszentelt emlékműve, de még csak emléktábla sem jelezte a magyar áldozatokat Járekon (Tiszaistvánfalván). Igaz, a márványkereszthez tartozó felirat – a német és a szerb nyelv mellett – magyar nyelven is felkerült. Ez lenne a csúrogi, zsablyai és mozsori magyar áldozatokra való megemlékezés?
Újvidéken úgy állnak a dolgok, hogy az 1944/45 ártatlanul kivégzett magyarok emlékműve nem lesz se magyar, se Makovecz.
Következő cikk: Marosvásárhely jobban teljesít
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >