Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Több vagy kevesebb?
Bozóki Antal
A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. Sótinak be kellene végre látnia, nem sikerült megszüntetni a nemzeti kisebbségi hallgatók diszkriminálást az újvidéki Jogtudományi Karon és le kellene vonnia a következményeket. Ilyenkor az ember – még ha politikusnak is készül – „veszi a kalapját és távozik” (a tisztségéből)! Bozóki Antal:
Június 27. – július 5.
Sóti és a kalap
Sóti Attila, a Vajdasági magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) nyilatkozataiból újabb részleteket tudtunk meg a felvételiző joghallgatók nemzeti alapú megkülönböztetésről az újvidéki Jogtudományi Karon.
A jogi kar elleni perek nem voltak hiábavalóak, hiszen erre a karra korábban „nem lehetett magyar (és vélhetően a többi nemzeti kisebbségi – B. A.) nyelven felvételizni. Most már lehet, de csak külön feltételekkel”:
– Tavaly tulajdonképpen egy nyelvvizsgát kellett tenni, idén pedig külön kérdezik szerb nyelven, szóban a felvételi teszt anyagából (alkotmányból, állampolgári ismeretekből és történelemből) azokat, akik nem szerb nyelven felvételiznek. Ha ezt rendben találják, akkor figyelembe veszik a felvételi teszt eredményét. Tehát megint nemzeti alapon szabnak külön feltételeket, ami elítélendő – nyilatkozta Sóti.
A többi karon – a VaMaDiSz elnökének nyilatkozata szerint – nem volt tudásfelmérés szerb nyelvből. – Voltak olyanok, akik a jogtalan feltételek ellenére éltek a jogaikkal és magyarul, az anyanyelvükön felvételiztek a jogi karon”.[3] Hogy mennyien, az már a nyilatkozatából nem tűnik ki. Az sem, hogy az utóbbi négy évben, amióta a diákszervezet pereskedik a Jogi Karral, hogyan alakult a magyar felvételizők/hallgatók száma.
A magyar nyelven középiskolát végzett felvételizők megkülönböztetése/kálváriája – a bírósági ítéletek ellenére is – az újvidéki Jogtudományi Karon 2012 óta folyamatosan tart.
A VaMaDiSz 2015. december 5-én indította az első pert a Jogi Kar ellen, „amiért elutasította, hogy az érvényes tartományi határozat ellenére magyar nyelven is megszervezze a felvételi vizsgát”.[4] A jog kar most megszervezi ugyan a vizsgát, de „külön feltételekkel”.
Sem a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), de a vémeszes Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke és nemzeti kisebbségi tikár nem hallatták a hangjukat ebben az ügyben. Ha netán meg is szólaltak – Sóti nyilatkozatiból következtetve – nem elég erélyesen és (főleg) semmilyen eredménnyel.
A VaMaDiSz elnöke legutóbbi nyilatkozatában is hangoztatta: „A magyar fiataloknak joguk van az anyanyelvükön felvételizni. Azon dolgozunk, hogy ilyen (diszkriminatív hozzáállás – B. A.) ne forduljon elő a jövőben. Hogy mikor jön el a „jövő”, azt már nem mondta.
A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. Sótinak be kellene végre látnia, nem sikerült megszüntetni a nemzeti kisebbségi hallgatók diszkriminálást az újvidéki Jogtudományi Karon és le kellene vonnia a következményeket. Ilyenkor az ember – még ha politikusnak is készül – „veszi a kalapját és távozik” (a tisztségéből)!
Július 5.
Több vagy kevesebb?
A magyar Nemzeti Tanács „hetedik rendes ülésén” a napirendi pontok „az oktatás területéhez kapcsolódtak”.(Az újvidéki Jogtudományi Karon történtekről persze – ez alkalommal se – nem esett szó.)
– A 2019/2020-as tanévben Vajdaságban 35 középiskolában lesz magyar nyelven oktatás, ebből 24 szakközépiskola, 9 gimnázium, 2 pedig művészeti középiskola. Összesen 2072 a magyar diákok számára előirányozott férőhelyek száma, a tagozatok száma 71 – 53 négyéves és 18 hároméves szakirány; 1532 hely várja a diákokat négyéves szakon és 540 hároméves szakon. Emellett 90 férőhelyet irányoztak elő a különleges tagozatokon – ismertette az adatokat Jerasz Anikó (MÖ), a Végrehajtó Bizottság elnöke.
A tanács 17 vajdasági oktatási intézmény 18 tagozatának tekintetében fogadott el véleményezést a 15 főnél kevesebb létszámú magyar tannyelvű tagozatok megnyitásáról a doroszlói Petőfi Sándor, a gombosi József Attila, a pancsovai Testvériség-egység, a torontálvásárhelyi Moša Pijade, a székelykevei Žarko Zrenjanin, a gunarasi Dózsa György, a tiszakálmánfalvai Ivo Andrić, a bezdáni Testvériség-egység, a temerini Kókai Imre, a bácskertesi József Attila, az újvidéki József Attila, a padéi Szervó Mihály, a nagybecskereki Szervó Mihály, a szabadkai Ivan Goran Kovačić, az óbecsei Zdravko Gložanski, a szajáni Móra Károly és a kisoroszi Gligorije Popov általános iskolában. – Ezek mellett már érkeztek újabb kérelmek is, amelyek még nem kerültek a végrehajtó bizottság elé – nyilatkozta ugyancsak Jerasz Anikó (Németh Ernőnek, az MNT Tájékoztatási Bizottsága tagjának).
Az ülésről szóló tudósításokban/írásokban azonban egyetlen összehasonlító adatot sem találni a 2018/2019-es iskolaév vonatkozásában. Bizonyára az ülésen sem hangzott el ilyen adat. Az olvasó (avagy akit érdekel) végezze el maga az összehasonlítást, hogy akkor most növekedett vagy csökkent a középiskolák, vagy tagozatok száma, amelyekben lesz magyar nyelvű oktatás, és a diákok száma tekintetében? Arról se nincsen adat: A magyar közösség számára megfelelő-e az iskolák szerkezete?
A cikkekből azt sem lehet kiolvasni, hogy a 15 főnél kisebb létszámmal kezdő 18 tagozat több vagy kevesebb, mint tavaly? Az MNT nyilván nem kívánt nyilatkozni a diákok fogyatkozásáról.
Egyáltalán, minek nevezték ki De Negri Ibolyát (MÖ) a testület Végrehajtó Bizottságába – akinek a feladata lett volna, hogy „elsősorban oktatási témákkal foglalkozzon”–, ha ezekben (a „témákban”) állandóan Jerasz Anikó jelentkezik? Már köztudott, hogy az elnök asszony szeret szerepelni, de mivel foglalkoznak a Végrehajtó Bizottsági tagok, ha szóhoz nem engedik őket, ha meg sem szólalnak?
Július 6.
Deli és az Európai Parlament
Deli Andor, a Fidesz-KDNP jóvoltából az Európai Parlamentbe jutott vajdasági európai parlamenti képviselőnek a külügyi (AFET) és a közlekedési bizottságban (TRAN) „sikerült tagságot szereznie”. Tagja lesz még az EP Közlekedési és Turisztikai Szakbizottságának is, „amelynek munkájában az elmúlt öt évben is részt vett”.
– A kampány során elmondtam, hogy ha megválasztanak, három területen szeretnék tevékenykedni: a vajdasági magyarság európai szintű érdekvédelme, Szerbia uniós csatlakozásának előmozdítása, valamint hozzájárulni az anyaország sikerességéhez. Az első kettő szorosan összekapcsolódik. Az előttünk álló öt év kulcsfontosságú Szerbia uniós csatlakozását tekintve, ezért mindent meg kell tenni, hogy ez a folyamat minél gyorsabban haladjon előre. Azt szeretnénk elérni, hogy a vajdasági magyar közösség egy jogaiban és helyzetében megerősödött nemzeti közösséggé váljon a csatlakozás pillanatára. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága a legmegfelelőbb hely, hogy ezeket érvényre juttassuk. Ez a bizottság tárgyalja például a kulcsfontosságú nyugat-balkáni országjelentéseket, de általánosságban a bővítés kérdése is ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik – nyilatkozta Deli a véemesz befolyású Magyar Szó napilapnak.
Deli Andor, kinevezett/megtett képviselő négyhasábos interjújából idézett mondatokból is jól látszik, nincsen konkrét elképzelése arról, hogyan rendezni a délvidéki magyar közösség helyzetét, megoldatlan kérdéseit, de még arról se, hogy melyek is azok.
A képviselő előző öt éves mandátumáról sem lehet elmondani, hogy valami érdemlegeset, maradandót tett volna közösségünk helyzetének előbbre vitele érdekében. Hogy legalább felvetett volna valami megoldásra váró problémát, pld. a magyar autonómia kérdését.
Az egyébként sem politikai alkatú Deli tevékenységét – ezen túl – még körül is határolják az őt képviselői helyhez juttatott pártok (a Fidesz-KDNP és a véemesz) politikája, jobban mondva politikai érdekei. Magyarán, Deli azt fogja képviselni az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban, amelyikben „sikerült tagságot szereznie”, amit a politikai mentorai mondanak neki.
Nem kell, tehát, túlzott elvárásokat fűzni Deli következő ötévi európai parlamenti képviselőségéhez sem. Egy dolog azonban biztos: anyagilag megalapozta helyzetét. Pásztor István is megnyugodhat, a fiatalabb (Ábel nevű) fia továbbra is Deli asszisztense lehet.
Deli tevékenységét természetesen figyelemmel kell kísérni…
Következő cikk: Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >