2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„A kisebbségi jogok újra kiszélesedtek”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

„Érdekérvényesítés itt a Délvidéken”? Ugyan már, dr. Sztáray úr! Erre csak akkor kerül sor, ha majd az itteni magyarok szabadon megfogalmazhatják/megfogalmazhatnák az érdekeiket/követeléseiket és olyan képviselőik lesznek, akik ezekért kiállnak/küzdenek, úgy Szerbiában, mint a nemzetközi szervezetekben! Amikor a közösség érdeke fontosabb lesz „a legnagyobb párt” és az egyéni érdekeknél. Erre viszont még, sajnos, várni kell… Bozóki Antal:

Október 24.

1956 legfontosabb üzenete a szabadság és az igazság!

Dr. Sztáray Péter András magyar biztonságpolitikai államtitkár találkozott Pásztor Istvánnal, a VMSZ/BMC elnökével. Ezt követően Palicson Babity János szabadkai főkonzul társaságában megkoszorúzta az 56-os emlékművet, ahol a sajtónak is nyilatkoztak arról, hogy 56 hősei minden magyar példaképei, bárhol élnek is, illetve hogy mennyire fontos a magyar összefogás – közölte a média.

Dr. Sztáray szerint „a magyar összefogás szükségessége 1956 legfontosabb üzenete”.

– A vajdasági magyarság olyan szempontból speciális, hogy egy magas szintű kulturális, illetve perszonális autonómiával bír. Ez egy nagyon nagy érték, s ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy hamarosan újabb választások lesznek a nemzeti tanácsokban. Minden magyar menjen el szavazni és minden magyar gondoljon arra, hogy minél nagyobb az egység ennél a szavazásnál, annál jobb lesz és annál erősebb lesz a magyar nemzeti érdekérvényesítés itt a Délvidéken. Ezért buzdítom a magyar szavazókat a részvételre!” – mondta dr. Sztáray a palicsi 56-os emlékmű előtt.

Az írás kapcsán először az érdekelt, hogy ki is ez a dr. Sztáray Péter András, mivel először találkoztam a nevével (pedig nem éppen tegnap óta követem a társadalmi és politikai eseményeket)? Az internetről aztán megtudom, hogy többnyire Magyarországot képviselte a NATO-nál. Szerintem nem sok köze lehet a délvidéki magyarsághoz.

Aztán az államtitkár nyilatkozatában vitásnak tartom, hogy mi is 1956 legfontosabb üzenete? „A magyar összefogás” lenne? Ebből aztán a további kérdések sorjáznak: Összefogás kivel? Ki kivel fogott össze 56-ban? Minden magyar részese volt-e az összefogásnak? Aligha? Vagy nem csak a szabadságért küzdők fogtak össze az elnyomás, az elnyomók ellen? Lehet-e összefogni valakivel, aki az elnyomást, a megalázást gyakorolja? Aligha!

Ezekről a kérdésekről viszont dr. Sztáray a nyilatkozatában nem szólt!

Mi a fontosabb, tehát, az összefogás felhívásra/felszólításra („egy nyáj, egy pásztor?), vagy az összefogás a szabadság és a méltóság visszaszerzéséért?  Én mindig az utóbbit választanám!

Dr. Sztárayinak a délvidéki helyzetismeretével is gondom van. Azt állítja ugyanis, hogy „a vajdasági magyarság olyan szempontból speciális, hogy egy magas szintű kulturális, illetve perszonális autonómiával bír”. Erre csak azt lehet mondani, hogy a jelenlegi „autonómiánk” se nem magas szintű, se nem kulturális, még kevésbé pedig perszonális.

Hogyan lehetséges – a dr. Sztáray szerinti – „egység” a magyar nemzeti tanácsi választáson, amikor két különböző, szöges ellentétben lévő politikai elképzelés ütközéséről van szó az itteni magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatban? Vagy mindenkinek azt kell tenni, úgy kell szavazni, ahogy Budapesten elképzelték? Felejtsék el! Már Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője is ezt mondja: „Nem Budapestről kell meghatározni a magyar kisebbségi politizálást.”

„Érdekérvényesítés itt a Délvidéken”? Ugyan már, dr. Sztáray úr! Erre csak akkor kerül sor, ha majd az itteni magyarok szabadon megfogalmazhatják/megfogalmazhatnák az érdekeiket/követeléseiket és olyan képviselőik lesznek, akik ezekért kiállnak/küzdenek, úgy Szerbiában, mint a nemzetközi szervezetekben! Amikor a közösség érdeke fontosabb lesz „a legnagyobb párt” és az egyéni érdekeknél. Erre viszont még, sajnos, várni kell…

Október 25.

„A kisebbségi jogok újra kiszélesedtek”?

Magyarország azt szorgalmazza, hogy decemberben minden olyan uniós csatlakozási fejezet nyíljon meg Szerbiával, amelyre Belgrád technikailag készen áll – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb fővárosban, miután megbeszélést folytatott Jadranka Joksimović európai integrációért felelős szerb miniszterrel.

Megerősítette, hogy Szerbia továbbra is számíthat Magyarország támogatására az európai integrációs folyamatban. Mint mondta: erre Magyarországnak gazdasági, biztonsági és szimpátiabeli oka is van.

A gazdasági ok az, hogy a nyugat-balkáni térség gazdasági növekedési üteme meghaladja az Európai Unió növekedési ütemét, és az európai versenyképesség növeléséhez szükség van a gyorsan növekedő térségek integrációjára.

A támogatás mögött biztonsági ok is áll – szögezte le Szijjártó Péter. Magyarország Szerbiát a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából kulcsszereplőnek tartja.

A támogatás szimpátiabeli oka az, hogy Szerbia biztosítja a legszélesebb körű jogokat a térségben kisebbségben élő magyaroknak. Szijjártó Péter kifejezte Magyarország nagyrabecsülését Szerbiának a kisebbségeket érintő törvények legutóbbi módosításai miatt, amelyek nyomán a kisebbségi jogok újra kiszélesedtek. „Örömünkre szolgált, hogy ezen jogszabályok előkészítésébe bevonták a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek képviselőit is” – tette hozzá.

Szijjártó Szerbiát és az itt élő magyar közösség helyzetét magasztaló nyilatkozatai már nem lepnek meg senkit. El kell ismerni: a magyar külpolitika vezetője ebben kitartóan következetes. A mi kárunkra.

Egyes magyarországi tisztségviselők ezt a viszonyulást azzal magyarázzák, hogy az anyaországnak gondjai, problémái vannak a szomszédjaival és „nincs szüksége még egy ellenségre”. Emellett fontos még „a déli határ védelme” is (a migránsoktól) – teszik hozzá.

Ezek szerint, a kétoldalú és a nemzetközi egyezményekből Szerbia számára fennálló nemzeti kisebbségi vonatkozású kötelezettségek teljesítésének felvetése „ellenségteremtést” jelentene? Különösen akkor, ha ez a délvidéki magyarság rovására történik? Semmiképpen! Ez a politika azonban mindaddig nem fog változni, amíg a Fidesz irányítja az országot.

Ezt az álláspontot képviseli Deli Andor fideszes/véemeszes Európa Parlamenti (EP) képviselő is az EP-ben. Az EP Külügyi Bizottságában elfogadott 2018-as szerbiai országjelentés kapcsán kijelentette, hogy „a módosítói nyomán került be (a jelentésbe – B. A.) az idei év folyamán elfogadott kisebbségi törvények üdvözlése, amely egy nagyon fontos fejlemény volt, kiváltképpen a nemzeti tanácsokra vonatkozó rendelkezések, amelyekre igen hosszan vártunk”.

Ezekről a törvényekről viszont tudjuk (csak úgy látszik, Deli erről lemaradt), hogy nem hoztak semmi javulást a nemzeti kisebbségek helyzetében.

Még dr. Dušan Janjić a belgrádi Etnikai Kapcsolatok Fóruma (Forum za etničke odnose  –  FER) igazgató bizottságának elnöke is azt nyilatkozta, hogy „teljes a káosz a kisebbségi törvények alkalmazásában, hiszen azokat felülírja az alkotmány, így nem tudni, hogy melyik az érvényes”. „A kisebbségi jogok újra kiszélesedtek”? Badarság!

Köszönjük szépen Szijjártónak és Delinek a képviseletet, de az ilyenből nem kérünk! Nem alkalmasak a délvidéki magyarok képviseletére!

Október 26.

Csillagok, csillagok…

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint „a csillagok szerencsés együtt állása tapasztalható az Európai Unióban az őshonos kisebbségek jogainak a kodifikálása tekintetében”. 

A miniszterelnöki megbízott a háromszéki Baróton az Autonómia vagy megalkuvás című pódiumbeszélgetés után az MTI-nek elmondta: egyfelől az őshonos európai nemzeti kisebbségek Minority SafePack nevű polgári kezdeményezése kényszeríti az Európai Uniót, hogy foglalkozzon a kisebbségek kérdésével. Ezt a folyamatot erősíti azonban az a határozat, amelyet Csáky Pál felvidéki képviselő javaslatára fogadott el februárban az Európai Parlament (EP) az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről, valamint az a határozattervezet, amelyet ugyanebben a témában a szintén felvidéki Nagy József terjesztett be, és amelyről november 13-án szavaz az EP plenáris ülése. Utóbbi tervezetről Szili Katalin elmondta, hogy azokat a minimális jogokat rögzíti, amelyeket a kisebbségek számára biztosítani kell. Decemberben szavaz az Európai Parlament a magyar képviselők által kidolgozott kisebbségi keretszabályozásról.

Ha lassú is, de elmozdulás tapasztalható az Európai Unióban az őshonos kisebbségek jogainak rendezésében. Remélem, mire a kodifikáció befejeződik, lesznek még őshonos kisebbségek a (Ó)kontinensen…

 

2018. október 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?

A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >

Tovább

A küszöb előtt várakoznak

Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >

Tovább

A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!

Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >

Tovább

A nemzeti identitásról…

Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >

Tovább

EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!

Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >

Tovább

Az Akadémia győzött!

Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >

Tovább

A kormányhű celebek országa

A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >

Tovább

„Mikor korlátozható a szabadság?”

A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >

Tovább

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább