Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Bekerül-e a KMKF Zárónyilatkozatába a vagyon-visszaszármaztatási probléma?
„Ahogy azt mar Tóth Imrének is jeleztem, nem nyilatkozom a Családi Körnek” – írta Pásztor Bálint, aki a címzettekhez odatette a többi köztársasági képviselőt is, bizonyára abból a megfontolásból, nehogy nekik esetleg eszükbe jusson bármiféle érdemi választ adni a kérdésre. Tőke János (Szabad Magyar Szó):
A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség, mint a Szerb Kormány közigazgatási szerve, sorra utasítja el a jogerős bírósági végzésekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit, azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezők felmenőinek bűnösségét – olvasható a február 8-án megjelent Családi Körben. A témát Józsa László ügyvéd megkérdezésével járta körül Tóth Imre.
Hány olyan esetről van tudomása, amikor elutasították a jogerősen rehabilitált személy kárpótlási kérelmét?
Józsa László: Az ügynökség elolvassa a rehabilitációs eljárás bírósági iratanyagát, és amennyiben ott azt látja, hogy XY-t azért ítélték börtönre, mert tagja volt például a Baross Szövetségnek, akkor ők úgy tekintik, hogy a volt tulajdonos a megszálló erőkhöz tartozott, így az utódainak nem jár vagyon-visszaszármaztatás
– Teljes rálátása csak az ügynökségnek van, én hat konkrét esetről tudok. Ezek most fellebbezés alatt állnak, és még nincs róluk határozat. Azt hiszem, ez tömegesebb jelenség. Mindenkinek nagyon oda kell figyelnie arra, hogy ezzel kapcsolatban jogilag nagyon megalapozott jogorvoslatokkal kell élni. Ennek a lényege az, hogy a két releváns törvény – a vagyon-visszaszármaztatási, illetve a rehabilitációs törvény – olyan eljárási rendet állít föl, hogy abban az esetben, ha a vagyon elvételének jogcíme annak idején a vagyon elkobzása volt, akkor azt az elkobzást büntető intézkedésnek fogja fel a mai jogrend, vagyis valamiféle bűn előzte azt meg. Ebből kifolyólag a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségnek nem kellene belemerülnie annak vizsgálatába, hogy a bűn valós vagy konstruált volt-e. Az elkobzott vagyon tekintetében a korábbi tulajdonos bűntelenségét nem a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség köteles elbírálni, hanem ez a feladat a bírósági nem peres eljárásokra hárul…Ezzel szemben a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség kreál akadályokat, mert szerintük, amennyiben az iratokból kiderül, hogy a korábbi tulajdonos tagja volt a megszálló erőknek, abban az esetben ők a vagyon-visszaszármaztatási törvénynek az erre vonatkozó tilalmi rendelkezését alkalmazzák. Ami azt jelenti, hogy megállapítanak olyan tényeket, amelyeket a rendszer logikája szerint közigazgatási eljárásban nem lehet megállapítani, főleg nem külön bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
– Az ügynökség elolvassa a rehabilitációs eljárás bírósági iratanyagát, és amennyiben ott azt látja, hogy XY-t azért ítélték börtönre, mert tagja volt például a Baross Szövetségnek, akkor ők úgy tekintik, hogy a volt tulajdonos a megszálló erőkhöz tartozott, így az utódainak nem jár vagyon-visszaszármaztatás. Ez egy eléggé „hajánál fogva előráncigált” érv. Egyrészt azért, mert nincs értékelés arról, hogy a Baross Szövetség konkrétan milyen természetű szerveződés volt. Én hozzáteszem, hogy antiszemita, tehát a modern jogelvekkel összeegyeztethetetlen, kirekesztő jellegű egyesület volt, de erővel sem lehet ráfogni azt, hogy a megszálló erők része lett volna – mondta többek között Józsa.
Mivel a vajdasági magyarok szempontjából egy nagyon fontos témáról van szó, szerettük volna tudni, hogy a köztársasági, tartományi és helyi szinten is a hatalmi koalíciót alkotó Vajdasági Magyar Szövetségnek mi az álláspontja ebben az ügyben.
Csütörtökön kezdődött és pénteken ér véget Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen a VMSZ is képviseli magát. Ennek apropóján küldtem el a kérdésemet Kovács Elvirának, Fremond Árpádnak, Pásztor Bálintnak, Pék Zoltánnak, a párt köztársasági képviselőinek.
A kérdés így hangzott: A Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség sorra utasítja el a jogerős bírósági végzésekkel rehabilitált magyar igénylők kérelmeit azokra a hét évtizeddel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították, hogy a kérelmezők felmenői részét képezték a megszálló erőknek. A kérdésem az lenne, hogy a február 8-án kezdődő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői szorgalmazzák-e, hogy ez a kérdés bekerüljön a zárónyilatkozatba?
A kérdésre egy válasz érkezett:
„Ahogy azt mar Tóth Imrének is jeleztem, nem nyilatkozom a Családi Körnek” – írta Pásztor Bálint, aki a címzettekhez odatette a többi köztársasági képviselőt is, bizonyára abból a megfontolásból, nehogy nekik esetleg eszükbe jusson bármiféle érdemi választ adni a kérdésre.
Ha esetleg mégis érkezik válasz Kovács Elvirától, Pék Zoltántól vagy Fremond Árpádtól, akkor cikkünket frissítjük.
Következő cikk: Nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >