Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
MagyarZó Pistike messéi
Ekkor egy kislánynál eltörik a mécses az utolsó padsorban. A jóságos párttitkár bácsi megsimogatja a szipogó gyerek szőke buksiját, és megkérdezi tőle:
– Mi a baj, kislányom?
– Úgy szeretnék elköltözni a Szovjetunióba!
J. Garai Béla:
(...) A Petivel megfogadtuk, hogy idén sokkal szorgalmasabbak leszünk, reggel tornázni fogunk, sohase felejtünk el fogat mosni és megírni a házi feladatot.
– De vigyázzatok, mert az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó – idézé a népi szólást a bölcs fater. – Lehetőleg ne a politikusokról vegyetek példát, akik ilyenkor, év elején, csak úgy szórják az ígéreteket, de már a jövő héten elfelejtik.
A Zacsek zomzéd is kirukkolt az idei fogadalmával: abbahagyja a kávézást, lemond a szeszes ital fogyasztásáról és leszokik a dohányzásról!
– Ez igazán szép magától, Zacsek! – fejezé ki elismerését atata. – Igaz, egyszer-kétszer már hallottam ilyen bejelentést magától, de hátha ezúttal kitart az elhatározása mellett. És mikor döntött a leszokásról?
– Tegnap reggel, amikor meghallgattam a híreket. Azzal kezdték, hogy újévtől drágul az alkohol, a kávé meg a cigi. Ha nem szokok le, akkor pont elmegy az a tíz százalékos emelés, amit nagylelkűen megígért a kormány, és ott vagyok, ahol a mádi zsidó.
Amama pedig bejelentette, hogy idén áttérünk az egészséges életmódra. Szakítunk a koleszterinnel, vége a zsíros disznópaprikásoknak meg a zaftos kacsasülteknek. Helyette vitamindús zöldségeket meg kalóriaszegény müzlit fogunk enni, zabkásával. Vasárnap pedig ízletes pisztrángot, vagy lazacot, tejszínes mártással.
– Mondd, Tematild, melyik családmagazinban olvastad eme egészséges recepteket? – érdeklőde kissé idegesen atata. – Merthogy nem a mi égtájunkról való, az tuti. Örüljünk, ha idén főzelékre telik, vasárnap pedig néhány falatnyi gyesznóra. Attól nem fog felmenni a koleszterined.
– Az én anyósom is folyton a rózsaszín húsú lazacot emlegeti – veté közbe a Zacsek. – Ugyanis a nászúton azt rendelt neki a férje a múlt század közepén Abbáziában. Mire azt mondtam neki: anyuka, ebben az országban az én fizetésemből legfeljebb vörös szárnyú keszegre futja. Kicsit szálkás, kicsit halszagú, de legalább a mienk!
– Mindig csak ez a panasz! – folytatá amama. – Legalább ilyenkor, az év elején bizakodjunk, hogy jobb lesz, mint tavaly. Hallom, hogy kiválóak a kormány eredményei, a Bernabics Anna nem győz dicsekedni a maga meg a miniszterei munkájával.
– Minden cigány a maga lovát dicséri, Tematild – legyinte atata. – Én sokkal jobban hiszek a közgazdászoknak, ők meg azt állítják, hogy a gazdasági növekedés és a külső adósság tekintetében Szerbia az utolsó helyen áll az egész térségben. Az átlagfizetés csak Macedóniában meg Albániában alacsonyabb, mint nálunk. Akkor mivel dicsekszik a Bernabics?
– Jó, de hátha az idén javul a helyzet, Tegyula. A Putyin is megígérte, hogy segít.
– Én nem tudom, más hogy van vele – szóla a Zacsek –, de nekem néhány kiselejtezett vadászbombázó akkora segítség, mint sántának a lúdtalpbetét. Attól még pont olyan éhenkórász maradok, mint eddig is voltam. Ha legalább szúnyogirtó repülőket küldene a Putyin, akkor megköszönném neki.
Ámde atata megmagyarázta a Zacsek zomzédnak, hogy a ruszki bratyók segítsége nemcsak a bombázókban van, hanem Koszovó védelmében. Mert az ő segítségük nélkül soha sem kapjuk vissza a déli tartományt.
– Úgy látom, hogy maga is olyan derűlátó ebben a kérdésben, Gyula zomzéd, mint a Dacsics Ivica – ellenkeze a kukacos Zacsek. – Aki szentül meg van győződve róla, hogy idén orosz segédlettel sikerül lefaragni száz alá azoknak az országoknak a számát, amelyek elismerték Koszovót. Attól ilyen bizakodó, hogy tavaly kettőt már sikerült neki lebeszélni az elismerésről. Úgyhogy már csak mindösszesen 112 országot kell erről lebeszélnie!
Jaés az orosz segítségről meg a kormány dicsekvéséről jutott eszébe atatának a régi vicc.
Egy moszkvai külvárosi iskolában a kerületi párttitkár látogatására készülnek.
A tanító néni kioktatja a gyerekeket, hogy majd feltesz nekik néhány kérdést, és mindre azt kell válaszolniuk jó hangosan, hogy „A Szovjetunióban”!
Eljön a nagy nap, megérkezik a fontos elvtárs.
– Gyerekek, hol van minden dolgozó kényelmes, sokszobás lakásában tágas fürdőszoba?
– A Szovjetunióban! – harsogják a gyerekek kórusban.
– Hol vannak tömve az üzletek mindennel, mi szem-szájnak ingere?
– A Szovjetunióban!
– A szülők hol tudnak sorban állás nélkül hozzájutni a legdivatosabb árucikkekhez a fizetésük töredékéért?
– A Szovjetunióban!
Ekkor egy kislánynál eltörik a mécses az utolsó padsorban. A jóságos párttitkár bácsi megsimogatja a szipogó gyerek szőke buksiját, és megkérdezi tőle:
– Mi a baj, kislányom?
– Úgy szeretnék elköltözni a Szovjetunióba!
PISTIKE, reggeli tornász és csajozó gavallér
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >