2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Orosz központ Vajdaságban?

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Remélni sem mertük volna, hogy Šešeljék ennyire szívükön viselik a soknemzetiségű tartomány népeinek védelmét mindenfajta természeti csapástól! Lehet, hogy a központ arra is felkészül, hogy meleg szendvicseket készítsen azoknak a nem államalkotóknak, akik távozni készülnek az országból, mondjuk árvíz miatt. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Ezekben az ünnep utáni és ünnep előtti napokban talán illene hanyagolni az agyoncsépelt politikát, nincs helye a karácsonyfa alatt… A téma azonban, ahogy firkász berkekben mondani szokták, most is az utcán hever, és mit tehet a szerencsétlen jegyzetíró, ha folyton beléjük botlik.

Például abba a megállapításba, hogy választások ide, kormánypropaganda oda, a szerbiai polgárok nagy többségét annyira sem érdekli a politika, mint a tegnapi időjárás jelentés. A CRTA nevű civil szervezet és az Ipsos strategic marketing ügynökség múlt héten közzétett felmérése szerint négyből három polgárt egyáltalán nem érdekli a politika. Az adatokból kitűnik: azt is mind kevesebben hiszik, hogy demokratikus angazsálódással bármit is megváltoztathatnak a társadalomban. Ugyanakkor megcsömörlöttek a szenzációhajhász médiától is, nem látnak bennük szövetségest a társadalmi igazságosságért és a problémák megoldásáért folytatott közdelemben. Egyedül az tűnik pozitív fejleménynek, hogy 57-ről 44 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy csakis egy erőskezű vezető terelheti az országot az általános jólét felé. Ez még így is eléggé elszomorító arány, de bízzunk benne, hogy a pozitív trend folytatódik.

Részben amiatt, mert mint megtapasztaltuk, erős kéz van, jólét meg sehol.

Apropó, média: egy ilyen példányszám növelő cikk a nisi orosz-szerb „humanitárius” központ újonnan hivatalba lépett vezetőjének a szerbek származásával kapcsolatos nem mindennapi felfedezéséről számol be. Az amatőr néprajzkutatóként bemutatkozó Viktor Gulјevics meg van győződve róla, hogy a szerbek tulajdonképpen azoknak az orosz törzseknek a leszármazottai, amelyek valamikor az északi sark közeli őshazából rajzottak ki, és telepedtek le délebbre, benépesítve Európa mérsékeltebb klímájú területeit. Ezért a déli testvéreket „kis oroszoknak” nevezi. A cikk emlékeztet arra, hogy hasonló teóriával rukkolt ki korábban Vojislav Šešelj, a radikálisok vezetője, de más szélsőségesen nacionalista szervezetek is, ezzel magyarázva a két nép közötti rokonszenvet.

A lelkes műkedvelő történész eredetileg a természeti csapások elleni küzdelemben lenne hivatott segíteni a vendéglátó országnak – legalább is a nisi központ hivatalos minősítése szerint -, de származástani tanulmányaival nyilván az orosz-szerb testvériség megszilárdításához is szeretne hozzájárulni. És ha a belgrádi kormány ismét napirendre tűzi azt a moszkvai követelést, hogy a központ tagjai - ha katasztrófa védelmisek, ha tűzoltók – kapjanak diplomáciai státust, akkor felfedezése sokat nyomhat a latban. Ha egy ilyen szaki nem érdemel ilyen státust a „kis oroszoktól”, akkor senki.

Az emiatt tiltakozó NATO-t meg ott üsse meg a guta, ahol van!

Különben is kit érdekel a nyugat-atlanti katonai szövetség, amikor A. Vučić múlt heti moszkvai látogatásán elnöki becsszóra megígérte V. Putyinnak, hogy országa semmi szín alatt nem lesz NATO-tagállam? Meg hogy: „nincs az a nyomás, ami miatt Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen”. Valószínűleg ezzel próbálta kivédeni a fent említett orosz követelést a nisi központ és Gulyevicsék diplomáciai státusára vonatkozóan. A látogatás során adott nyilatkozatában beismerte, hogy ebben az ügyben Szerbia hatalmas nyomásoknak van kitéve, sejthetően orosz és amerikai részről is. Az utóbbiak ugyanis egy leendő orosz kémközpontot látnak a központban, és sejtelmüket pont arra alapozzák, hogy Moszkva olyan státust követel az ottani személyzet számára, ami a szerb hatóságuk mindenfajta ellenőrzése alól mentesíti őket.

Még nem tudni, hogy miként dől el a huzavona, melyik hatalom lép fel hatásosabb argumentumokkal. Az oroszok számára a gázszállítás biztosítása hatékony fegyver, a másik fél pedig az uniós felzárkózás megakasztását helyezheti kilátásba. Elképzelhető, hogy a szerb elnök mennyire átkozza elődjeit, akik annak idején könnyelműen belementek a ruszkik nagylelkű ajánlatába, hogy készek önzetlen segítséget nyújtani balkáni partnerüknek természeti csapások esetében.

Így lett maga a nisi központ is egy jókora természeti csapás.

Amint az várható is volt, az elnök moszkvai látogatását a kormány közeli média igazi siker sztoriként tálalta, és az átlagpolgár nem is tudja, hogy minek örüljön jobban: annak a bejelentésnek, hogy 15 százalékkal több földgáz érkezik jövőre keleti testvéreinktől, vagy annak, hogy harci helikoptereket is kapunk tőlük, ha összeguberáljuk a rávalót. Mindenesetre a beszámolók még jobban elmélyítik azt az általános meggyőződést, hogy Putyin és Oroszország az igazi barát, az ország legnagyobb támogatója, még akkor is, ha az adatok ennek ellentmondanak.

Valahogy nem jut el az emberek tudatáig az, hogy Szerbia legnagyobb kereskedelmi partnere nem Oroszország, hanem az Európai Unió, amelynek államai 2010 óta hétszer többet fektettek be Szerbiában, mint az orosz anyácska. És meg vannak győződve róla, hogy a kormány bölcsen teszi az egyensúlyozást a két partner között, fittyet hányva a nyugatiak figyelmeztetésére, hogy nem lehet sokáig (egy fenékkel) két széken ülni.

A veszély miatt, amit a közismert népi szólás jósol az ilyen esetekre.

Még el sem dőlt a kérdés a nisi központ személyzetének státusával kapcsolatban, Šešelj vajda radikálisai máris aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy Vajdaságban is legyen egy ugyanilyen katasztrófavédelmi orosz-szerb létesítmény. Eddig állítólag harmincezer aláírás gyűlt össze, és hamarosan a tartományi képviselőház elé terjesztik javaslatukat. A párt képviselője kifejezte reményét, hogy a képviselők kellő politikai érettségről és bölcsességről tesznek tanúbizonyságot, és elfogadják a kezdeményezést.

Mit is mondhatunk erre? Remélni sem mertük volna, hogy Šešeljék ennyire szívükön viselik a soknemzetiségű tartomány népeinek védelmét mindenfajta természeti csapástól! Lehet, hogy a központ arra is felkészül, hogy meleg szendvicseket készítsen azoknak a nem államalkotóknak, akik távozni készülnek az országból, mondjuk árvíz miatt. (...)

 

 

2017. december 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább