Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ideiglenes megoldások stratégiai elképzelések helyett, csorbuló jogok, nagyobb állami kontroll
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása
A VMDK számára ez is csak azt bizonyítja, hogy a szerbiai hatalomban továbbra sincs meg a megfelelő politikai akarat a kisebbségi kérdések megoldására, intézményes és hosszútávú rendezésére. Mindent az EU csatlakozásnak rendelnek alá és azok alkalmazása, kihatása egy-egy közösség életére már nem is érdekli. VMDK:
Röviden így lehetne jellemezni a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét, ami a Kisebbségi kerettörvényhez képest relatíve kezdetleges szakaszban van.
Mielőtt még belekezdenénk a tervezet részletes ismertetésébe szeretnénk kihangsúlyozni, hogy erről a tervezetről ismét csak közvetett módon szereztünk tudomást.
Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak akik lehetővé tették számunkra a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának jelenlegi szövegének megismerését. Írásunk említést tesz a meglátásaikról, de tartalmazza a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) észrevételeit is.
Sajnos ebben az esetben is azt kell megállapítanunk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetői, a MNT-ben regnáló hatalmi többség, valamint Nyilas Mihály, a tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár, illetve a belgrádi hatalmi többséget alkotó magyar képviselők, nem tartották fontosnak a tervezet széleskörű ismertetését, a törvénytervezet szövegének közösségi megvitatását, egyeztetését a délvidéki magyar politikummal és a civil társadalom képviselőivel.
Talán a mostani írásunk mégis cselekvésre készteti őket és időben kitudunk alakítani egy, a közösségünkre nézve elfogadható álláspontot a törvény elfogadásáig. Ellenkező esetben, kizárólag őket fogja terhelni a felelősség egy rossz törvény elfogadásáért.
A Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása és a kisebbségi akcióterv
Szerbia EU csatlakozását befolyásoló 23-as fejezet keretein belül elő lett látva a “nemzeti tanácsokról szóló törvény revideálása a civil társadalom és az összes szerbiai nemzeti kisebbség képviselőinek szoros együttműködésével, azzal a céllal, hogy biztosítva legyen számukra az aktív képviselete mindazon kérdésekben, amely őket érinti”, és ennek alapján “kidolgozni a Nemzeti tanácsokról szóló törvényt, majd elfogadni és alkalmazni”. A 23-as fejezethez köthető külön kisebbségi akciótervben egy egész fejezet (IX. fejezet, A kisebbségi nemzeti tanácsok) foglalkozik a nemzeti tanácsokkal mint testületekkel, amelyeken keresztül valósul meg a szerbiai alkotmánnyal szavatolt kisebbségi önkormányzatiságra való jog.
A kisebbségi akcióterv ezen fejezetébe foglalt 10 intézkedés és az elért eredmények kimutatása közé nagy hangsúllyal be lett sorolva az új nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása, vagy a jelenlegi törvény módosítása, annak érdekében, hogy “teljes mértékben biztosítsák a nemzeti tanácsok hozzájárulását az integrált társadalom létrehozásában”, különös tekintettel a nemzeti tanácsok intézményes szerepére és jogi státusára mint külön intézményekre, amelyek hozzájárulnak a szerbiai társadalom egészének integrálódásához, a nemzeti tanácsok jogköreinek pontos meghatározására valamint a nemzeti tanácsok intézményes helyzetének erősítése, valamint a nemzeti tanácsok depolitizálása, az összeférhetetlenségi törvény rendelkezéseinek értelmében.
A kisebbségi akciótervben meghatározott időpont szerint az új Nemzeti tanácsokról szóló törvény kidolgozása, meghozatala, alkalmazása 2017. első negyedévére volt előirányozva (jelenleg 2017. októberét írjuk- a szerző megjegyzése).
Emellett, a kisebbségi akciótervben előirányozták egy kormányrendeletnek a meghozatalát is, amellyel szabályoznák a köztársasági Kisebbségi Pénzügyi Alap (ami része a Nemzeti tanácsokról szóló törvénynek, a későbbiekben csak Alap) eszközeinek biztosítása a kisebbségi nemzeti tanácsok programtevékenységeire, illetve a nemzeti tanácsok és a kisebbségekkel foglalkozó civil szervezetek projektumaira, valamint szabályozná azokat a mércéket mi szerint történne az Alap pénzeszközeinek szétosztása.
Az erre vonatkozó aktivitásokat 2016. első negyedévére határozták meg. Tudomásunk szerint, a szerbiai kormány ezt a rendeletet a mai napig nem hozta meg.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának előzetese
A kisebbségi kerettörvény kapcsán egyszer már említett minisztériumok közötti vegyes munkacsoport dolgozta ki 2017. júniusában a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási tervezetének előzetesét, majd azt eljuttatta a nemzeti tanácsok koordinációs testületének (amit jelenleg a Magyar Nemzeti Tanács vezet, előtte pedig a Szlovák Nemzeti Tanács vezetett- a szerző megjegyzése).
Tehát a belgrádi hatalom nem amellett döntött, hogy a jelenlegi rossz nemzeti tanácsokról szóló törvény helyett újat fogadjon el amivel többlet jogokat biztosítottak volna a nemzeti közösségek számára, hanem a jelenlegi törvény “toldozása-foldozása” mellett döntöttek. Ráadásul úgy, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt fésülték össze a külön ágazati törvények rendelkezéseivel ami azt jelenti, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény “kiüresedett” és az ágazatihoz képest alárendelt szerepet kapott .
A VMDK számára ez is csak azt bizonyítja, hogy a szerbiai hatalomban továbbra sincs meg a megfelelő politikai akarat a kisebbségi kérdések megoldására, intézményes és hosszútávú rendezésére. Mindent az EU csatlakozásnak rendelnek alá és azok alkalmazása, kihatása egy-egy közösség életére már nem is érdekli. Mert egy új törvény meghozatala alaposabb munkát, több egyeztetést, újdonságok bevezetését, országos kisebbségi stratégia elfogadását, és nem utolsó sorban több időt is igényelt volna, amivel így is bajban vannak mert már minden határidőt amit a kisebbségi akciótervben meghatároztak, TÚLLÉPTÉK.
Ezért nem szabad abbahagyni a folyamatos belső és külső, Vajdaságból és Brüsszelből érkező nyomást politikai nyomást a szerbiai hatalomra! Sőt, fokozni kell azt a kívánatos eredmények elérésére!
Ezen felül, a belgrádi hatalomnál megállapítható az a ravasz szándék is, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben - amit akár rendszerbeli törvénynek is lehetne minősíteni- abban ne szavatoljon külön jogokat, és ahhoz igazítsa az ágazati törvényeket, hanem éppen az ellenkezőjét teszi, a jogokat kivonja a könnyen megváltoztatható ágazati törvényekbe, ami Szerbiában igen veszélyes, mert minden miniszter azt gondolja vele kezdődött a világ. Ezért sok esetben az egyszer már megadott jogokat egy tollvonással eltörlik.
Fontosabb, meg nem változtatott rendelkezések
A nemzeti tanácsokról szóló törvény első módosításánál 2014-ben egyik kulcsfontosságú újdonsága a nemzeti tanácsok végrehajtó szervének bevezetése volt (7. szakasz, 4-es bekezdés). Az akkor bevezetett végrehajtó szervet, amit némi túlzással akár kisebbségi kormánynak is lehetne nevezni, a nemzeti tanácsba megválasztott tanácsnokok köréből választották. Az akkori indoklás szerint a NT végrehajtó szerve kivételes esetekben, ha egy döntést megfelelő időben nem tud meghozni a NT Tanácsa és ez veszélyeztetné a NT munkáját, akkor a NT végrehajtó szerve döntéseket hozhat a NT Tanácsának hatásköréből, de azt a soron következő NT Tanács ülésén meg kell erősíteni. Ha a döntést nem erősíti meg a NT Tanácsa, akkor szét kell ereszteni a NT végrehajtó szervét.
A Magyar Nemzeti Tanács esetében ezt a szervet Végrehajtó Bizottságnak hívnak és olyan jól működik, hogy eddig egyszer már sikerült megbuktatniuk saját magukat, majd újból kineveztetni (sic!). Ami ennél is borzasztóbb, hogy a kivételes esetekből a MNT VB-je gyakorlatot csinál és a MNT Tanácsának ülésein gyakran a javasolt 120 napirendi pontból 100 csak a MNT VB döntéseinek a megerősítéséről szól.
A VMDK véleménye szerint a készülő törvényben pontosan meg kellene fogalmazni mi az ami “kivételes” esetnek számíthat, mi is a végrehajtó szerv pontos szerepe, felhatalmazása és le kellene zárni ezt a kiskaput ami lehetővé teszi a nemzeti tanácsok kézi vezérlésű irányítását a kormány részéről.
A MNT esetében külön gondot okoz az is, hogy a MNT alapszabálya egyes végrehajtó és külön diszkréciós döntési jogokkal ruházza fel az MNT elnökét. Így egy kész katyvaszt kapunk, ahol a végrehajtó szerv beleavatkozik a döntéshozó szerv munkájába (a MNT 35 tagú, titkos választásokon megválasztott tanácsa), az MNT elnöke meg beleavatkozik a döntéshozó és a végrehajtó szerv munkájába (MNT VB) is.
Itt meg kell jegyezni a Horvát Nemzeti Tanács álláspontját akik nyitottabbá tennék a végrehajtó szerv feltöltését. A VB-t ne csak a NT tanácsnokaival lehessen feltölteni, hanem olyan személyekkel is, elsősorban szakemberekkel, akik nem mérettették meg magukat a választásokon és nem kaptak mandátumot a NT Tanácsába. Véleményük szerint a gyakorlat megmutatta az eddigi megoldás gyengeségeit és ezen a megoldáson is érdemes volna elgondolkodni.
A NT esetében a második kulcsfontosságú kérdés az a NT -ok pénzelése. A jelenlegi törvény szerint százalékarányban meg van határozva mennyi pénzt kapnak a NT-ok a mindenkori köztársasági, tartományi költségvetésből, míg az önkormányzatok esetében csak azt írták elő kötelesek a NT-okat pénzelni, de konkrét százalékot nem határoztak meg. Ez a mostani tervezetben is így szerepel.
Nyilván ez a megoldás lehet igen kedvező is mert nincsen korlátozva mennyi pénzel járulhat hozzá egy-egy önkormányzat a NT-ok működéséhez, de a gyakorlat azt mutatja az önkormányzatok inkább a másik megoldást választják és csak jelképes összegeket látnak elő a NT-ok támogatására. A jelenlegi törvény azt is elfogadja, ha egy önkormányzat éves szinten csupán 1 dinárt tervez be erre a célra.
Ezért a VMDK ésszerűnek tartaná valamilyen százaléknak a bevezetését. Ha nem is vezetnék be a felső határt, de legalább egy alsó határt irányozzanak elő ami alá az önkormányzatoknak nem szabadna mennie.
Következő cikk: Titok, hogy mennyibe kerül az új kínai selyemút, azaz a Budapest-Belgrád vasútvonal
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A komplex nemzeti identitás „kísérleti egerei”
Könnyű azoknak, akik úgy védekeznek a másság ellen, hogy bezárkóznak az egyidentitású kuckóba. Azoknak a kozmopolitáknak >
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >