Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Attól tartok, hogy a XXI. század az általános, a mindent behálózó, már-már öncélú félelem százada lesz, s ennek a legnagyobb áldozatai a zsidók és a nemzeti kisebbségiek lesznek. Végel László:
2017. szeptember 29., péntek
Délután Anikóval Ivan Horovic ügyvéd kövesi Duna parti házában vendégeskedtünk. Taxival a Telep városrészen át autózunk, a városrész immár felismerhetetlen, a néhai kertváros urbanisztikai terv nélkül felemelt új épületekkel. Teljes urbanisztikiai káosz. Valamikor főleg magyarok lakták, ahogy hallom, most már elenyésző a számuk. Elérjük a Kövest, sok új villát látok. A vendégek között találom Duško Ljuštinát, a zágrábi Kerempuh Színház igazgatóját. Szkepitkusan és kellő humorérzékkel kommentálja az eseményeket: szerencsés ötvözet. Én csak most, igen későn kezdem elsajátítani. Nagyra becsüli Frljićet és Urbán Andrást, mindketten rendeznek nála, Urbán után Frljićé a staféta, aki Pirandellót rendez. Ljubiša Ristićet zseniális rendezőnek tartja. (…)
A budapesti Szombat folyóirat felkért, hogy válaszoljak egy ankétre, a zsidók és a nem zsidók együttéléséről – napjainkban. Nekifutok az írásnak, a kérdést tényleg komolyan kellene átgondolni, de erre jelenleg nincs erőm. Valójában nagyobb nekifutást igényel, és nem lehet a szerkesztőség által meghatározott terjedelem keretében megfogalmazni. Úgy érzem, részleteiben nem tisztáztam magammal sem a kérdést, amelynek mégis hosszú története van. Első magyarországi látogatásaim során, a hatvanas évek végén, tehát a harmincadik életévemhez közelítve, találkoztam először magyarországi írókkal, értelmiségiekkel, de fogalmam sem volt, hogy közülük ki a zsidó származású és ki nem az. Sejtelmem sem volt, hogy valahol, valakik ezt számon tartják. Sokáig megőriztem ártatlanságomat, kívülállásomat, tudatlanságomat, s később, a hetvenes években legfeljebb félmondatos célzásokkal találkoztam a zsidókérdéssel, ezek a hangok a nyolcvanas években felerősödtek, a kilencvenes években pedig egyre inkább beszivárogtak a vajdasági magyar közéletbe is. Úgy érzem, hogy többé nem vagyok a partvonalon kívül, hanem a partvonalon egyensúlyozok, mint egy kötéltáncos. Borúlátó vagyok, hiszen ez nem csak magyar és nem csak zsidó kérdés, az egész Európában növekszik a másságtól való túlfeszített félelem – főleg Kelet-Közép-Európában és a Balkánon. Ez immár nem csak politika, váltogathatják egymást az egymással ellenkező értékelvű pártok, ám a tömegekben egyre jobban eluralkodik a félelem. Attól tartok, hogy a XXI. század az általános, a mindent behálózó, már-már öncélú félelem százada lesz, s ennek a legnagyobb áldozatai a zsidók és a nemzeti kisebbségiek lesznek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >