2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

Aki csak tehette, elment máshová

2002 és 2011 között 377 ezer fővel csökkent Szerbia lakossága. A hétmilliós ország 4600 településének 86 százaléka veszített népességéből. Ez a jelenség nem újkeletű és nem egyedi a Balkánon.

Marko Djurica belgrádi fotós Szerbia délkeleti részén, a Balkán-hegység (Stara planina) lábánál fekvő Knjaževac környékén járt. Elnéptelenedő falvakat és elszegényedő városokat talált, mert a fiatalok oda költöznek, ahol van munka és pénzt lehet keresni. Az omladozó házakban csak az idősek maradnak, a természet pedig lassan visszaveszi azt, amit néhány évszázaddal korábban elvettek tőle.

Repušnica zsákfalu, csak egy szűk, kanyargós hegyi úton lehet megközelíteni Knjaževac felől. A bolgár határ innen már csak egy kőhajításnyira van. Bedeszkázott ablakú házak mindenütt, az egykor nyüzsgő település utcáin egy lélek sem jár.

Az elvándorlás a kilencvenes évek délszláv háborúi alatt gyorsult fel. Bár ezt a térséget messze elkerülték a harcok, a közvetett hatás katasztrofális volt. Szerbia a Milošević-rezsim terheit nyögte. A gazdaságot hiperinfláció sújtotta, gyárak sorát kellett bezárni, rengeteg munkahely szűnt meg.

A népesség rohamosan csökken. Van olyan falu, amelynek csak egyetlen lakója maradt. Az iskolákat, üzleteket, egészségügyi intézményeket és az állatorvosi rendelőket is egymás után bezárták. Az utakat kátyúk tarkítják.

„Aki csak tehette, elment máshová a jobb életkörülményekért", mondja Rade Bogdanović nyugdíjas állatorvos, aki Kalnán él. Bogdanović becslése szerint a falu lélekszáma négyezerről ezerre csökkent néhány évtized alatt. A Wikipédia szerint 1948-ban még 1326-an éltek itt, a 2002-es népszámláláskor 553 főt regisztráltak. A lakók több mint 95 százaléka szerb, négyen horvátnak, hárman pedig muzulmánnak vallották magukat.

Közigazgatásilag ez a település is Knjaževac községhez (opština) tartozik. (A község szó Magyarországon mást jelent, mint az egykori jugoszláv tagköztársaságokban. Itt körülbelül egy járásnyi területet neveznek opštinának.) Knjaževac község területén ötven év alatt megfeleződött a népesség, jelenleg 30 ezren élnek itt. „Ez azt jelenti, hogy visszaestünk az első világháború utáni szintre”, mondta a Reutersnek Marija Jelenković önkormányzati tisztviselő.

2002 és 2011 között 377 ezer fővel csökkent Szerbia lakossága. A hétmilliós ország 4600 településének 86 százaléka veszített népességéből. Ez a jelenség nem újkeletű és nem egyedi a Balkánon. Már az úgynevezett jóléti Jugoszláviából is vendégmunkások milliói indultak a még jólétibb Nyugatra, hogy szerencsét próbáljanak. Jellemzően Németországban, Ausztriában és Svájcban telepedtek le, és kisebb-nagyobb összegekkel támogatták az otthon maradt családtagokat.

A szerb kormány komoly infrastruktúra-fejlesztésbe fogott a 2000-es évek elején. Ennek már látszódnak az első eredményei, sokfelé találkozhatunk kifejezetten jó minőségű első- és másodrendű utakkal, de még óriási a elmaradás. Nem szabad elfelejteni, hogy az 1999. március 24-én indított, és 78 napig tartó NATO-hadművelet iszonyatos pusztítást okozott: a bombák 25 ezer épületet, 470 kilométernyi utat és 595 kilométernyi vasutat romboltak le. A G-17 független közgazdászcsoport 30 milliárd dollárra, Belgrád 100 milliárd dollárra becsülte a károkat.

2015-ben egy, a parlament által kinevezett emberi jogi szakértő azt javasolta, hogy a balkáni útvonalat választó, jellemzően a Közel-Keletről érkező menekülteket telepítsék le a kihalt falvakban, de az ötletet végül elvetették.

(Index)

 

2017. szeptember 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?

Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >

Tovább

„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot

Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >

Tovább

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz

A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

Tovább

VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?

Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >

Tovább