Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Radics Viktória: Tolnai Ottó díjához
2017. szeptember 8-án Balatonfüreden, a Quasimodo Költőverseny második napján nemzetközi életműdíjat vehetett át Tolnai Ottó. A költőt díjának átvétele alkalmából Radics Viktória méltatta. Litera.hu:
2017. szeptember 8-a Tolnai Ottó napja volt Balatonfüreden. A Salvatore Quasimodo Közalapítvány és a Tempevölgy folyóirat a szokásos ősz eleji költői verseny és a díjátadási ceremónia keretében a vajdasági írónak szentelte ennek a napnak a délelőttjét és az estébe nyúló délutánját. Délelőtt a Fordítóházban Jász Attila beszélgetett a költőtárssal, délután pedig egy minikonferencia volt a Blaha Lujza Étterem különtermében. Szajbély Mihály, Mikola Gyöngyi, Orcsik Roland és Radics Viktória tartottak előadást Tolnai Ottó művészetéről, majd levetítették apa és fia, Tolnai Szabolcs rendező és Ottó közös kisfilmjét, melynek címe A romlás virágai. Eztán egy hajókiránduláson került sor a különféle díjak és elismerések átadására. Tolnai Ottó „nemzetközi életműdíjban" részesült. A laudációt Radics Viktória írta.
LAUDÁCIÓ TOLNAI OTTÓ DÍJÁHOZ
Problémám szokott lenni az „életmű" szó használatával, ezért inkább idegen szavakat, „oeuvre"-t vagy „opus"-t mondok helyette. Ezúttal azonban teljesen megfelelőnek érzem a magyar összetett szót, majdnem mesésnek, hiszen élet &mű Tolnai Ottónál nemcsak adekvát, hanem a kettő egyugyanaz; dekonstruktivista legyen a talpán, aki elkülönbözéseket talál a kettő között. Még csak azt sem lehet tudni, hogy mi történik először, előbb megél az író valamit, majd aztán megírja, vagy fordítva, a szövegből születik élet? Megírja, amit talált, vagy ellenkezőleg, rátalál a tárgyakban és dolgokban a fantáziájára? Ez az esztétikai kérdés csakhamar a tyúk és a tojás ontológiai kérdésévé változik át. Micsoda teremti folyamatosan a világot, vagy mely világ teremti és halasztja kisebb-nagyobb megszakításokkal az istenit? Materializálódásról van szó, vagy átszellemítésről? Forgassuk ezt a kérdést egy darabig, vagy nézzük meg közelebbről az „életmű" szót, konkrétan ezt az életművet innen is, onnan is, és a létfilozófia közepében fogjuk találni magunkat. Vagy, szerényebben, vegyük azt a tényt, hogy Tolnai úgy beszél, ahogy ír, és úgy ír, ahogy beszél. Az effajta adekváció ritka, mint a fehér holló. Lehet, hogy én nem figyeltem eléggé, de sem szemből, sem oldalról, sem hátulról nem láttam Tolnainak olyan emberi gesztusát, mely ne lenne éppen útban az esztétikai szféra felé, és nem olvastam olyan esztétikai gesztusát, mely ne lenne meglepően életközeli, szenzuális. Engem mindig is ez a rendkívüli egység izgatott, bár bőven vannak olyan alkotók és teoretikusok, akik szerint pont az ellentéte a fontos, a mű kiválása az életből és az elszakadás minden biográfiaitól. Tolnainál a fordított folyamatot látjuk: a behatolást a biográfiaiba. Vagy a közös életrajzunkba, vagy egy mű életébe, vagy egy művésztárséba, vagy egy szín életébe, pl. a feketéébe. Majdhogynem a természetbe is, és ez, az ő refrénjével élve, „nem könnyű". A formáin is kiüt ez a kérdésnyaláb, azok nem szigorúak, hanem rugalmas szövetből vannak, mint a világ húsa, ahogy Merleau-Ponty mondja, la chair du monde.
Tolnai Ottó tehát úgy esztéta, hogy nem esztéta, mert nem választja el az esztétikai világot a piszkos földi világtól, ő itt van, a hús-elemben, és ez művészi jelenlétének egyik titka. Ez a jelenlét összetett, többszintű, de nincsen teljesen széthasadozva. Őt olvasva közel állunk ahhoz, hogy ne egy halom hasított fa legyen a világ a lábunk előtt heverve, hanem a inkább fölénk boruló göcsörtös életfa, mely az axis mundi archetípusa szerint bontogatja kis „semmis" leveleit, amelyeket Ottó küldözget.
Nem is rossz ez a hasonlat, hiszen amennyi a fán a levél, annyi kisebb-nagyobb mű termett meg eddig, szöszök és bogyók, vitamindús cigánymeggy; és most már itt az ősz. Melegedni is lesz mivel. Testmeleg híján, bármily távol vagyunk egymástól, jó lesz föllapozni Tolnai valamely könyvét, bármelyiket, otthon termünk rögvest. Majd eljön az idő, amikor nemhogy Délvidék, de mi sem leszünk és Bácska sem lesz, és a kíváncsibbaknak majd meg kell nézniük a interneten, hogy a „Vajdaság" szó régen mit jelentett. A link a Tolnai Világlexikon átdolgozott kiadásához, a Tolnai Enciklopédiához fog elvezetni.
Következő cikk: Életét féltve menekült el Oroszországból az újságírónő
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >