2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Törvény, amely senkit sem érdekel

Törvényhozó Kovács

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Hogyan lehetséges az, hogy a magyar pártokat és szervezeteket nem érdekli egy törvény, amely alapjában határozza meg a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzetét? Milyen nemzeti tanács az, amelyik nem vesz részt a jogainkról szóló törvény vitájában? Milyen képviselők azok, akik nem kérik ki a választóik véleményét ilyen fontos kérdésben? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) képviselői július 18-án Belgrádban tárgyaltak – a Pannon RTV július 21-i közlése szerint „egyeztettek” – a szerb képviselőházi frakciók tagjaival.

Az európai képviselők „a hatalmi és az ellenzéki politikusokkal egyaránt az európai mércék megvalósításának haladásáról tárgyaltak Belgrádban” és „találkoztak a nemzeti közösségek politikai képviselőivel is”.

Kovács Elvira (1982, Szentmihály), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, a párt köztársasági parlamenti képviselője (2007 közepétől) kapta a feladatot, hogy „bemutassa a 23-as csatlakozási fejezettel kapcsolatos akciótervet, amelynek része a kisebbségek jogainak biztosítása is”.

A képviselő asszony („aki valamiért nem vette még fel férje, Voislav Milosavljević nevét”) erről a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában a nyilatkozott:

–  Külön kiemeltem a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását, vagy egy új törvény meghozatalát, a kisebbségi kerettörvény módosítását, elmondtam, hogy az valójában kész, a kormány Brüsszelből várja a zöld fényt, jóváhagyást, hogy ez parlamenti eljárásba kerülhessen. Részletesen beszélgettünk a részarányos foglalkoztatásról, mert az egy olyan téma, amely sürget bennünket, elmondtam, hogy bizonyos lépések a törvényhozás terén megtörténtek, az elmúlt időszakban, de még mindig van tennivaló, és a gyakorlati alkalmazás az, ami a legnehezebb. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásáról is beszéltem, mert ez főleg a magyar, illetve az albán kisebbség számára, akiknek az anyanyelvük teljesen más, mint a szerb, nagyon fontos, és elmondtam, hogy elfogadásra kerültek a szerb nyelv oktatására vonatkozó standardok, megjelentek a hivatalos közlönyben, és remélhetőleg, ha nem is a mostani, de a következő tanévtől új tankönyvekből tanítják már a szerbet, mint nem anyanyelvet – mondta Kovács.

Kovács nyilatkozatának az első mondata nem csak pontatlan/hiányos, de zavaros is. Szavaiból nem lehet megállapítani, hogy miért emelte ki külön „a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását, vagy egy új törvény meghozatalát”. Hiányzik ugyanis, hogy mindkét törvény meghozatala már néhány évet késik, de az illetékesek (Kovács se) még mindig nem tudják, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló, már meglévő törvényt módosítsák, vagy új törvényt hoznak.

Aztán ugyanennek a mondatnak a második részéből (is) megtudjuk, hogy a kisebbségi kerettörvény (pontosabban: a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak a védelméről szóló törvény) „valójában kész, a kormány Brüsszeltől várja a zöld fényt, jóváhagyást, hogy az parlamenti eljárásába kerülhessen”.

Ez a kijelentés is egy komoly problémát is takar. A törvény tervezete elkészült ugyan, de azt valójában az érintettek, vagyis a nemzeti közösségek tagjai közül vajmi kevesen látták. Közvitát erről nem szerveztek és a délvidéki magyar sajtó sem foglalkozott vele. Miért nem lehetett ezt elmondani az ET képviselőinek?

Jóó Horti Lívia (Magyar Mozgalom) a Magyar Nemzeti Tanács 2016. december 29-i (22.) ülésén jogosan kifogásolta, hogy a délvidéki magyarság legfőbb választott testülete (az MNT) nem foglalkozott a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény módosításával és kiegészítésével (mint ahogy a kisebbségi cselekvési tervvel sem), miközben az ezzel kapcsolatos közvita 2016. december 28-án lezárult. Vagy elegendő az, ha csak Kovács, illetve frakcióbeli társai és néhány VMSZ vezető tud róla?

Kovács nyilatkozatának a többi mondata általános és közismert frázisok ismétlésből áll: „részletesen beszélgettünk a részarányos foglalkoztatásról”, „bizonyos lépések a törvényhozás területén megtörténtek”, „még mindig van tennivaló”, „a gyakorlati alkalmazás az, ami a legnehezebb”. A nyilatkozat külön gyöngyszeme, miszerint a kisebbségek „anyanyelve teljesen más, mint a szerb”. Ez Kovácsnak a témában való jártasságára is utal.

***

Hogyan lehetséges az, hogy a magyar pártokat és szervezeteket nem érdekli egy törvény, amely alapjában határozza meg a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzetét? Milyen nemzeti tanács az, amelyik nem vesz részt a jogainkról szóló törvény vitájában? Milyen képviselők azok, akik nem kérik ki a választóik véleményét ilyen fontos kérdésben? Milyen demokrácia az, amelyben „Brüsszeltől várják a zöld fényt, a jóváhagyást”, miközben az érintetteket meg sem kérdezik? Már oda jutottunk volna, hogy nincs is, aki kisebbségi ügyben a délvidéken megszervezzen egy tanácskozást? És végül, de nem utolsó sorban, az Európa Tanács milyen parlamenti közgyűlési küldöttsége az, amelyik csak a pártvezetőkkel tárgyal, miközben nem érdekli, hogy a gyakorlatban hogyan is valósulnak meg a nemzeti kisebbségek jogai és „az európai értékek”?

 

2017. július 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?

A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >

Tovább

A küszöb előtt várakoznak

Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >

Tovább

A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!

Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >

Tovább

A nemzeti identitásról…

Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >

Tovább

EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!

Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >

Tovább

Az Akadémia győzött!

Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >

Tovább

A kormányhű celebek országa

A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >

Tovább

„Mikor korlátozható a szabadság?”

A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >

Tovább

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább