Vučić utolsó napja a hatalomban

A volt elnök mélységesen tisztában van azzal, hogy az elmúlt mintegy harminc évben aligha maradt bárki, aki többel tartozna Szerbiának, mint ő. Ahogyan azzal is, hogy Savamalától Jovanjicáig nem volt olyan korrupciós botrány, amelyben ne lettek volna érintettek legközelebbi munkatársai vagy családtagjai.

2026. október 1.

A hatalom bűvöletében

A bűvölet szó meghatározása szerint „egy varázslatos állapot vagy érzés, amely elragadja az embert, gyakran egyvalami vagy valaki iránti mély vonzalom eredményeként”. A személyes vonzalom azonban nem elég, ha nem párosul a közösség iránti alázattal, felelősséggel és eredményes munkavégzéssel. Márpedig nem párosult! Ennyi év hatalmi részvétel után ki vállalja a felelősséget a közösség állapotáért? A VMSZ elvesztette az erkölcsi alapot a magyar közösség képviseletére. Akár mandátumhoz jutnak a jelöltjei, akár nem. Bozóki Antal:

2026. szeptember 28.

Miért döntött úgy Vučić éppen most, hogy „átlagember” lesz?

Vučić lemondásának fontos célja lehet az is, hogy csökkentse a részvételt nemcsak a parlamenti, hanem a nagyon hamarosan következő elnökválasztáson is. Ha az általa vezetett lista megnyeri a parlamenti választást, politikai ellenfeleinek szavazói elveszíthetik a kedvüket attól, hogy részt vegyenek az elnökválasztáson. Ha viszont a lista elveszíti a választást, nagy a valószínűsége annak, hogy ő ezt nem fogja elismerni, Szerbia pedig újabb társadalmi válságba kerül, amelynek kimenetele és következményei rendkívül bizonytalanok lesznek. Ez szintén elbátortalaníthatja a polgárok egy részét attól, hogy elmenjenek szavazni az államfőre... Elemzők szerint a megoldás a választási részvételben rejlik, amelynek már az október 25-i választáson rekordmagasnak kellene lennie. Ha a részvétel meghaladja a választásra jogosultak 70–75 százalékát, vagyis 4,5–4,8 millió polgár elmegy szavazni – ami nem egyszerű, de megvalósítható –, akkor az SNS minden manipuláció ellenére valószínűleg nem lesz képes kormányt alakítani. Zorica Miladinović (Danas):

2026. szeptember 29.

Vajon az új nemzedékek értik-e Pančićot és Eörsit?

Erre a kérdésfelvetésre az is ösztönzött, hogy a magyarországi rendszerváltást valójában a fiatalok döntötték el. Az „óellenzéki pártokkal semmiféle szövetségre nem szándékozó Tisza mozgalomra szavaztak. A szerbiai egyetemisták szintén külön listát állítottak, egy percre sem volt szándékukban a tegnapi ellenzéki pártokkal közösen fellépni.  Igazságtalan az új nemzedék? Nyilván igazságtalan számos ellenzéki politikussal szemben, de hogy a pártokkal szemben mennyire volt igazuk, abban nem merek döntőbíráskodni. Ám a jelen pillanatban nem is ez a fontos, létezik ennél egy másik sokkal fontosabb kérdés. Mi legyen a párton kívüli ellenzéki értelmiséggel, akiket az elmúlt évtizedben kiebrudaltak a közéletből. Végel László:

2026. szeptember 28.

Mondhassa, nem báncsa a fülem

Egykori általános iskolám ebédlőjében, a falon függött egy tábla, rajta: Magyar ember evés közben nem beszél! A „magyar ember” kifejezés ugyan a túlhasználása miatt már súlyosan kompromittálódott, a stúdiókban mégis elkelne egy piroslámpás szöveg, amely az interjú előtt figyelmeztetően villanna fel: Magyar ember beszéd közben… Ilyen persze nem lesz, mindazonáltal a média rendszeres szereplőitől nem egyszerűen elvárható, nekik egyenesen kötelező formailag is óvni nyelvi presztízsüket, és azt szem előtt tartva közzétenni gondolataikat. Például azért, hogy én is újra meghallgassam őket. Bruck András:

2026. szeptember 29.