Orbán Európa szemétdombján

Szomorú, de találó megjegyzéssel jellemezte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben (EP) tartott minapi kortesbeszédében a magyar kormányfő moszkvai békemisszióját: az nem más, mint appeasement-politika, Vlagyimir Putyin orosz államfőnek tett gesztus. A párhuzam nyilvánvaló: a második világháborúhoz vezető müncheni egyezmény a brit miniszterelnök, Neville Chamberlain Hitlerrel szembeni lekenyerező politikájának volt a „gyümölcse”.

2024. július 26.

Küzdelem a parancsuralmi hatalom túlkapásai ellen

A belgrádi és a nagykikindai rendezvények betiltásának fontos vonatkozása, hogy hosszú idő után a vajdasági magyar értelmiségiek egy jelentős része művelődési kérdésben nyilvánosan állást foglal.

A nyilatkozatot aláírók „szolidaritást vállaltak mindkét fesztivál szervezőivel, szerzőivel és közönségével. Elítélték a szellemi élet és a vélemény szabadsága ellen irányuló hatalmi túlkapást”. Az eljárás kísértetiesen emlékeztet a Tanyaszínház Kazimír és Karolina című előadásának 2021. évi betiltására a Magyar Nemzeti Tanácsa akkori elnöke, Hajnal Jenő által.

Fontos lenne, ha a vajdasági magyar értelmiségiek más ügyekben is mielőbb állást foglalnának, különösen a vajdasági magyar kultúra, a könyv- és folyóiratkiadás évek óta halmozódó, megoldatlan kérdéseivel kapcsolatosan! Bozóki Antal:

2024. július 25.

Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére

Az Economist szerint  bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van elfoglalva, ez pedig azután kihat az egész földrészre. Scholz a jelek szerint más, mint Merkel, benne nincs meg az a képesség, hogy türelmesen haladjon a megállapodás felé. Az uniós csúcsokon kifejti Berlin álláspontját,  majd úgy tűnik, meg van lepődve, amikor a többiek nem állnak be a sorba. De azért van, hogy működnek a németeknél a dolgok, pl. amikor a kormányfő a háború kirobbanása után meghirdette a fordulatot a kül- és biztonságpolitikában. Az ország fejleszti a hadseregét és fegyvereket küld Ukrajnának. Továbbá átalakította az energiapolitikát, ám a partnerek a legtöbbször mégis csalódottak. Márpedig német közreműködés nélkül egy sor fontos európai program bizonytalanná válik. Az első ilyen az ukránok belépése, valamint az egyhangú döntések körének szűkítése. Az viszont jó, hogy Scholznak van egy szövetségese: von der Leyen, aki évtizedek óta a legbefolyásosabb bizottsági elnök. Rossz hír ugyanakkor, hogy az idő szorít. Mind a három német párt leszerepelt az európai választáson, ráadásul jövőre ismét urnákhoz hívják a polgárokat – a Bundestag összetételéről kell határozni, vagyis a koalíció várható leveszi a lábát a gázról Európában. Ez azonban rövidlátó és veszélyes volna, mivel erősödnek a geopolitikai kockázatok, a gazdaság viszont stagnál. Scholznak és Németországnak gyorsítania kell. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. július 26.

Ha ő nem, akkor ki?

Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem nem különösebben, de ha tévednék, akkor most végre megpihenhetnének, a rezsim legyőzésének terhe és felelőssége immár nem az ő vállukon nyugszik. Nyugodtan elismerhetik, hogy ez nekik is megnyugtató érzés. Bruck András:

2024. július 24.

Merre megy az amerikai külpolitika?

A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn tud-e maradni az USA vezette világrend. Ezt fejti ki legújabb elemzésében a Wall Street Journalban Walter Russel Mead, a Hudson Intézet munkatársa, a new yorki Bard College professzora.

Hogy Vance lett Trump alelnökjelöltje, abból arra következtet, hogy republikánus siker esetén a washingtoni diplomáciában folytatódna a populista, elitellenes vonal. Harris felemelkedése pedig szerinte arra utal, hogy válthatnak a demokraták is a külpolitikában, bár ő még eléggé sötét lónak számít ezen a területen. De a két tábor között bennfentesek szerint hamar ellentétek alakulhatnak ki, miközben egyre nagyobb kihívást jelent Kína, Oroszország és Irán. Biden próbálta fenntartani a 2. világháború utáni nemzetközi rendet, de hogy az ne változzon, ahhoz legelőször is meg kell szilárdítani a kapcsolatokat Európával, a jog és a demokrácia elvei alapján. Ugyanakkor a jelenlegi kormányzatnak nem volt könnyű dolga a 3. világban, mivel a jogállam általában szorul vissza a földön, illetve mert a globális Dél nem nézi jó szemmel az LMBT-jogok előtérbe kerülését nyugaton. Emellett bárki is lesz a Fehér Ház új lakója, alighanem ráerősít a protekcionizmusra. Várhatóan Trump és Harris is kemény lesz Kínával.

2024. július 24.