Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!

Törvényeket megszegő hatalommal szemben

2025. január 21.

Ki lesz a súgó?

Brüsszelben jóformán senki sem gondolja komolyan, hogy Orbán Viktor lehetne az, aki az EU nevében súg majd Trumpnak – jelenti a belga fővárosból Hubert Wetzel a Süddeutsche Zeitungnak. Összesen három név van forgalomban ez ügyben, a magyar kormányfőé is közéjük tartozik. A politikus sosem csinált titkot abból, mennyire csodálja az elnököt. Ennek érdekében még azt is megkockáztatta, hogy összerúgja a patkót Bidennel. Pont ezért lehet, hogy az újonnan beiktatott elnök a magyar miniszterelnököt választja európai közvetítőként, hiszen az abszolút lojális volt hozzá. Ám az Unióban pont ezért utasítják el. A legtöbb kormány szemében ugyanis Orbán magánzó, aki semmiféle szolidaritást nem tanúsít és csak keresztbe tesz. Folyton megtorpedózza a közös politikát, és csupán saját hasznát nézi. Meloni neve ebből szempontból jobban cseng. Ott volt a hétfői washingtoni ünnepségen, ám ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az elnök jobban kedvelné, mint Orbánt. Ugyanakkor Melonival Európában az a baj, hogy ő nem a francia elnök vagy a német kancellár. Ugyanakkor nyitott, hogy Trump mennyire tekinti megbízható szövetségesnek és ugyanez áll Orbánra is. Az olaszok ugyanis messze nem érik el a 2%-os határértéket a védelmi költségvetésnél, Magyarországgal pedig az a baj, hogy gazdaságilag nagyon összefonódott Kínával. Ezért jó esélyei vannak Ruttének, aki nem utolsósorban azért lett tavaly a NATO főtitkára, mert jól kijön a Fehér Ház új gazdájával. Ugyanakkor uniós illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy túlságosan is derűlátóak mindazok, akik azt hiszik, hogy befolyással lehet lenni az amerikai elnökre. Trump ugyanis nem így működik. Ő dönti el, hogy mit tesz és kivel beszél. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2025. január 22.

Az ellenzék dilemmája: hazafiak legyenek vagy hazaárulók?

A régi ellenzéki pártok nem csak a bőséges anyagi juttatások miatt tervezik megszegni az „egy az egy ellen” indulás választási vastörvényét. Féltékenység és ellenszenv – többségükben így éreznek Magyar Péter iránt, s ebben osztoznak megmaradt választóikkal. Azt viszont sosem fogják elismerni, hogy még a Fidesz újabb győzelmét is inkább lenyelnék, mint a Tiszáét, ezért felőlük akár maradhat is az autokrácia, a maffiaállam, az ő megélhetésük biztosítva lesz. Na és a többi millióké?  

A teljesen fölöslegessé vált régi ellenzéki pártok politikusainak és szavazóinak van még egy érvük amellett, hogy miért van rájuk szükség: „értékalapú politizálás”, ez az ő Jolly Jokerük. Csakhogy egy despotikus rendszerben érték alapon választani a hasznosság, célszerűség helyett súlyos tévedés, még inkább végzetes hiba: nem lehet ugyanis fontosabb érték, mint az Orbán-rendszer megdöntése. Bruck András:

2025. január 18.

Mi vár Amerikára?

Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, hogy Trump elnökösködése idején Amerika a vagyonelosztás ügyében mindinkább kezdett Oroszországra hasonlítani, ahol az ország leggazdagabb 1%-a birtokolja a nemzeti vagyon közel 48%-át. Putyin odáig ment, hogy nem is tagadja a fasizmus katalizátori szerepét. Szellemi mintaképe az az Ivan Iljin, aki a harmincas években a könyvében azt hirdette, hogy „A Führer óriási szolgálatot tett Európa egészének”. 2014 elején a kormánypárt tagjai és minden orosz közszolga Iljin politikai írásainak gyűjteményét kapta meg Putyintól. Trump és Putyin szociális fundamentuma tehát közös, rövidesen kiderül, hogy miben értik meg egymást és miben nem. Most csak az a kérdés, hogy meddig megy el Trump. Végel László:

2025. január 21.

Magyarország feladta a Moszkva elleni szankciókkal szembeni ellenkezését

Ezzel lehetővé tette, hogy a nagykövetek megegyezzenek a szankciók újabb fél évvel való meghosszabbításáról – írta az EUtoday portál, és ezt Trump magyar Orbán Viktorra gyakorolt befolyásának első jeleként értékelte. A szerző vélekedése szerint ez azt mutathatja, hogy máris milyen hatással van Trump visszatérése a Fehér Házba. Az új elnök beiktatási beszédében éles retorikát alkalmazott Oroszországgal szemben, és emellett kezdeti politikai jelzések indíthatták Orbánt álláspontja felülvizsgálatára. 

A cikk Ricard Jozwiakra, a Szabad Európa/Szabadságrádió európai szerkesztőjére hivatkozott, aki a közösségi médiában azt írta: „A jelek szerint az uniós tagállamok nagykövetei pénteken meg tudják hosszabbítani a Moszkva elleni szankciókat újabb fél évre. Magyarország habozott, de úgy tűnik, az új amerikai kormányzat azt akarja, hogy a szankciók megmaradjanak”. 

2025. január 22.