Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel

„A Szerb Köztársaság védi a nemzeti kisebbségek jogait.

2026. január 12.

Jog, morál és egyéb apróságok

Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös nevező. Egy hét híján egy éve, 2025. január 18-án tettem ki egy posztot a következő címmel: „Az ellenzék dilemmája: hazafiak legyenek vagy hazaárulók?” A kérdőjel szándékos volt, ítélkezés helyett a problémát akartam exponálni. A posztban megemlítettem a DK-t, a Kutyapártot és a Momentumot, mint amelyek vezetőinek dönteniük kell abban a kérdésben, hogy tudomásul veszik az „egy az egy ellen” választási kényszert és nem indulnak, vagy legyintenek rá, ismét szétforgácsolódnak majd az ellenzéki szavazatok, és Tisza győzelem és Fidesz bukás helyett jön sorrendben az ötödik vereség. Bruck András:

2026. január 10.

Az őrült bélyeggyűjtő

Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, vagy hálás legyen mások munkájáért, akik ezt létrehozták. Semmit sem nyerhet az Egyesült Államok számára azzal, hogy ragaszkodik Grönland birtoklásához, viszont mindent elveszíthet, ami eddig biztonságosabbá és gazdagabbá tette az amerikaiakat. Elveszítheti a környéket. Talán furcsának tűnik mindezt tanmeseként leírni – és elnézést kérek a grönlandiaktól, amiért szigetüket egy bélyeggyűjteményhez hasonlítottam. De a fabuláris forma sokkal őszintébb, mint úgy tenni, mintha Trumpnak lenne valamiféle elképzelése az Egyesült Államokról és azok érdekeiről. Ő csak egy zászlót akar látni a hóban. Csak azt akarja, hogy a neve ott legyen az albumon. Nincs itt semmi más, csak az őrület – és innen kell kiindulnunk. Timothy Snyder:

2026. január 11.

Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek

Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások mások, mint az eddigiek. Azon kívül most kívülről is nyomás nehezedig a mullahokra. A megmozdulások kiterjedtek mind a 31 tartományra, a karhatalom több száz embert ölt meg, illetve tartóztatott le. Az erőszak célja az elégedetlenség elfojtása, ez már visszaköszön. De ezúttal nem áll jól a hatalom szénája. Fiókszervezetei megszűntek, illetve meggyengültek Libanonban és Szíriában. A bátor izraeli légicsapás megmutatta, mennyire védtelen katonailag a rendszer. A Stanford Egyetem egyik iráni származású történésze mondta, hogy a tekintélyuralmak a rettegésen és a kényszerítésen alapulnak, de most láthatólag alábbhagyott a félelem. Ráadásul Trump kilátásba helyezte, hogy segít a népnek. Ám egy jelképes támadást könnyű lenne átvészelni. Ha azonban az egész rezsimet lefejeznék, az eszkalációhoz vezetne és még keményvonalasabb körök vehetnék át a vezetést Teherában. A nagy fokú bizonytalanság arra ösztökélheti a Nyugatot, hogy a diplomáciát részesítse előnyben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2026. január 12.

Mindez egy sci-fi regényre emlékeztet

A „békepárti” Trumpnak fáj a foga Kanadára. Miután december 25-én különmegbízottat nevezett ki a Grönlanddal kapcsolatos ügyek kezelésére, tegnap elárulta, hogy miért készül Grönland bekebelezésére: nemzetbiztonsági érdekek miatt akarja megszerezni a dán fennhatóság alá tartozó szigetországot. Nem zárta ki a katonai beavatkozást sem, amivel kényes helyzetbe hozná a NATO-t. Megvédi-e Grönlandot? Kötve hiszem. Csakhogy ez azt jelenti, hogy a NATO egyszerűen szétesik. Szép csendben kimúlik.  Észre sem vesszük. Végel László:

2026. január 10.