2019. július 16. kedd
Ma Valter, Irma névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Sál vagy kendő kötése 25 módon, négy és fél percben

D. Viki fedezte fel, miként lehet változatos módon sálat/kendőt kötni: >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

A Radetzky-induló hiteles története

Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >

Tovább

Magyar takarítónő ejtette ámulatba Szerbiát

A 38 éves szabadkai takarítónő egy szerb tehetségkutató műsorban „felmosta a zsűrivel a padlót” – >

Tovább

Becstelen brigantyk

Agresszív, könyörtelen, véres... Tarantino! Megszokhattuk, hogy filmjei vérben úsznak, a vér az ő szignója. Vérrel festi >

Tovább

A csoda, amit mozinak hívnak

Az első 115 év

Agárdi Gábor
Agárdi Gábor
A csoda, amit mozinak hívnak
A szerző montázsa

Egy rövid filmes utazásra hívnék meg minden kedves olvasót, ugyanis a mozi, idén ünnepelte száztizenötödik születésnapját. Ez az összeállítás a teljesség igénye nélkül készült, de nagyon remélem, hogy még így is sokan találnak majd kedves emlékeket, az összefűzött gyöngyszemek között.

Az egész még nagyon régen kezdődött, amikor Thomas Edison kiöltötte a Mutoscope nevű briliáns szerkezetet, amelyben apró, képeslap méretű fényképek, festmény miniatúrák peregtek egymás után, a mozgás érzetét keltve a nézőkben. Azonban ezek a kis tízcentes fülkék hamar kinőtték magukat, mindenki kíváncsi volt a csodára, kellett valami, ami tömegeket varázsol el, nem csak egy-két nézőt egyszerre, hanem akár százat, ezret.

1895-ben a Lumière-fivérek a mozigép prototípusával álltak elő. Felvették a lyoni gyors érkezését, és ezzel nagy bonyodalmat okoztak a párizsi Grand Café közönségének, ugyanis a nézőtérről ijedten viharzott el a tömérdek érdeklődő, mivel féltek, hogy elüti őket a vonat. Persze az estnek és a vetítésnek jó vége lett, ugyanis a kávéház előtt a két testvérnek sikerült elmagyaráznia a tömegnek, hogy nem élő kép, amit láttak, hanem felvétel. Ez az az évszám, amikor elindult világmegváltó útjára a film, a csoda, amit mozinak hívnak.

Az 1900-as években elkezdtek modern filmes technológiákkal kísérletezni, a némafilm elindult első hódító útjára, Amerikában leforgatták A nagy vonatrablást, amely annak ellenére, hogy csak tizenegy perces volt, először alkalmazott dramaturgiai eszközöket, és gondosan megírt forgatókönyvet. Egyszerre volt humoros, és izgalmas, minden film ilyen szeretett volna lenni, legalább még tíz évig. Megjelent a színen Charles Chaplin, ismertebb néven Charlie Chaplin, a csavargó, aki jellemével, puha kalapjával és görbebotjával, valamint hajóorros cipőjével betipegte magát a filmvászonra. Chaplintől hangos a némafilm, üvöltötték a filmes lapokat árusító rikkancsok. Az 1910-es év végére, szerepet kapott az első egymillió dollárból forgatott filmben, ami aztán arra sarkalta, hogy átvegye a United Artists stúdió irányítását, majd elkezdje gyártani saját egész estés filmjeit.

Chaplin sorra táncolt, csetlett, botlott a mozis vetítések zongorakíséretére, A jazzénekes pedig beénekelte magát a hangosfilm korszakba, amikor már nem csak a színpadi jelenlét, hanem a hang is számított. Lemezekről keverték a filmek alá az előre felvett zenét és szinkront, de a közönséget csak az érdekelte, hogy végre megszólalhattak kedvenceik. Gene Kelly, Grace Kelly, Frank Sinatra. Futószalagon érkeztek az éneklős filmek, musicalek. Olyan alkotások dúdolták be magukat a nézők tudatába, mint az Ének az esőben, Higher and Higher (Magasabbra), valamint az afroamerikai emancipációt sarkalló Öreg folyó.

Azonban már ez sem volt elég, létrejött a Tehnicolor illetve Warnercolor, amely cégek a filmek utólagos színezésével foglalkoztak. A képírók már a szivárvány bármely színében gondolkodhattak, és a fekete fehér filmgyártás kezdett kicsit háttérbe szorulni. Megszületik az Óz, a csodák csodája, amely alkotás fekete fehéren indít, majd a kansasi élet szürkeségéből átvált Óz csodálatos, de legfőképp színes birodalmába. Dorothy piros cipellői az első színes film szimbólumai. Az első egész estét betöltő színes film, az Elfújta a szél, ami a maga közel kilenc órájával, akár három estét is betölthetne, a végén pedig már csak Clark Gable-t idézem: Frankly, I don’t give a damn – szóval nem érdekel, azaz F. D. Roosevelt amerikai elnököt idézve „egy filmnek sincs joga ilyen hosszúnak lenni”. A színek világa egy újfajta kifejezésmódot hozott, amit addig még nem ismertek sem az alkotók, de a befogadók sem. A fekete fehér filmekre a film noir, sötét, fekete film jelzőt akasztották, amely jelzővel megpróbálták a műfajt eljellemteleníteni, és elbagatellizálni. A tömérdek detektívekről, firkászokról, földönkívüliekről szóló mozi mind a kritikusok malmára hajtotta a vizet, míg a színes film lubickolt. Azonban elérkeznek azok, a film aranykoraként is emlegetett varázslatos negyvenes évek. A világ hadban áll Hitlerrel, Amerikában készülődnek a csapatok Európába, Japánba, a filmekben pedig a háború iránti szimpátia érezhető. A filmvásznon is fontos, olykor szerelmi csaták vívódnak. Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály leforgatva Casablanca filmjét, reményt ad a fekete-fehér film újbóli reneszánszának. Hal B. Wallis producert meggyőzi, Casablanca feketén fehéren lesz a mozi aranykorának legszebben csillogó ékköve.

John Ford admirális, egykori háborús hős 1939-ben leforgatja a Postakocsit, (Stagecoach) amely film szintén fekete-fehér, és ráadásul még vadnyugati tematikájú is. Ezzel feléleszti a mozi ősműfaját. A western hódít, feltűnik a színen egy Marion Robert Morrison nevű srác, aki később John Wayne néven lesz a mozi, valamint a film legmeghatározóbb alakja. Az ötvenes évek hajnalán John Ford is már színes filmben mondja el háborús, és vadnyugati meséit, de a hatvanas évek elején A férfi, aki lelőtte Liberty Wallace-t alkotásában hozzányúl a fekete fehér tekercshez, és bebizonyítja, hogy akkor is lehet valami jó, ha régi technológiaijával készül. A fényekkel való játék, a sejtelmesség, még művészibb fokra emeli ezt a fiktív mesét. A filmben Ford admirális az árnyékok játékára hagyatkozik, és egészen a film végéig nem tudjuk meg, hogy ki lőtte le Liberty Wallace-t. Közben elrobogtunk az ötvenes évek mellett.

A hatvanas években Elvis Presley hangja, és megjelenése dobogtatja meg a női szíveket, de a filmvásznon is megjelenik, beénekelve magát a legnagyobb filmcsillagok táborába. Olyan rendezők oldalán dolgozik, mint a már említett Kertész Mihály. Viva Las Vegas, Viva Elvis! A világ Vietnamra figyel, a moziba járók pedig a háborús filmekre. A híd túl messze van, a Piszkos tizenkettő, Kelly hősei*, A nagy szökés mind mind második világháborús tematikával foglalkozik, egy kis lelki biztatás a nézőknek, hogy Amerika nem utoljára nyert háborút. John Wayne még mindig a legnagyobb élő csillag, A félszeművel megkapja első és egyetlen arany szobrocskáját, ami inkább életműdíj, de attól még alakítása is pazar. Közben Dustin Hoffman megmutatja, hogy egy korhatáros, felnőtt film is vihet haza aranyszobrot, ami sikerül is. A huszonegy éven aluliaknak nem ajánlott Éjféli cowboy Oscart kap, Hoffman és színésztársa, Jon Voight filmtörténelmet írnak. Anthony Quinn pedig Alexis Zorba szerepében mutatja be, milyen is egy igazi életművész.

Belecsöppenünk a hetvenes évekbe, ez egy igazi Apokalipszis most, a háborúnak még nincs vége, de Amerika lassan továbblép. Megismerhetjük egy tisztességes maffiózó család életét a Keresztapában, Sylvester Stallone Rocky Balboa a bokszoló szerepében egész az Oscarig menetel. Kicsit elhasznált gondolat, de a legfontosabb a remény, amire a világnak szüksége is van. Mire vége az évtizednek, Clint Eastwood is remekel. Helló, Piszkos Harry, mutasd meg a rosszfiúknak, hogy veled nem lehet szórakozni, mert a Magnum igenis a legjobb kézifegyver. Közben A csillagok háborúja valamint a Star Trek elviszi a közönséget ismeretlen galaxisokba. Steven Spielberg megrendezi első nagyobb sikerét, támad a Cápa. Spielberg pedig csak annak köszönheti a nagy sikert, hogy a mechanikus cápa a filmforgatás megkezdése előtt elromlik, így leleményének tudható be az a sejtelmesség, ami a film védjegyévé vált. A cápa kameramozgásokkal van érzékeltetve, és csak később, a film második felében jelenik meg. Dennis Hopper pedig motoron indul megkeresni Amerikát, de valahogy nem sikerül neki megtalálni. Easy rider öcsém, Easy rider! Eközben az óceánon túl Európa szerelmi lázban ég. Párizs, szeretlek! François Truffaut mesél a szerelem erejéről, bemutatva egy végzetes szerelem drámáját, amely démoni érzés csak a pisztoly csövének eldördülése után teljesedhet be.

Azok a fránya nyolcvanas évek, nyílnak a bevásárló központok, az emberek hősökért kiáltanak, a korszak hősei pedig kétségkívül James Cameron valamint egy magyar parókakészítő, Andrew Vajna, azaz Vajna András. Andy még az ötvenes években jutott ki Amerikába, és miután meggazdagodott a sok eladott parókából, egy filmstúdiót alapított a hetvenes évek végén, és elkezdte James Cameron barátjával együtt kiötleni a modern világ hőseit. Rambo, Terminátor, és azután Rambo még háromszor, és Terminátor még többször.

A kilencvenes évek áttörés a filmek világában, sok új arc mutatkozik meg a filmvásznon, mindenkinek van története, de a filmes álomgyár hamar kiszűri a rohadt narancsot, és csak a legjobbak maradhatnak meg. Quentin Tarantino Ponyvaregénye a korszak mérföldköve. Tarantino vérrel mondja el történeteit, hatásvadász, poénos, mégis megkapó. Minden filmből, amit valaha látott, lop ötletet, de neki ez jól áll, filmjei pedig ettől igazán jók.

Spielberg emléket állít a holokauszt hatmillió zsidó áldozata előtt, a Schindler listája az évtized, de alighanem az évszázad legnehezebb, és egyben legmeghatóbb filmje. Roberto Benigni, a bohém olasz, a humor eszközével meséli el a holokauszt borzalmait, valamint egy kisfiú csodás, megható túlélését. Az élet szép, csodák igenis vannak, még ha csak a filmvásznon is. Stephen King megírja A remény rabjait, bebizonyítva, hogy nem csak egy kétcentes ponyvaszerző, a regényből készült alkotást pedig Amerika legjobb képírói munkájává választják. James Cameron a Terminátor után most a szerelem vizeire evez, leforgatja a Titanic történetet. A film a legnagyobb szerelem, és a világ egyik legnagyobb hajójának tragédiáját mutatja be. Tizenegy Oscar-díjával a Titanic süllyedéséből így lett felemelkedés. DeNiro és Pacino először kerül Szemtől szembe. Michael Mann akciófilmjében a két legnagyobb arc feszül egymásnak. Ilyet a világ még nem látott. Fuss Forest, fuss! Tom Hanks fut, végigfut egy szűk évszázadot, a Forrest Gump sajátos módon mutatja be a világ elmúlt hatvan évének történetét. Lassan ennek az évtizednek is vége, de a filmszalag forog tovább.

Az utolsó etap, a legmodernebb idők, az Y2K éve, a világvége elméletek bölcsője. Hódít az Amerikai szépség, megismerhettük egy római Gladiátor utolsó hőstettét, begyűrűzik A gyűrűk ura, J. K. Rowling pedig megírja Harry Potter, a kis varázslótanonc történeteit. A filmek mindenkit elvarázsolnak. Megjelennek a három, a négy, valamint a hat dimenziós mozik. Beszippant bennünket az Avatar, James Cameron ismét nagyot alkot, az álmainkat pedig Leonardo DiCaprio próbálja ellopni. Az Eredet az évtized filmje, a brit képíró Christopher Nolan megrendezte az évtized legjobb moziélményét, ha nem az évszázadét. Tarantino visszatér, ismét nem fél kimondani egyes dolgokat, szövegei nem köntörfalaznak, filmjei pedig visszahoznak olyan mozis korszakokat, amikkel mindenki együtt tud érezni, mert visszaköszönnek benne régi kedves filmek emlékét idéző pillanatok. A Becstelen brigantyk pont azért jó, mert nagyapámnak is tetszik, pedig ő a vadnyugati filmek nagy kedvelője. Michael Caine, a frankóság királya hidegvérűbb és lazább, mint valaha, Clint Eastwood pedig nyolcvan éves lett, és még mindig jól érzi magát!

* A vajdasági Fruška Gorában is forgatott filmben – Clint Eastwood, Telly Savalas és Donald Sutherland mellett statisztaszerepet kapott a Napló egyik alapítója, Németh Árpád is (a szerkesztő megjegyzése).

2011. január 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az emberi hülyeség 5 alapszabálya

Cipolla szerint a hülyeség olyan tulajdonság, amivel bárki rendelkezhet, egyetemi professzorok, tűzoltók és bolti eladók egyaránt. >

Tovább

Kabátjába rejtette vacogó kutyáját a Budapesten forgató Jennifer Lawrence

Az új szerep kedvéért még a hajszínét is megváltoztatta – a szőkéről barnára váltott –, s >

Tovább

Meghalt a világ leghíresebb magyarja

Öniróniával átitatott aranyköpéseiről is nevezetes volt. Arra riporteri kérdésre, hogy hány férje volt a következő kérdésre >

Tovább

Valaki egy vagyont fizetett ki Eva Braun bugyijáért

A csipkés bugyin ott van Eva Braun monogramja is, nehogy összekeverje valaki máséval. >

Tovább

Magyar származású trónörököst ünnepelt a nemzetközi arisztokrácia

Az esküvőre magyar főszakácsot és cigánybandát hozattak; a  magyar nép nászajándéka négy lipicai fehér paripa volt, >

Tovább

Trump lánya Putyin barátnőjével nyaralt Dubrovnikban

Wendi Deng 14 évig volt Rupert Murdoch felesége, 2013-ban viszont elváltak, a pletykák szerint azért, mert >

Tovább

A New York Post közölte Melania Trump meztelen képeit

Amerikának jogában áll tudni, ki akar elnök lenni, ki a potenciáls Fisrt Lady, aki a republikánus >

Tovább

Ezért repül az Echo TV-ből Szaniszló Ferenc

Széles Gábor megrettent attól, hogy Szaniszló a kormányt is kritizálta. Raport: >

Tovább

Felmondtak az Echo TV főpapjának, Szaniszló Ferencnek

A Széles Gábor nagyvállalkozó tulajdonában álló csatornára idei, év eleji adatok szerint a tévénézők 0,2 százaléka >

Tovább

Hatalmas politikai botrány tört ki az Eurovízós Dalfesztivál körül

Moszkva tajtékzik, bojkottal fenyeget az egyértelmű oroszellenes áthallások miatt. NOL: >

Tovább

Háborúellenes dallal nyerte az Eurovíziót az ukrán versenyző (videók)

Szerbia képviselője egy hellyel megelőzte a magyar Frediiet. >

Tovább

Prince AIDS-ben halt meg?

Az angol portál információi szerint az énekesnél hat hónapja diagnosztizálták a kórt, ám ő nem fordult >

Tovább