Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Napi ajánló
Ignotus a Nyugat élén
Szellemi szabadsága arra is képessé tette, hogy az új tehetségeket (Ady, Móricz, József Attila, Tersánszky Józsi Jenő) felfedezze és támogassa. Kibelbeck Mara (Cultura):
A művészetnek csak egy törvénye van: csinálj, amit akarsz, ha meg tudod csinálni.” Ignotus (Veigelsberg Hugó) kritikus, költő, író, a Nyugat egyik alapítója, első főszerkesztője 65 éve halt meg.
Mit tudunk Ignotusról? Nevén és származásán kívül, minden középiskolát végzett tisztában van vele, hogy ő volt a Nyugat első főszerkesztője, ő írta a Kelet népe című vezércikket (amit már sokan másnak – legtöbben Móricznak – tulajdonítanak), Emma asszony levelei címmel szakácskönyvet is írt. Mégis, ha Ignotusról van szó, hiányérzete támad az olvasónak éppúgy, mint a tollforgatónak. Pedig a Nyugat nem lett volna Nyugat e nélkül a visszahúzódó, éles tollú publicista nélkül, akit ismert és elfogadott a közönség, és aki vállalta a viták vívócsörtéit.
Nem is hívják sehogysem, mert Ignotusnak hívják. S e félelmes emberbe szerelmesek vagyunk.” (Ady Endre)
Ignotus kritikus, költő, író, a Nyugat egyik alapítója, első főszerkesztője 65 éve, 1949. augusztus 3-án halt meg. 1869. november 2-án (egyes források szerint november 17-én) született egy német anyanyelvű, pesti zsidó családban, eredeti neve Veigelsberg Hugó volt. Apja, a népszerű Pester Lloyd című újság főszerkesztője nagy súlyt helyezett fia neveltetésére, aki elvégezte a budapesti egyetem jogi karát, de már ekkor is inkább az irodalommal és a művészetekkel foglalkozott. Írásai Ignotus (latinul ismeretlen) néven jelentek meg, 1907-ben polgári nevének is ezt választotta.
“Ignotus sorsa különös és egészen rendkívüli példája a publicista önfeláldozásnak.” A Nyugat rettegett kritikusa, Schöpflin Aladár
“Ignotus sorsa különös és egészen rendkívüli példája a publicista önfeláldozásnak. Polemiájával, amely oly erőteljes és annyi meggyőző elemet magában rejtő volt, hogy nem lehetett mint veszélytelent negligálni, magára vonta az ellenfelek támadásait. Népszerűtlen álláspontok érdekében tette ki magát a nyilaknak – az álláspontok népszerűtlensége megszűnt, de a nyilak időnként még ma is röpködnek a régi céltáblára. Ami hatása volt – pedig volt és pedig jelentékeny hatása – a közvéleményre, az emberek kedve és akarata ellenére volt, egyszerűen az igazság ereje hatott őáltala minden ellenállás dacára.”
Előbb a Hét című folyóirat munkatársa lett, majd a Magyar Hírlap riportereként a világ számos helyéről tudósított. 1906-ban Szerda címmel folyóiratot alapított, amely azonban csak egy évet élt meg. Huszonkét évesen napvilágot látott verses regénye, A Slemil keservei, amelyről még az irodalmi élet nagyhatalmú formálója, az egyébként konzervatív ízlésű Gyulai Pál is elismerően nyilatkozott. A költő Ignotus élete hátralévő majdnem hat évtizede alatt csak két verseskötetet adott ki, a Nyugatban alig húsz költeménye jelent meg. Ebben közrejátszott az is, hogy az elsők között fedezte fel Ady zsenijét, és az ő művei mellett jelentéktelennek érezte magát. Kiváló novellákat is írt, de ezekből is csak egy kötetre futotta: hivatásának a kritikát és az irodalomszervezést választotta.
1908-ban a Nyugat egyik alapítója lett, az első számba Kelet népe címmel ő írta a programadó cikket. Biztos, a közízléssel számos alkalommal szembehelyezkedő ízlés, kiváló stílusérzék jellemezte. Úgy vélte, bármely mű jó lehet, ha abban a művészi mondanivaló a tehetség révén tökéletes kifejezést nyer – azaz “A művészetnek csak egy törvénye van: csinálj, amit akarsz, ha meg tudod csinálni.”
“Kelet népe – s e perctől fogva nem idegen. Az idegen ám ne tudja, hogy mért csügg ez a maroknyi nép az életen. Az idegennek ám legyen igaza, hogy az emberiségnek kevés tőle a várnivalója, s legvadabb erőfeszítésének sincs több foganatja, mint hogy későn és tökéletlen még egyszer megcsinálja, amit egyebütt már el is felejtettek. A nyelve lehet, hogy csak neki szép, s költői lehet, hogy csak az ő szívéhez szólnak. Lehet, hogy csak helye van a világban, de nyomot nem hagy benne, s amin csügg, értéktelen, s amit akar, mértéktelen. Lehet, hogy maga magának sem igaz barátja; megrontóihoz hű, legjobb fiaihoz mostoha. Lehet, hogy amit érte tesznek, fitymálja, s maga is vak az iránt, ami kebeléből sarjad. Lehet állhatatlan, lehet jó sorban elkapatott, bal szerencsébe ellankadó. Mindez lehet, de mindebből csak az következik, hogy legyen szeme a világban való helyzete iránt, legyen mértéke a maga kicsinysége, legyen számítása a maga ereje felől. Vigyázzon arra, hogy meg ne szólják, értesse meg, amit csak maga ért, s amit magának nem kíván, ne tegye felebarátjának. De ahhoz, hogy élni akar, csak neki magának van köze, mert köszönni életét is csak magának köszönheti. Amit teremt, legyen bár másodrendű, hacsak a legtöbb, amit tud, és megbecsüli, mert ő termette. Érjen el többet vagy kevesebbet: csak jussát tartsa mindenre és idegen ne legyen semmitől. A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. Kicsinységében tán nem szabad, hogy viszont lenézze, akik őt lenézik, és nagyon kell szeretnie, akik őt szeretik. A szeretetnek sok módja van, s egyet sem szabad fitymálnia; fia pedig mentül kevesebb van, annál több iránt kell türelmesnek lennie. Ez minden, amivel kelet népe a nyugatnak tartozik. Ennyit megér az, hogy mégis csak magának él, mikor részt vesz a világ életében, s hogy a helyet, melyen kívül a nagy világon más nincsen számára, ez a nagyvilág mégis csak az önnön biztonsága őrálló helye gyanánt védje és bástyázza körül. A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.” (Ignotus: Kelet népe)
Szellemi szabadsága, megérzésekre alapuló kritikai módszere számos politikai és irodalmi konfliktusba sodorta, de arra is képessé tette, hogy az új tehetségeket (Ady, Móricz, József Attila, Tersánszky Józsi Jenő) felfedezze és támogassa. 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalom elől Bécsbe emigrált. A Károlyi kormány megbízásából Svájcba utazott, és a gyakorlati ügyekbe nem szólt bele, távolról nem is tudott beleszólni, ám nyomon követte az irodalmi élet alakulását, rendre küldte haza kritikáit, a Nyugat 1924-ben, írói jubileumán különszámmal tisztelgett előtte.
Hatvany Lajos szerint “Ignotus nem csupán mint kritikus élt az alanyiság jogával, hanem egyszersmind kiterjesztette azt az általa megítélt írókra is. Szerinte az írónak mindent szabad meg- vagy meg nem írnia, föltéve ha tehetségesen él a néki megadatott szabadságjogokkal.”.
1929-ben, Osvát Ernő halála után Babits Mihály arra hivatkozva, hogy Ignotus gyakori külföldi útjai miatt nem vesz részt a szerkesztésben, levetette nevét a Nyugat címlapjáról, ezután ők ketten hosszas vitába bonyolódtak. Ignotus kellőképp megsértődött Babits lépésére, nem is alaptalanul, és végérvényesen megszakította a szerkesztőséggel a kapcsolatot. A hajdani mindig harcra kész védelmezőből ezután a Nyugat bíráló kritikusa lett.
Ignotus 1938-ban a fenyegető fasizmus elől New Yorkba emigrált, ahol filmeket írt, és egy alkalommal a város irodalmi nagydíját is elnyerte. 1948-ban idősen és betegen tért haza, itthon utolsó elismerésként megkapta a Pro Arte kitüntetést, majd 1949-ben a Baumgarten-díjat is. Nem sokkal ezután, 1949. augusztus 3-án Budapesten meghalt. Hamvai a Kerepesi temetőben pihennek, emlékét utca is őrzi Budapesten. Fia, Ignotus Pál is kiváló publicista, író, szerkesztő lett.
Következő cikk: Megszoksz, megszöksz, vagy bojkottálsz?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Közpénzből finanszírozott pártpropaganda működik
A vajdasági magyar közösségnek nem propagandára, hanem tisztességes tájékoztatásra és igaz szóra van szüksége. Nem pártközlönyökre, >
Talán születik valami alternatíva
Orbán Viktor legalább elismerte a vereséget, a VMSZ amely erőteljesen részt vett a Fidesz-kampányban, a vereséget >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Magyar Péter a vajdasági magyarok előtt vizsgázik
Egy esetleges Magyar–Pásztor megállapodás sok vajdasági magyar számára súlyos csalódást jelentene. Nemcsak a VMSZ múltja miatt, >
Megalakult a Vajdasági Magyar Újrakezdés
A VMÚj a jövőben aktívan részt kíván venni a vajdasági magyarság közéletében, politikájának és kultúrájának alakításában >
A riporter
A riporter nem állít csapdát, nem aláz, nem büntet, nem leckéztet, nem áll bosszút, nem vallat, >
Megint szép lett
Kellett ez a néhány nap, hogy feldolgozzam azt, ami Magyarországon történt időszámításunk után 2026-ban. Nehéz pontos, >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
És most hogyan tovább?
Most ugyan a Fidesszel egy szörnyrendszer light bukott meg, de Magyar Péter kormánya nagyon megnehezítené saját >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Csapdahelyzet a VMSZ számára
Ezek a kizárólagos mondatok az egész vajdasági magyar közösség üzenetét tolmácsolták és szembeállították a határon túli >