Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Pokol mélyén rózsakert (5.)
Balázs Attila
In memoriam fényképéről rejtélyes félmosollyal kerek, borostás arc néz ránk. Szuggesztív, kicsit merengő szempár, katonásan rövidre nyírt haj, némelyest elálló fülek.
Emlékezetem szerint zömök testalkat, barátkozó, de határozott kiállás. Az egykori Munkásőrrel szemben vállaltan jobboldali hovatartozású Kapu folyóirat, melynek Rózsa-Flores hosszú időkön át munkatársa volt, annak főszerkesztője, Brády Zoltán úgy mondja, rendszeres kapcsolatban volt Rózsával, kitűnően ismerte. Brády jellemzése szerint dühöngő Eduardót állandó igazságérzete hajtotta, csaknem gyötörte. Egyik végből a másikba húzta-taszította. Ők „kapusok” modern Petőfinek hívták, s egyszer mondta is neki Brády, hogy majd te is elesel Segesvárnál, fiam, Eduardo. Miként az nagy költőnkkel történt minden használható ismeretünk szerint, ugyebár. Ezzel párhuzamban, emlékeztetnénk minduntalan és mindenütt kivédhetetlen mód felbukkanó furcsaságokra utalva, hogy akadnak olyanok is, akik úgy vélik, Petőfi Sándorunk nem vesztette életét csatában. Dehogy, orosz fogságba esett, szibériai ágyban, szibériai párnák között, az idő kis hegyes fogaitól rágottan halt meg a szibériai Barguzinban, de ez egy másik, eléggé roggyant, bár kétségtelenül merész történet, amelyre – merészsége ellenére – talán nem érdemes bővebben kitérni.
Persze, folytatva Rózsa-Flores történetét, Brády nem gondolhatta komolyan Segesvárt, miközben sejtelme se volt arról, hogy harcos poéta felebarátja, barátja igazából majd Dél-Amerikában leheli ki forrongó lelkét. Ezzel együtt immár prózaiabban azt is elmesélte egy alkalommal a főszerk, hogy szörnyű halála előtt Rózsa csaknem egy évig harcolt puskával és füldugóval Bolívia egészségtelen, fülledt, papagájhangú őserdeiben. Küzdött Morales elnök embertelen elnyomó rendszere ellen, miközben hivatalosan, ugye értjük, Irakban tartózkodott. Aztán még cinkos kacsintással elárulta azt is, valójában ő és Rózsa-Flores szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc magyar szocialista miniszterelnök (azért írjuk így, netán a spanyolok is értsék majd, kiről van szó, amikor ez a mű lefordíttatik – megjegyzés részemről!) önmagának is annyi fejfájást okozó, pártját és annak hazug magatartását ostorozó őszödi beszédét. Jó kis kaland volt az is. Mindenesetre, szögezte le Brády Zoltán, Flores kereste a halált, míg meg nem találta. Hogy épp olyannak képzelte-e, nem tudni. Reklamációra nem volt mód. Forradalmi költő volt, amilyenek százévente születnek, és Eduardo legutóbb épp arról írt publicisztikát, hogy vérből, az elesett harcosok véréből lehet csak szabadság. Milyen volumenű szabadság?
Természetesen: VILÁGSZABADSÁG.
•••
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >