Ma Zsófia, Szonja névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A férfiak néha sírnak
A foci VB a negyeddöntők után
„A világ talán soha nem tűnt ennyire messzinek, de nyilván mindig lehet mélyebbre és mélyebbre süllyedni.” Nagy István (Magyar Narancs):
A problémának nyilván összetett okai vannak, hiszen egyrészt a csoportmeccseken mindig több gól esik, másrészt a kieséses rendszerben már mindenki óvatosabb – olyan szinten, hogy bizonyos edzők szinte a „csak gólt ne rúgjunk” elgondolás mentén állítják össze a taktikát. A nyolcból öt meccs hozott hosszabbítást a tizenhat között, és a negyeddöntők egyike is csak büntetőkkel dőlt el. Ez persze még mindig nem lenne gond, viszont számos találkozót csak álmatlanságban szenvedő éjjeliőrök bírtak végignézni horkolás nélkül, és ha valaki ebben a szakaszban próbálta megszeretni a futballt, az valószínűleg (a Belgium-USA meccset leszámítva) elszúrta, s inkább marad eztán is a szinkronúszásnál és a lengőtekénél.
Kis nagy emberek
A negyeddöntőkbe érve az ún. szimpatikus kiscsapatok kifulladtak és utat engedtek az igazi nagyoknak. Mindez persze nem sokon múlt: a tíz éve még über-defenzív görögök megtanultak támadni, Algéria és Nigéria szinte végigrohamozta a saját meccsét, Chile, Svájc és Mexikó épp hogy csak alulmaradt jóval nagyobb nevű ellenfelével szemben, az USA pedig egy olyan meccsen esett ki, amiről még valószínűleg évek múlva is beszélni fogunk. A negyeddöntőkben pedig végleg elfogytak a kicsik: az odáig mindegyik meccsén kiválóan futballozó Kolumbia összezuhant a házigazda ellen, és a hosszabbításig semmit sem mutató (és ezzel a VB talán leggyengébb meccsét produkáló) Costa Rica kivédekezte a 120 percet Hollandia ellen, de aztán a torna legváratlanabb edzői húzásának (kapuscsere közvetlenül a tizenegyes rúgások előtt) köszönhetően ők is hazautazhattak.
Adjon Isten Sepp jövőt!
Szintén a színvonalesés egyik oka, hogy ilyen-olyan okok miatt egyre több sztártól vagyunk kénytelenek búcsút venni. Voltak, akik ki sem jutottak (Ibrahimovic, Bale), voltak, akik lesérültek (Ribery, Falcao), voltak, akiket az edzőjük furamód kihagyott a keretből (Tevez, Kaká), voltak, akik lebőgtek (Rooney, Ronaldo, Balotelli), és voltak azok, akik itt a tornán sérültek meg. A negyeddöntőknek két nagy áldozata lett: az egyik az izomszakadást szenvedő Angel Di Maria, a másik pedig a brazilok egyetlen igazán nagy sztárja, Neymar, akit teljesen büntetlenül, még csak sárga lapot sem érően térdelt gerincen úgy Juan Zuniga, hogy októberig aligha focizhat.
A megtorlás valójában egy kicsit okafogyottá vált, hiszen a kolumbiaiak kiestek a VB-ről, viszont van egy másik jó példa arra, hogy a FIFA-nál bizonyos tekintetben semmi nem változott 1982 óta. Akkor Harald Schumacher tarolta le Patrick Battistont, s ugyan a videó már akkor is létezett, a német kapus semmilyen utólagos büntetésben nem részesült. Az idei világbajnokságon a francia Blaise Matuidi a bíró orra előtt okozott lábtörést a nigériai Ogenyi Onazinak, mégis játszhatott a következő fordulóban (és akkor mindezt hasonlítsuk össze a harapásért négy hónapra eltiltott Luis Suarez büntetésével). Persze, amíg Sepp Blatter elnök azzal van elfoglalva, hogy kimossa magát a katari VB-t és egyéb dolgait övező korrupciós botrányból, illetve imázsfilmet készíttet magának neves színészekkel (az „anyagi helyzetünk katasztrofális!” mondattal kezdődő tévéelőzetes valószínűleg már mindenkinek a könyökén jön ki), sok pozitív változást ne is reméljünk.
Messzi-messzi galaxis
„Érdemi újítást nem hoz ez a VB”, hangzott el nemrég természetesen egy magyar fociedző szájából, míg egy másik hazai „szakember” azt találta nyilatkozni, hogy legalább tíz-tizenöt magyar tréner jobb teljesítményt tudott volna kicsiholni az angol válogatottból, mint Roy Hodgson.
Természetesen ezek az állítások annyira nevetségesek, mint amennyire arrogánsak, hiszen egy fontos szakmai újítás mindenképpen megfigyelhető, ez pedig a három belső védő bevezetése. Valószínűleg ennek is az oka, hogy annyira kevés gólt látunk a kieséses szakaszban, és akik ezt a szisztémát alkalmazták, azok javarészt tovább is jutottak. A nagy edzői húzások közé még nyugodtan vegyük be Louis Van Gaal fent említett kapuscseréjét, valamint az amerikaiak szédületes szabadrúgás variációját, amit Jürgen Klinsmann alaposan begyakoroltatott Dempseyékkel. Igazán kiemelkedő játékost továbbra sem találni: aki az elején még jobban muzsikált, az vagy kicsit elhalványult (Müller, Messi), vagy lesérült (Neymar), vagy nincs már a tornán. Az eddigi legnagyobb felfedezett a kolumbiai James Rodriguez, aki az elveszített negyeddöntő után sírva borult a brazil Dani Alves vállára. Eddig egyértelműen övé a VB gólja (konkrétan az, amit Uruguaynak rúgott, kapásból), és nem csodálkoznánk, ha valamelyik nagycsapat megpróbálná kivásárolni a Monacótól.
Bréking: közben beindultak az európai kupaküzdelmek, a sokadik elő-előselejtezővel, és mind a Ferencváros, mind a Diósgyőr irtózatosan megszenvedett máltai ellenfelével szemben. A világ talán soha nem tűnt ennyire messzinek, de nyilván mindig lehet mélyebbre és mélyebbre süllyedni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >
Az unió reálpolitikája alááshatja a demokráciát és az emberi jogokat
Európa azzal büszkélkedik, hogy példát mutat demokráciából, ám pont az ellenkezője az igaz, mivel korrupt rezsimeket >
Tökéletesen álcázza magát az olasz miniszterelnök
Elfogadtatta magát az európai politikai középpel, holott tovább emelkedik az államadósság és ezzel egy új pénzügyi >