Ma Konstantin, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az Unió milliárdokat fagyasztott be, ehhez képest a kínai beruházások több mint megháromszorozódtak. Eközben a magyar gazdaság szenved. Orbán Balázs úgy nyilatkozott, hogy Kína tisztelettel kezeli a magyar felet, nem úgy, mint az EU és az USA. Viszont a most kötött megállapodások kapcsán nem tudni, mit tartalmaznak azok a pontok, amelyek alapján kínai rendőrök dolgozhatnak magyar földön. Mellesleg titokzatos kínai „önkéntesek” tegnap megállítottak olyan tiltakozókat, akik tibeti, illetve tajvani zászlókat lengettek. Jonathat Holslag professzor, a Belga Védelmi Intézettől úgy véli: Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban. Összeállt Pekinggel, hogy csökkentse Brüsszel befolyását és, hogy megmutassa: a világban van más is, mint a nyugati liberalizmus. Hozzátette ugyanakkor, hogy Németország és Franciaország pont annyira hajlandó engedni a kínai nyomásnak, mint a magyar vezetés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Hszi Kína egyik legodaadóbb európai csodálójaként és védelmezőjeként találkozott Budapesten Orbán Viktorral. Méltatta a két ország „mély barátságát”. Újabb biztos terepet talált, miközben a földrész egyre nyugtalanabbul viszonyul országához. A házigazda, az EU örökös különce ugyanakkor hangosan pártolja a szoros viszonyt Kínával, valamint Oroszországgal.
A látogató, akárcsak Belgrádban, a magyar fővárosban is igen meleg fogadtatásban részesült. A repülőtérről úton a központba, eltüntették a szeme elől a tiltakozókat. Az este azután elvileg sajtótájékoztatót tartottak, de ez leginkább abból állt, hogy felolvasták az előre legyártott nyilatkozatokat, kérdések nem voltak. Ezt a megoldást nagyon kedveli a vendég, mert nem szereti, ha a média kellemetlenkedik.
Orbán, akit jó néhány európai kollégája támad, mivel a békére hivatkozva gyakorlatilag azt követeli, hogy Zelenszkij kapituláljon, tárgyalópartnerével együtt békét sürgetett, de ez volt minden Ukrajnáról. Inkább a gazdaság állt az előtérben. A látogatás megpecsételte, hogy a magyar miniszterelnök hosszú út végén, antikommunista, liberális lázítóból a Kínai Kommunista Párt egyik leglelkesebb híve lett.
Theresa Fallon, az egyik brüsszeli elemző intézet igazgatója úgy értékelte, hogy Kínának Orbánhoz kell fordulnia, ha az a feladat, hogy meg kell fúrni, illetve fel kell vizezni bármilyen határozatot, amely nem tetszik Pekingnek. A miniszterelnök már egy csomó aduját bevetette Brüsszelben, hogy segítsen a kínai kormánynak.
FT
Hszi felértékelte a kapcsolatot Magyarországgal. Meghirdette, hogy az együttműködés mindent kiáll. Elemzők szerint ennél előkelőbb helyet csak Oroszország foglal el a kínai értékrendben. A vendég Kína egyik legfontosabb stratégiai partnereként méltatta a magyar felet, bókok özönével árasztotta el a különc Orbánt. Az új korszak éppen akkor kezdődik, amikor a miniszterelnök szilárd támogatást ígér az EU-n belül az ázsiai nagyhatalomnak.
Megfigyelők szerint az út célja az volt, hogy még inkább fokozza a megosztottságot az Unióban, valamint a NATO-ban. Viszont Budapest mostantól kezdve különleges helyet foglal el a pekingi diplomáciai pantheonban. Különösen megdöbbentő, hogy Hszi a látogatást korszakhatárként jelölte meg az együttműködésben. Egyébként mind a ketten igencsak dagályosak voltak, amikor kiálltak a média elé.
Yu Jie, a Chatham House, a Brit Külügyi Intézet szakértője úgy véli, hogy a megfogalmazás azt jelenti: új szintre emelkedett a viszony. Azt mutatja, hogy Peking hídfőállásnak kívánja megtenni Magyarországot az EU-ban. Orbán feladatai közé tartozik, hogy eljárjon Brüsszelben Peking érdekében.
A Karmelita-kolostorban gondosan úgy válogatták össze az újságírókat, hogy azok ne okozzanak semmiféle gondot.
The Times
Hszi igen meleg fogadtatásban részesült Orbán részéről, utóbbi tárt karokkal várta, összhangban azzal, hogy Magyarország Kína felé tart. A magyar kormány, amelynek nacionalista politikája éles bírálat tárgya a Nyugat részéről, előnyben részesíti a kínai beruházásokat, miközben romlik viszonya Brüsszellel. A miniszterelnök készséges partnernek tartja a vendéget, annál is inkább, mivel az EU egyre ellenségesebb a Fidesszel szemben és ez Peking felé tereli.
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az Unió milliárdokat fagyasztott be, ehhez képest a kínai beruházások több mint megháromszorozódtak. Eközben a magyar gazdaság szenved. Orbán Balázs úgy nyilatkozott, hogy Kína tisztelettel kezeli a magyar felet, nem úgy, mint az EU és az USA.
Viszont a most kötött megállapodások kapcsán nem tudni, mit tartalmaznak azok a pontok, amelyek alapján kínai rendőrök dolgozhatnak magyar földön. Mellesleg titokzatos kínai „önkéntesek” tegnap megállítottak olyan tiltakozókat, akik tibeti, illetve tajvani zászlókat lengettek.
Jonathat Holslag professzor, a Belga Védelmi Intézettől úgy véli: Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban. Összeállt Pekinggel, hogy csökkentse Brüsszel befolyását és, hogy megmutassa: a világban van más is, mint a nyugati liberalizmus. Hozzátette ugyanakkor, hogy Németország és Franciaország pont annyira hajlandó engedni a kínai nyomásnak, mint a magyar vezetés.
Die Welt
Kína új kapukat talált Európa felé: Magyarország és Szerbia azonban különleges eset, mert a földrész nagy részén az eddiginél kritikusabban viszonyulnak Pekinghez. Ám ez még változhat. Mindenesetre mind Budapesten, mind Belgrádban hatalmas lelkesedéssel fogadták Hszit.
A politikus a térségben építhet óriási hatalmára. Úti célpontnak pont azt két államot választotta, amely egyedül tart ki a kínaiak megingathatatlan híveként. Az elnök olyan világrendet képzel el, amelyben nem az USA játssza a vezető szerepet, viszont Kína a jelenleginél erősebb.
Az odavezető úton szövetségeseket keres és érdekszövetségekkel kísérletezik. Nyugaton Franciaországba helyezi reményeit, a kontinens keleti felén viszont úgyszólván hazai pályán játszik. Erre szolgál a 17-+1-es együttműködési keret (amely a baltiak kiválása folytán immár csak 14+1), bár az érintett országok közül már sokan tisztában vannak a kínai szerepvállalás hátulütőivel, főleg a háború óta. Továbbá a gazdasági előnyök sem annyira egyértelműek.
A régióban a három balti állam és Csehország bírálja Kínát, Szerbia és Magyarország ezzel szemben tántoríthatatlan a másik póluson. A többiek jó része kétélű fegyvernek tartja a kínai kapcsolatot. Mégsem kívánnak lemondani a Pekingből érkező beruházásokról, valamint a gazdasági együttműködésről.
Der Standard
Orbánt és Vučićot egyaránt Peking barátjának tekintik, de nem ez az egyetlen oka, hogy Hszi Berlin és Brüsszel helyett inkább Belgrádot és Budapestet kereste fel. Közrejátszik benne az elnök kedvenc programja, az Új Selyemút-kezdeményezés, mert az az egész világra kiterjedő terv új megbízatásokat és piacokat ígér Kína számára.
Mario Holzner, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet igazgatója azonban rámutat, hogy az együttműködés keretében szó sincs ajándékról, Kína piaci feltételek mellett hiteleket nyújt. Ez a régió számára az autógyártásban azért fontos, hogy ezek az országok ne csupán a nyugati technológiától és befektetésektől függjenek.
Magyarország ezen belül minden lehetőséget nyitva tart, az összehangolt uniós politikán kívül is. És Peking szempontjából ami az EU-n belül Magyarország, az Szerbia az Unión kívül. A jelentés megszólaltatja Matura Tamást a Corvinusról, aki azt mondja, hogy az Orbán-kormány Peking utolsó igazi barátja az egész szervezetben.
Die Presse
Az Unió igen későn keményít be Putyinnal szemben, amikor rászánta magát, hogy Ukrajnának adja a nyugaton lefoglalt orosz állami javak kamatait. Hozzávetőleg 3 milliárd euróról van szó, ez azonban nem annyi, amennyi lényegesen javítana az ukrán hadsereg helyzetén.
Ugyanakkor az EU óvakodik attól, hogy hozzányúljon a befagyasztott tőkéhez, az orosz jegybank követelései tabunak számítanak, nehogy precedens keletkezzen a nemzetközi jogban. Azon kívül az összeg még jól jöhet, amikor a háború után a jóvátételt kell rendezni.
Ugyanez vonatkozik az utóbbi két év kamatjövedelmére, azt szintén nem kívánják felhasználni. Az sem kerül szóba, hogy értékesítsék az orosz oligarchák villáit, jachtjait, műgyűjteményeit és egyéb vagyontárgyait. Viszont Brüsszel nyilvánvalóan rájött, hogy jelképes lépések nem segítenek, és hogy gyorsan kell határozni. Alaptalannak bizonyult ezzel szemben az a félelem, hogy Magyarország a kamatok ügyében is vétózni fog.
Economist
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy lassan szétesik a liberális gazdasági világrend, de a vége szélsebes és visszafordíthatatlan lesz. A jeleket mindenütt látni: ma négyszer annyi szankció vagy érvényben, mint a 90-es években. Zajlik a háború az állami támogatások körül, mivel az országok koppintani igyekeznek a kínai és amerikai példát. Gyorsan elvesztik hitelüket azok az intézmények, mint a WTO és a Valutaalap, amelyek fenntartották a régi rendszert. A Nemzetközi Bíróságot mind inkább eszköznek tekinti a szemben álló felek.
Viszont ha bekövetkezik a legrosszabb, akkor anarchia jön, ahol az ököljog érvényesül és a nagyhatalmak ismét elfogadható eszköznek tekintik a háborút. De még ha nem is robban ki fegyveres viszály, a változás mindenképpen brutális hatást gyakorol a normákra.
És ha visszatér Trump, az még inkább rombolja az intézményeket, valamint a normákat. Felgyorsulhat az olcsó kínai termékek exportja. Ha pedig háború robban ki Tajvan miatt, illetve a Nyugat és Oroszország között, akkor az végképp beteheti a kiskaput.
Új szabályok aligha alakulnak ki, a viszonyok a banditizmusnak és az erőszaknak kedveznek. Ha az együttműködést felváltja az erőszakos fellépés, az országoknak kevesebb okuk lesz, hogy fenntartsák a békét. Az olyan cinikusok, mint Hszi és Putyin egyébként is úgy látják, hogy a liberális világrend Amerika hatalmát szolgálja, az pedig hanyatlik. Csak éppen hatalmas előnyöket hozott a világ számára.
FT
Meloni megnyugtatta bírálóit, mert az olyan szélsőjobbos politikusokkal szemben, mint Orbán, semmiféle megértést nem tanúsít Putyin iránt. Így vezeti fel a podcast beszélgetést Gideon Rachman a lap római irodájának vezetőjével, aki megerősíti, hogy Meloni mindenkinek az aggályait eloszlatta, legyen szó a nemzetközi piacokról, az ország külföldi partnereiről, a NATO tagjairól. Tehát hogy nem az a szélsőséges, akinek gondolták.
Amy Kazmin hozzáteszi, hogy a kormányfő kifejezetten népszerű, szilárdan kézben tartja mind országát, mind a koalíciót. Képes arra, hogy megszabja a dolgok menetét Európában. A szélsőjobb azonban széttagolt, így nincs rá esély, hogy összefogjanak az Olaszország Fivérei fémjelezte konzervatívok és reformerek, illetve a tőlük még jobbra álló ICR.
Meloni gyakran emlegeti, hogy a földrészt középjobbra kell tolni, de az ottani szövetségből ki kell hagyni a baloldalt. Ugyanakkor bizonyítja, hogy egyértelműen NATO- és Nyugat-barát, szilárdan támogatja Amerikát. Sőt, nemrégiben arról beszélt saját párthívei előtt, hogy meg kell erősíteni az európai kül- és biztonságpolitikát. Ettől azonban még berzenkedik a brüsszeli bürokraták ellen, akik egyen megoldást próbálnak rákényszeríteni a tagokra több kérdésben is.
Ugyanakkor pártja kezd eltávolodni saját fasiszta múltjától. Ő maga konzervatív olyan kérdésekben, mint a bevándorlás, a nyugati civilizáció, és hogy meg kell védeni a nemzeti identitást. Az viszont érdekes kettősség nála, hogy hirdeti a család szentségét, de őt is az anyja nevelte fel, és a saját gyerekének nincsen apja. Ennél fogva a feministák nagyon rokonszenveznek vele.
Nagy előnye továbbá, hogy képes nyilvánosan beismerni, ha nem tudta teljesíteni valamelyik ígéretét, de biztosít mindenkit, hogy nem adta fel. Viszont hogy ilyen jó helyzetben van, az részben a csillagok kedvező állásának köszönhető: az ellenzék a belső civakodással van elfoglalva, a gazdaság jól áll, mivel ömlik be az uniós pénz. Ám az megronthatja a viszonyt Brüsszellel, ha az EU határozottan fellép az olasz deficit megfékezésére.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Meg kell tanulni az 1939-es leckét Putyin megfékezésében
Az észt kormányfő a The Timesban arra szólította fel a NATO-szövetségeseket, hogy vállalják: a következő három >
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >