Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Elvtársak
Öreg Dezső
Több pillér is nagyon inogni látszik abból a négyből, amelyekre a mostani vezetés építeni kezdte a 21-ik század Szerbiáját. Van, amelyiket itt az országban ingatják; van, amely más szabványok szerint készült, és nem kompatibilis az itteni mércékkel. Két évvel ezelőtt az akkor új kormány az államfő szapora bólogatásán felbátorodva az Európai Unió mellett Oroszországot, Amerikát és Kínát jelölte ki stratégiai partnernek, biztos támasznak. Telt-múlt az idő, és mint ahogy az lenni szokott, egyes elvárásokat igazolt, másokat cáfolt. Azt az aranyszabályt mindenképpen bizonyította, hogy a politikában jobbára csak a kölcsönös érdek felismerése és elismerése hoz eredményt. Meg azt is, hogy az erősebb fél érdekei és érvei súlyosabbak, mint a rászorulóé. Így jutottunk el addig a pontig, hogy választani kellett, melyik pillérre támaszkodva tesszük meg a következő lépéseket.
A nehéz választás elé ezúttal a Nobel-békedíj ítészei állította az országok. Pontosabban annak vezetőségét. Illetve a vezetőség egy részét. Egyelőre nehezen lehet biztosra venni, hogy a nézetegyeztetés elmaradása, vagy a szerbiai hatalmi koalíción, és a legerősebb hatalmi párton belüli nézeteltérések következménye, vagy a külügyminiszter (újabb) botlása okozta-e a rövidzárlatot a Peking-Belgrád-Oslo-Brüsszel vonalon. Tény, hogy a kormány azt játszotta, hogy ott is volt meg nem is a díjátadáson. Előbb bejelentettük, hogy nem megyünk, majd a köztársasági ombudsman képviselte a kormányt. Miután az államfő felháborodott, és állítólag több órán át kellett neki magyarázni, hogy a külügyminiszter azonnali leváltása most nem lenne célravezető, bölcs lépés. Sem kifelé, sem befelé. Egy nappal az oslói ünnepség előtt a kormányfő Brüsszelben úgy magyarázkodott, hogy távolmaradásunk egy sajátos taktika része, amely – ő mondta – lehet, hogy nehezen érthető, de az Európai Unióhoz való közeledést szolgálja. A négy pillérről szóló történet folytatása azonban már a közeljövőben letisztulhat. Legalábbis a hatalmi koalíción belül. És akkor egyszerűbb dolga lesz a kormányfőnek is, ha netalántán ismét Brüsszelbe veti a sors. Bár, valószínű, hogy erre majd jobban odafigyelnek, mármint hogy ki, mikor és hol képviseli Belgrád érdekeit. És egyszerűbb lesz a külügyminiszter dolga is. Ha a tisztségében marad a jövő év elejére bejelentett kormányátalakítás után. Ezt már egy hét múlva biztosabban megjósolhatjuk, amikor a Demokrata Pártban lesz tisztújítás. A mostani külügyminiszter, aki hírek szerint majdnem kormányfő lett, már a békedíjjal kapcsolatos botlás előtt sem állt jól a párton belüli pozícióharcban.
A kormánykoalíció két kulcspártjának, a szocialistának és a demokratának az irányadó kongresszusa után világosabban látjuk, mely pillérek maradnak játékban. A szocialisták azt mondták: leszámoltak a múlttal. Ahogy vezetőjük fogalmazott: többé sohasem engedik meg, hogy az emberek hozzájuk fűzzék rossz gazdasági helyzetünket, a szankciókat, a háborúkat és a politikai gyilkosságokat. Komolyan veszik mostani szövetségeseiket, az európai értékeket, a meghirdetett célokat. És őket is komolyan veszik ezen igyekezetükben. Nyilván ezt volt hivatott bizonyítani vendégeik impozáns névsora. Nem tudni, hogy Boris Tadić az országot, vagy a Demokrata Pártot képviselte-e jelenlétével. Így van ez, amikor valaki nem mond le pártvezetői tisztségéről, miután államelnökké választják. Erre is, arra is lehet tippelni, hiszen a következőképpen köszöntötte az egybegyűlteket: „Tisztelt barátaim, hölgyeim és uraim, elvtársnők és elvtársak! – taps” A szocialisták politikai súlyáról és a velük való megbékélés lehetőségéről tanúskodik az is, hogy egyik legnagyobb ellenfelük, a Liberális Demokrata Párt képviselője is megjelent. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kongresszuson azt nyilatkozta: a szocialisták legnagyobb erénye, hogy sok koalíciós partnert sorakoztattak maguk mellé. A politikai logika, ha van ilyen Szerbiában, azt diktálná, hogy a koalíción belüli nézetegyeztetés a következő lépések könnyebb kijelölését eredményezi. A pillérek tekintetében is. Talán.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >
Putyin fél a vereségtől
Erre utal, hogy menesztette a védelmi miniszterét. Azaz az elnök pozíciója korántsem annyira erős, ahogyan azt >
Magyar Péter személyében egy újonc száll szembe Orbán Viktorral
A magyar miniszterelnöknek idáig sok oka nem volt az aggodalomra a belpolitikában, de ez most változik. >
Vágyakozás Trump után
A legtöbb országban hideglelést kapnak a politikusok, ha arra gondolnak, hogy visszatérhet Trump, ezzel szemben Orbán >
Hszi rideg és számító
A Times vezércikke arra figyelmezteti a magyar és a szerb vezetést, hogy ne ugorjanak be a >
Nincs hadüzenet
E cikk előbbi húszvalahány sora arról szól, választások előtt egy hónappal miről beszél a magyar pártpolitika. >
Magyarország Kína legnyilvánvalóbb gyalogja az Unióban
A történelmi látogatás megpecsételi, hogy Orbán Peking kulcsszövetségese lett a nyugatról kelet felé vezető úton. Az >