Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
A tülekedő csatlós
„Csak akkor és csak azért lettek tülekedőből vonakodó csatlósok, amikor és mert a háborúban fordulat következett be, a német győzelem helyett német vereséggel kellett számolniuk.” Révész Sándor (Népszabadság):
1941. június 27. Ez volt az a nap, ma 75 éve, amelyen Horthy Miklós és a kormányzása alatt álló Magyarország visszafordíthatatlanul, önként és dalolva „a gazemberek oldalára állt", „hullarabló lett". Horthy Miklós kimondta a B-t az után az A után, amely öngyilkosságra késztette Teleki Pál miniszterelnököt nem egészen három hónappal azelőtt, amikor eldőlt, hogy Magyarország aktívan részt vesz a nácik és a fasiszták oldalán Jugoszlávia lerohanásában és felosztásában.
Ő a búcsúlevelében többes szám első személyben fogalmazott: „A gazemberek oldalára álltunk... Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet." Öntudatos magyar ezt a nemzetgyalázást egy búcsúlevélben sem fogadhatja el. Sohasem „a nemzet" dönt, egy nemzet nem lehet pocsék. Egy illiberális, antidemokratikus rendszer kétes legitimitású döntéshozói döntöttek, a jelző őket illeti, a nemzetből pedig mindenkit csak akkor és annyira, ha és amennyire e döntés mögött állt.
Ez nagyon lényeges megkülönböztetés, mert sokkal nehezebb a gyalázatos, pusztító hatású lépéseket el- és felismerni, ha abban ártatlan embereknek kellene pusztán nemzeti hovatartozásuk miatt bűnösnek érezniük magukat.
A kormányzó, a kormány és a képviselők bűnössége azonban kétségtelen. Ebből az országpusztító bűnből igyekezett a rendszerváltás utáni első kormányfő a horthysta elitet kihazudni: „Ami pedig a hadba lépést illeti, azt maga Horthy ellenezte, és ellenezte a kormány számos tagja, vezető politikusok is." Romsics Ignáctól Ungváry Krisztiánon és Thomas Sakmysteren át Szakály Sándorig minden szaktörténész megerősíti, hogy Antall Józsefnek ez az állítása teljességgel hamis.
Horthy Miklós, aki június 22-én extázisban ünnepelte Németország hadba lépését a Szovjetunió ellen, személyesen döntött négy nappal később a hadba lépésről, a kormányban számottevő ellenállás nem volt, a képviselők mindkét házban egyöntetű, hangos lelkesedéssel üdvözölték Magyarország hadba lépését.
Egyetlen képviselő sem tiltakozott. „Horthy Miklós és a m. kir. kormány... Megragadta az adódó ürügyet, hogy végre hadba léphessen a Szovjetunió ellen. Ezzel a lépésével Horthy Miklós és a kormány önmaga, az ellenforradalmi rendszer felett mondta ki a halálos ítéletet!" Az Orbán-rezsim Kádártól örökölt udvari főtörténésze, Szakály Sándor fogalmazott így 1992-ben a Históriában.
Az apologéták a rendszerváltás előtti diktatúra hivatalos történetírásának köszönhetik, hogy egyáltalán van mibe kapaszkodniuk. A diktatúrában ugyanis tilos volt kétségbe vonni a június 26-i kassai bombázás hivatalos verzióját is és azt a jogi tényállást is, amelyen Hóman Bálint és Bárdossy László elítélése alapult. A kassai bombázásról ma sem tudjuk biztosan, mi volt, de tudatos német (vagy szovjet) provokáció aligha. Lehet amellett érvelni, hogy a hadiállapot beálltának megállapítása nem számít hadüzenetnek, hogy Horthynak egy 1919-es törvény szerint jogában állt a magyar csapatokat előzetes parlamenti felhatalmazás nélkül hadba küldeni. Stb. Szépen belesétál a horthysták csapdájába, aki ezen a szinten akar antihorthysta pozíciókat védeni. Jogilag ugyanis nem feltétlenül védhetetlen az, ami politikailag és történelmileg feltétlenül az. És természetesen ez utóbbi a lényeg, mert ez határozta meg a haza sorsát.
És ez egy olyan kérdés, aminek nem is kell megosztónak lennie a „jobboldal" és a „baloldal" között. Hiszen a „jobboldal" konzervatív, antiliberális, antidemokrata ikonjai sincsenek a „másik oldalon". Teleki inkább a halálba ment, minthogy Horthyval menjen tovább a háborúba vezető úton. Bethlen István 1939-től kezdve ezen út minden lépéséről igyekezett Horthyékat lebeszélni, 1944-ben pedig nagy emlékiratban vezette le, mennyire nem volt szükségszerű, mennyire nem szolgált semmilyen magyar érdeket mindaz, amit Horthyék az országgal tettek a háború éveiben. Horthy maga sem helyesli az Emlékirataiban az 1941-es döntését, csupán arra hivatkozik, hogy „félreinformálták" őt.
A Horthy-rendszer apologétái és vulgármarxista kritikusai ugyanazt a determinista felfogást követték: 1941 szükségszerűen következett mindabból, ami 1919 után történt. Ezt Czettler Antal meggyőzően és részletesen cáfolta 2001-ben a Magyar Nemzetben Czettler Antal, a kitűnő és legkevésbé sem baloldali svájci-magyar történész, aki a rendszerváltástól a haláláig csak jobboldalinak minősülő orgánumokban publikált.
Magyarország aktív, katonai részvétele Jugoszlávia lerohanásában, belépése a háborúba jó balekként akkor, amikor azt Hitler nem követelte, nem kérte, és nem is ígért érte semmit, aztán a végképp értelmetlen, nevetséges túlbuzgás az Egyesült Államoknak küldött hadüzenettel fél évvel később – külön-külön is, de együtt kivált bizonyítja, hogy Horthyék nem vonakodó, hanem tülekedő, túlbuzgó csatlósai voltak a Náci Birodalomnak. Csak akkor és csak azért lettek tülekedőből vonakodó csatlósok, amikor és mert a háborúban fordulat következett be, a német győzelem helyett német vereséggel kellett számolniuk.
Magyarország ezért a tülekedésért hatalmas árat fizetett. Ha végig ellentétes stratégiát követ, kimarad a háborúból, amíg és amennyire csak lehet, és kilép belőle vagy átáll, amint lehet, másképp érte volna az országot a végkifejlet. Az 1941-es túlbuzgás árát nagyrészt a háború végén fizette meg az ország. Ha ránéz az olvasó a mellékelt táblázatra, látja, hogy ebbe a háborúba a legtöbben a végén haltak bele, s a nagyságrendileg fél millió civil áldozat túlnyomó részét nem az „ellenség" ölte meg.
Magyarországot minden csapás elért, aminek a kivédésével Horthyék a lépéseiket igazolhatták volna. A német és a szovjet megszállás, a nácik, a nyilasok, a kommunisták diktatúrája, a deportálás, az ország romba dőlése, minden elveszíthető terület elvesztése. Ezért nem is kellett egyetlen baloldalinak minősülő forrást sem fölhasználnunk ahhoz, hogy a fentieket alátámasszuk.
Csakhogy van itt még valami. És lehet, hogy ez a legfontosabb.
Bethlen az 1944 júliusában írott emlékiratában, amikor már tudta, mi folyik Auschwitzban, azt írja magáról egyes szám harmadik személyben, hogy amikor következetesen óvta az ország vezetőit a háborúba való belekeveredéstől, „nem vezette ebben semmilyen animozitás /ellenséges érzület – R.S./ sem Németországgal, sem a nemzeti szocializmussal szemben, amely kormányzati rendszert különben a leghatározottabban elítélt. Mert ha az lett volna a meggyőződése, hogy a háborút Németország fogja megnyerni, a benne való részvételünket tekintet nélkül minden szimpátiára vagy antipátiára nem ellenezhette volna." Értik? Az a cél, hogy a magyar nemzet minél nagyobb része éljen magyar többségű nemzetállamban, magától értetődően indokolja, szentesíti a háborús szövetséget a legördögibb ördöggel is, hogy azután nemzetállamunkkal, honfi- és nemzettársainkkal és mindenki mással együtt, akit életben hagynak, egy olyan totalitárius diktatúra által uralt világban éljünk, amelyet egyébként a leghatározottabban ellenzünk. A nemzetállam mindenekfelett, minden egyetemes érték felett.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >