Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Reagálás A Napló Rádiónapló című írására
„Kikérem a magunk nevében, hogy megalkuvónak, szürke nyulaknak minősítsenek bennünket.” Szakács Áron:
Az Objektívben én voltam az egyik "többiek", de nem csak emiatt, hanem a TV magyar szerkesztőségének (vagyis rovatának) tagjaként is megszólítva érzem magam.
Téves azt állítani, hogy a rovatunk tagjai nem hallatják a véleményüket az „ügy” kapcsán. Aki azt hiszi, hogy mi a kettes csatornán ölbe tett kézzel csárdásozgatunk (furcsa képzavar, belátom) és élvezzük a privilegizált helyzetünket, az téved. Egyáltalán nem vagyunk kivételezettek. Sőt. Kivéve persze, ha dicsekedni kell az egyedülálló, tíz nyelven sugárzó közmédiával. Erre nagyon jók vagyunk. Az objektív – vagy megközelítőleg objektív – tájékoztatás pedig a munkatársak lelkiismeretes, kemény munkájának az eredménye, és nem a „szélcsendben vegetálásé”.
„Mindenki le fog sajnálni benneteket: a győztesek és a legyőzöttek is.” - Eddig sem érdekeltünk senkit. Kivéve persze, ha lefokozásról volt szó. Így lettünk szerkesztőségből rovat. Nem hatotta meg a közvéleményt.
Térjünk vissza az „ügyre”. A személyes véleményem az, hogy a leváltottakból sem lesznek szentek csupán azért, mert undorító módon váltották le őket. Nem hiszem, hogy csak az a helyes megoldás, ha a „győztesek” vagy a „vesztesek” oldalára állunk. Számításból a „közös ellenálláshoz” csatlakozni , és szemethunyni az eddigi sérelmek felett, legalább annyira téves magatartás, mint szélcsendben vegetálni. Én még hiszek az önálló döntés, az önálló vélemény erejében.
Aki azt gondolja, hogy a politikai nyomás a leváltásokkal kezdődhet/kezdődött a vajdasági közmédiában, az csak egyetlen hónapot lapozzon vissza. A lemondott vezérigazgató „büntetett” meg egy kolléganőt, mert „rossz” kérdést tett fel a miniszterelnöknek.
A rovatunk tagjainak többsége csupán szemlélője volt a kilencvenes években készített műsoroknak. Biztosíthatom, nem fogunk önként, dalolva semmilyen lukba belemászni. Az ún. közös ellenálláséba sem. Kikérem a magunk nevében, hogy megalkuvónak, szürke nyulaknak minősítsenek bennünket.
Egyébként a magyar rovat tagjai közül többen is kifejeztük az álláspontunkat az üggyel kapcsolatban. Ki így, ki úgy. Hogy miért nem egységesen? Ezt a kérdést nem az én tisztem megválaszolni.
Lehet, hogy csak a Magyar Mozgalom emelte fel a hangját az ügy kapcsán, de az érintettek véleményét senki sem kérte ki. Ez a legnagyobb baj.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >