Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Megszűnik a 2000
„Így élünk ebben a rendszerben, a szellemi létminimum alatt.” Tamás Gáspár Miklós (hvg.hu):
A rendszerváltás legfontosabb lapjai közül – a Beszélő és a Holmi, a Magyar Lettre Internationale megszűnése után – most leáll a 2000 is. (Összehasonlításul: a még a Magyar Népköztársaság és a Magyar Szocialista Munkáspárt által régen alapított folyóiratok – a Kortárs, a Valóság, a Jelenkor, a Tiszatáj, az Alföld, a Mozgó Világ – még megjelennek; közülük azok, amelyeket már a jobboldal működtet, biztos és ragyogó jövő elé néznek, habár olvasóik nem nagyon vannak.)
Akármi is a véleménye valakinek a rendszerváltásról és ezekről a szerintem kitűnő folyóiratokról, annyit megállapíthat: az, ami a magaskultúrában (beleértve a művészetek mellett a filozófiát, a bölcsészet- és társadalomtudományt) 1989 óta újdonság volt, intézményesen megszűnőben van.
Persze intellektuálisan is. Mi sem árulkodik erről jobban, mint az elhunyt magyar polgári demokrácia legnagyobb ihletője, Bibó István szellemi hatásának teljes eltűnése, és egyáltalán: a polgári demokratikus társadalomelméleti és politikai gondolkodás – udvariasan szólva – válsága. E sorok írója már nem tartozik ehhöz a hagyományhoz, de efelől még látja, hogy ez: probléma.
A 2000 azért végezte be pályafutását, mert az NKA – a támogatásokat juttató állami hatóság – megtagadta tőle a szokás szerint járó csekély pénzösszeget. A kulturális és szellemtudományi folyóiratok piaci-üzleti alapon nem működtethetők, a Soros Alapítvány fokozatos távozásával (kivonulásával? menekülésével?) pedig a magánmecenatúra, a nemzeti műveltség szerencsétlenségére, fölszámolódni látszik. Az oligarchák maguknak építkeznek, nem a magyar népnek – s mire az ivadékaik majd kikupálódnak, késő lesz.
Maradna az állam.
Ha lenne állam.
Mert ez valami más.
Az internet nem megoldás mindenre. Sok mindenre, de nem mindenre.
A modern magyar kultúra mindig folyóiratok köré szerveződött. Ez ma sincs másként. Tehát…
A 2000 – amelyben én nem szoktam volt közölni, személyes, önző, szerzői érdekem nem fűződik fönnállásához, de mint szorgalmas olvasóé, igen – szerkesztői egyéniségét kifejező, eredetien furcsa lap volt, mindig meglepett valamivel, szövegkiválasztását gyakran nem értettem, de legtöbbször élveztem. Hozzátartozott az életünkhöz – a magyar értelmiség életéhez – , amely most evvel még kilátástalanabb, még nyomorúságosabb lett.
Így élünk ebben a rendszerben, a szellemi létminimum alatt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Két horvát Trump
Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >