Ma Bonifác, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
De ki lesz a hóhér?
Szerbhorváth György
„Adóztassuk-e meg a felakasztott megélhetési bevándorlókat?“ Szerbhorváth György (Librarius):
Vagy közmunkás, vagy bankár – az előbbi ráér, az utóbbi ért a nép kizsigereléséhez.
Az nem kétséges, hogy – EU-s értékek ide vagy oda – a magyar politikai elit egy részében (akár túlnyomót is mondhatunk, ritka kivétellel), akárcsak a magyar társadalom igen nagy szegletében igény van a halálbüntetés bevezetésére.
Hiába, szado-mazo irányultságú nemzet vagyunk. Biztos van erről némi kutatás, régóta tudjuk (bár ez nem magyar sajátosság), hogy felfelé nyalunk, lefelé rúgunk. Azaz tekintélyelvű személyiségek vagyunk.
A halálbüntetés simán beleillik a képlete, olyan ez, mint a cigányok lerugdosása a buszról, a szomszéddal való veszekedés telekügyben, a szexben a korbács, a gyerek verése. Mert a gyerek is verve jó, abból tanul, nem a szép szóból. Még az olyan leg(poszt)modernebb szülőktől is hallottam már azt, hogy a gyereket verni nem szabad, bűn, de ha már elfajultak a dolgok, egy-egy taslinak megvan a gyereknevelő hatása, a fenéken billentés meg egyenesen vicces. Tessék csak megnézni a múlt század eleji, még fekete-fehér filmeket – ha Charlie Chaplin nem lett seggbe rúgva kétpercenként, akkor az egész érdektelen volt.
A kisembert tehát tessék csak valagon rúgni. Az is tilos, mármint büntethető a BTK szerint, kimeríti a BTK (x) szakaszát – nem is nézek utána, a magyar jogász nemzet, fújja azt mindenki fejből –, de milyen jólesik, nem?
Ahogy az is közhiedelem, pedig nem igaz, hogy a halálbüntetésnek visszatartó hatása van. De nem is erről van szó – csak a riogatásról. Meg az össznemzeti butaságról, hogy a halálbüntetés végül is hasznos dolog, a nép maga kéri, követeli a nemzeti konzultációkon (bele sem gondolva, hogy esetleg maga is guillotine alá kerülhet – akkor is egyezne a módszerrel?).
Persze megy a ködösítés, hogy az uralmon lévők nem is támogatják a tervet, a frakció se, csak hát témának lennie kell, valami sületlenséggel etetni kell a népet, és mások kinyuvasztása – ráadásul jogilag, hatóságilag is minden stimmelne – pont jó tematizációs kommunikáció.
A halálbüntetés bevezetése ráadásul újabb munkalehetőséget teremtene. A magától legjobban értetődőbb az lenne, ha minden településen pár közmunkást képeznének ki e feladat ellátására (remélhetőleg több módszer közül választhatunk), a nyilvános akasztások pedig egybekapcsolódnának a falunapokkal, a pálinka- és kolbászfesztiválokkal (a foci szentségét hagyjuk meg!), amolyan plusz ingyencirkuszként, bónusz programként Fásy Ádámék előtt. S ahogy a népnyelv mondja: akasztanivaló – hát olyan minden faluban akad garmadával.
A hóhérok presztízse pedig sosem volt alacsony, bizonyos Bali Mihály jó száz éve korának híressége volt (ma egy valóságshow celebje is lehetne szabadidejében), és ahogy olvasom, példás családapa, szerető férj volt. Hóhér mégsem lehetett akárki, mert ha akasztják is a hóhért, ez mégis csak egy mondás. Mikor fogunk mi itt egy brókert kifosztva látva, ahogy pénzéért ácsorog egy hitelintézet előtt? Elképzelhető, de nem valószínű. (Akit pedig a módszerek jobban érdekelnének, már felkészülne, íme egy kis adalék.
1945 után a náci háborús bűnökkel megvádoltak nürnbergi pere előtt volt társadalmi konzultáció, mi legyen az elvetemült gonoszokkal. Sztálin úgy volt vele, hogy minden teketória nélkül falhoz kell állítani őket, Churchill rögtönítélő bírósági ítéletet szorgalmazott (azaz hogy egy kis papirológia után akasszák fel őket). Leginkább az amerikaiak voltak azon, főleg a főügyész, hogy tisztességes per után kell ítéletet hozni – javukat felakasztották, de Albert Speer, Hitler főépítésze megúszta húsz évvel, és mint utóbb kiderült, megvezette a bíróságot, nagyon is tudott a holokausztról, a rabszolgamunkáról (naná, ő vezette).
Vagyis a helyzet nem oly egyszerű – a témát rendesen le kell kommunikálni, Deutsch Tamás az internetadóról szóló konzultáció mellett bevállalhatná ezt a témát is. Egy a lényeg, minden hétre essen egy orbitális baromság, hol egy abszurd, speciális adó, hol a megélhetési bevándorlók témája, hol az akasztás. Vagy ezek kombinációja: adóztassuk-e meg a felakasztott megélhetési bevándorlókat?
A fő, hogy beszélgessünk a témáról. Elvégre az ember társas lény.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL
A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >
Szerbiai választások: csodára várva
A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >
Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!
Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >
Teljes a zűrzavar
Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >
BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK
A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >
Egy új Jaltáról van szó
Ezért nem az orosz hadsereg harcol meg, hanem a jelenleg uralkodó orosz szellem és eszmerendszer. A >
HAZUG (ÖN)DÍJAZÁS
Semmilyen díjjal, sem kitüntetéssel nem lehet változtatni a tényen, miszerint a Magyar Szó Varjú Márta vezetésével >
Csak Budapestre figyelünk, másra már nem
A hatalom által megfogalmazott új emlékezetpolitika ki akarja törölni 68-at, annál is inkább mivel Belgrádban is >
Harcosok klubja
Sokan kérdezték korábban, miért fontos nekem e téma. Amikor kitört az ukrajnai háború két éve, ugyanannyian >
Süllyedő „zászlóshajó”
Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >
A néhai
Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >