2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Téli napló, 2.

Végel László
Végel László
Téli napló, 2.
(joaoloureiro fotója)

Münsterben olvastam a legfrissebb híreket. A Danas jelenti, hogy kihallgatás végett a rendőrség letartóztatta Kasza Józsefet, a VMSZ egykori elnökét, majd tiszteletbeli elnökét, később a pártból kizárt eretneket.  Az ügyészség korrupciógyanús hivatali visszaéléssel vádolja. Először azt gondolom, tévedésről van szó, vagy a bulvársajtó kacsájáról, de miután végiglapoztam az interneten elérhető más újságokat is, kiderült, hogy nem kacsa. Nem tisztem ítéletet mondani. A törvényszék dolga az ítélkezés, a miénk az önvizsgálat.

Ítélet és önvizsgálat

Nem tartozom Kasza nagy tisztelői, tanácsadói, munkatársai közé. A volt pártelnök, sem volt velem szemben kíméletes, mégsem vagyok kárörvendő. Nem bánnám, ha kiderülne Kasza ártatlansága. Budapesten értesülök a döntésről, miszerint az ügyészség harminc 30 napi előzetes letartóztatásba helyezte Kaszát. Ennek fele sem tréfa, gondolom. Ezek után, még fontosabb az ártatlanság bebizonyítása, hiszen - bár a VMSZ vezetői hangoztatják, hogy ez nem politikai kérdés - végkicsengésében mégis az. Ki hinné, hogy Kasza József a VMSz elnöki pozíciója nélkül fontos tisztségeket kapott volna az Agrobankban vagy a különböző izgatóbizottságokban. Tehát akarva-akaratlanul akad némi összefüggés. A vád árnyékot vet a vajdasági magyarságra, hiszen annak nagy többséggel megválasztott vezetője volt. Valaki közbevethetné, hogy nem a magyarság többsége, hiszen annak többsége nem is járult az urnák elé. Ezúttal azonban nem ez a kérdés. Egy biztos, egykori munkatársai, tanácsadó nem állíthatják, hogy semmit sem sejtettek, hiszen a fránya független értelmiségiek, az Otpor, továbbá Ágoston András többször is  felhívták a figyelmet a veszélyre. Hogyhogy ők érzékelték a veszélyt, a közvetlen munkatársak nem? Igaz, baljós megjegyzéseiket a pártsajtó cenzúrázta, ami felveti a sajtószabadság kérdését. Bárhogy is végződjék a dolog, lesz miről töprengni. A legsilányabb változat lenne, ha a tegnapi hívei nyeglén kijelentenék, hogy semmi közük ehhez az emberhez, ha tegnapi hódolói, ma megvetéssel szólnának róla. Akkor is töprengni kell, ha a jobbik szcenárió valósulna meg, s kiderülne, hogy Kaszát hamisan vádolták. Bár így lenne! Ám akkor is lehetne min töprengni. Főleg azon, hogy a vezető beosztásban levő magyar politikusokat a kisebbségi polgárok ellenőrizhessék, bírálhassák, hogy időben érzékeljük a veszélyt. Kétségtelen ez segítene abban, hogy még az elméletben se fordulhasson elő hasonló helyzet.

Csatangolás a Báni palota környékén

Nem volt kegyes a 20. század Kelet-Közép-Európa és a Balkán népeihez, nemzeteihez. A sebeket sebekkel gyógyította. A nemzetek rettegtek egymástól, eközben félelmükben egymás torkának estek. Bibó István szerint a kelet-közép-európai kisállamok nyomorúsága jellemzi a régió történelmét. Ez jut eszemben, amikor olvastam a jelentéseket a Vajdaság elcsatolásának megünnepléséről. Épp hogy megérkeztem Újvidékre, kedvem kerekedett egy sétaútra. Szerettem volna találkozni egy régi baráttal, vagy megpillantani egy korosodó újvidéki hölgyet, akiért fiatalon oly sokan rajongtunk. Akire cinkosan rámosolyoghatunk, akkor is, ha nem tudjuk miért. Az eltékozolt idő miatt? Vagy csak azért, mert örülnünk kell, mert túléltünk mindent. A belvárosban csatangoltam, aztán a Duna part felé tartottam. A Maina és a Szajna után szerettem volna látni a Dunát, mert a szemem inkább ehhez szokott hozzá. A tartományi képviselőház előtt a szokottnál több luxusautót és rendőrt láttam, ami kedvemet szegte, mert évtizedek során bevésődött a tudatalattimba, hogy kellemetlen következményekkel jár, mihelyt sok elvtárs, avagy manapság sok úr dugja össze a fejét a márványpalotában. Csak este tudtam meg, hogy a tisztségviselők Vajdaság Szerbiához való csatolásának 94. évfordulóját ünnepelték. Ez ideig ez nem volt különlegesen fontos ünnep, de az új kormányzat ezen is változtatott. Új szelek fújdogálnak a vajdasági rónán. Ha csak fújdogálnak, akkor ám legyen. Ezt nem csak csípős hangsúllyal írom, hanem megértéssel, miért ne ünnepelné minden nemzet a saját ünnepét? Csak az a fontos, hogy ezt ne erőszakolja másra, és ne tiltsa a másik nemzetnek, hogy a saját ünnepét ünnepelje.  Arra gondolok, amit Pásztor István kimondott, amit már réges-régen ki kellett volna mondani a hivatalos pulpituson. A többségi nemzetnek ez tényleg ünnep, a magyarok, esetleg a maradék németek csak megemlékeznek erről a napról. Tisztességes mondat, amely többet ér, mint a politikai mimikri, a képmutató lojalitás, vagy a másik háta mögötti kocsmai ökölrázás, ami gyakorta kocsmai verekedéssel, vagy annál sokkal rosszabbal végződik. Az igazi lojalitás a nyílt és egyenes beszéddel kezdődik. Ezt kell megtanulni a térség nemzeteinek. Ez a politikai kultúra akkor érvényesül, ha az iskolai történelemtankönyvekben a vitás kérdéseket pluralista módon mutatják be. A magyarok, például, másképpen értelmezik 1848-at, mint a szerbek. Így vagyunk Vajdaság elcsatolásával is. Be kell mutatni az egyiket is, a másikat is.  Ezzel a múltat nem fogjuk megváltoztatni és senkinek se kell lemondani saját igazságáról. A bűnösöket büntetni kell, de az európai történelmi drámák iránti empátiát is gyakorolnunk kell. Abban is igaza van Pásztornak, hogy  „a polgári, európai Vajdaság tervének hordozója csak az autonóm polgár lehet”. Szavának hitelét nyomatékosítaná, ha pártelnökként a magyar kisebbségen belül is, ennek az elvnek a megvalósítását szorgalmazná.

2012. december 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Cola, írta: 2012. december 15. 13:26:11

Nem kacsa,hanem Kasza.Ha Miškovićot - aki nagyobb tényező Szerbiában mint K.J.- vizsgálati fogságba zárhatják,mert van bizonyíték ellene,akkor ezt vele miért ne tehetnék meg kellő terhelő adatok birtokában? Csak nehogy már ebből is kisebbségi kérdést csináljunk.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Süllyedő „zászlóshajó”

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező, elbürokratizálódott, közigazgatási >

Tovább

A néhai

Elsétáltam az egyik standtól a másikig, és egy rövid időben a néhai Jugoszláviában éreztem magam. A >

Tovább

Üzenet Szerbiából

Teofil Pančić írja a mai Danasban, hogy Orwell regénye, az 1984 ma Szerbiában nem utópikus regénynek >

Tovább

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább