2024. május 17. péntek
Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Donald Trump szép új világa

És közben a választópolgárok szorgosan osztogatják a cicás képeket és álhíreket az interneten, míg végül lassan képtelenek lesznek megkülönböztetni valóságot és fantáziát. Nina Krhushcheva (hvg.hu):

Ahol mémek helyettesítik a vitát, ott Trump helyettesíti az elnököt.

Amit szeretünk, az fog tönkretenni – írta Aldous Huxley 1932-ben. A Szép új világ olyan emberiséget ír le, amely 2540-re belerokkant a tudatlanságba, az állandó szórakozásba, a technológiába és az anyagi javak bőségébe. Donald Trump megválasztásával úgy tűnik, az Egyesült Államok 500 évvel hamarabb teljesíti a tervet. (…)

Amerika szórakoztatóipara régóta megfertőzte a politikát. A politikusok filmszereplők egyben. A hollywoodi esztétika 1960-ban, a fiatal, napbarnított John F. Kennedyvel költözött be a Fehér Házba. A jóképű playboy rabul ejtette a szíveket, ám nem volt barátja a butaságnak. Már 1963-ban kimondta: „a tudatlanság és az analfabetizmus rongálja szociális és gazdasági rendszerünket”.

A következő mozihős Ronald Reagan volt, egy valódi színész, aki tényleg játszott már cowboyt. A tudásról viszont mást gondolt, mint Kennedy. Milliókat győzött meg arról, hogy Amerika fényes jövőjének kulcsa a „kisebb kormány”, vagyis a szövetségi költségvetés leépítése. Beleértve az oktatást.

Reagan profi rutinnal játszotta szerepét elnökként, szándékosan Hollywood ízlése szerint. A Stratégiai Védelmi Programot, amely a nukleáris erőegyensúly felborítását célozta, úgy becézték: Csillagok Háborúja. Republikánus ikonná vált annak köszönhetően, hogy ötvözte a filmsztár sármját és a cowboy brutalitását. Igaz, szerencséje is volt: a hidegháborús győzelem nem jött volna össze Gorbacsov nélkül.

A győzelem végképp megerősítette Amerikát abban, hogy a bátorság fontosabb a tudásnál. Bill Clinton máig idézett jelszava az volt, hogy „a gazdaság a lényeg, te hülye!”. Pedig pontosan az amerikai gazdaság butította el az amerikaiak nagy részét.

2000-re Amerika készen állt George W. Bushra. Egyszerre volt herceg és átlagember, egyesítette apja keleti parti kékvérűségét és az egyszerű texasi észjárást. De ő nem filmsztár volt, hanem reklámszínész, és háborúkat adott el.

Mára a szórakoztatóipar új szakaszba lépett – és vele a politika is. A valóságshow-k, a nyári kasszasikerek és a közösségi hálók egyre szűretlenebbek, direktebbek és pillanatnyiak. Alapos tudásra és részletes vitákra kevesen vágynak – annál többen mémekre, követőkre és lájkokra.

És jött Trump. Botrányos gyűlésekkel, éjjel fél háromkor kilőtt, 140 karakteres „politikai programokkal”. Tévésként pontosan tudja, hogyan játsszon annak a dühös tömegnek, amely alig tudja megfogalmazni kínjait. Maga Trump is – aki állítólag saját tévécsatornát tervezett a választás után, mert úgy vélte, veszíteni fog – a közösségi médiának tulajdonítja győzelmét.

Egyes Trump-szavazók azt állítják, őket a „józan ész” vezette, és a fellendülés meg az adósságcsökkentés ígérete, továbbá a hadsereg megerősítése és a bevándorlás reformja. De közelebbről nézve látszik, hogy ezeknek az üzeneteknek nem volt tartalmuk – nem tartja össze őket semmi.

Valójában ők a The Apprentice című sorozat főhősére szavaztak – aki maga Trump. A kemény főnökre, aki gondolkodás nélkül kirúg – vagy deportál – bárkit. Arra a fickóra, akiről feltételezték, hogy John Wayne filozófiáját követi: „ha nem minden fekete vagy fehér, akkor az a kérdésem: miért nem?” És sokan vissza akartak térni abba az időbe, amikor a fehér férfiak cowboyok vagy hódítók voltak.

Trump megválasztásával – és fehér felsőbbrendűséget hirdető főtanácsadójával – Amerika átléphet Orwell világába. Ez tragédia lenne, de akkor is ott a remény, hogy előbb-utóbb létrejön az ellenállás, és elsöpri a rendszert. De ha meg is áll az újfasizmus előtt egy lépésre, olyan Egyesült Államokat teremthet, amely egyre kevesebbeké. És közben a választópolgárok szorgosan osztogatják a cicás képeket és álhíreket az interneten, míg végül lassan képtelenek lesznek megkülönböztetni valóságot és fantáziát.

2016. november 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább