Ma Györgyi, Irén névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
A bukott puccskísérlet mögött orosz érdekek állhatnak
„Az orosz felderítők feltérképezték a montenegrói miniszterelnök „napi rutinját”, vagyis ismétlődő programjait, ami arra utal, hogy feltehetően meggyilkolására is szövetkezhettek a szerb szélsőségesekkel.” Ara-Kovács Attila (Diplomáciai jegyzet):
Egy hónappal ezelőtt választások zajlottak az apró balkáni államban, Montenegróban. A győztes, az országot közel harminc éve vezető Milo Đukanović és a mögötte álló, Nyugat-barát Demokratikus Szocialisták Pártja, mely elkötelezett unió- és NATO-párti politikát követ. Legjelentősebb ellenzéke, a Demokrata Fórum (korábbi szerb pártok és kisebb etnikai mozgalmak szövetsége) oroszbarát, nacionalista és következésképpen Nyugat-ellenes. Vezetőinek szeme előtt titkon továbbra is egy Nagy-Szerbia, vagy valamilyen maradék szerb-dominanciájú Jugoszlávia visszaállítása lebeg, s minthogy a demokratikus államok közössége erre épp úgy nem vevő, mint azokra a gengszter módszerekre sem, melyekkel a szövetség legradikálisabb elemei élnek, érdekeik Moszkvához kötik őket, mely utóbbinak nyilvánvalóan nincsenek különösebb fenntartásai. Különösen, mióta a Kremlben minden lehetőséget megragadnak, hogy keresztezzék az európai integrációt, illetve a transzatlanti szövetség balkáni kapcsolatait.
Đukanović nem csak azért szálka Vlagyimir Putyin szemében, mert elfogadja a Nyugat támogatását, sőt nemzetközi síkon következetesen a nyugati célok mellé áll, hanem mert a montenegrói példa ragadós lehet, s inspirálhatja azokat a térségbeli politikai erőket, melyek okkal igyekeznek távolságot tartani Oroszországtól.
A szerb nacionalisták már többször vitték utcára támogatóikat és komoly belső bizonytalanságot szült, hogy utcai harcokba torkolltak az általuk keltett zavargások. Épp ezért a NATO-tagság támogatottsága egy évvel ezelőtt megfordult, s pár hónapon keresztül a közvélemény-kutatók a „nem”-ek enyhe dominanciáját mutatták ki. A kiélesedő vitát az idei választás ismét felszította, de ez most láthatóan az „igen”-eknek kedvezett. A fordulatot minden bizonnyal a nemzetközi életben mutatkozó, egyre erősödő bizonytalanság okozta, s nem kevésbé az, hogy a montenegróiak többsége – beleérve egyes etnikumokat is – a biztonságot a NATO-tól várja, s bizalmatlanokká váltak azokkal szemben, akik inkább a Moszkva felé fordulást támogatják.
A Demokrata Fórum – oroszországi és szerbiai szövetségeseivel együtt – kétségbeesett és a jelek szerint amatőr módon megszervezett puccsot készült végrehajtani, az október 16-i választások utánra időzítve azt. Különösen, hogy az előrejelzések egyértelművé tették: az eddigi kormányzó erő, a Demokratikus Szocialisták Pártja nyeri a választásokat. Október 16-a reggelén egy volt szerb csendőrparancsnok, Bratislav Dikić, tizenkilenc társával – valamennyien paramilitáris kiképzést kaptak a múltban – átlépte a szerb-montenegrói határt, hogy az „elcsalt választások” jelszavával megszállja a parlamentet s a kulcsfontosságú fővárosi objektumokat. A titkosszolgálat azonban még a fővárosba, Podgoricába való érkezésüket megelőzően feltartóztatta őket. Az őrizetbe vételt követően lefoglalták azt a komoly fegyverarzenált is, melyet magukkal vittek; közöttük a montenegrói rendőrség kezére került számos, „különlegesen védett” telefon is, melyeket kizárólag az orosz titkosszolgálat használ.
Demokrata Fórum vezetői tagadnak, de azóta már őrizetbe vettek olyan személyeket is, akik bizonyíthatóan a pártszövetség militáns köreihez tartoznak. Megint csak félreérthetetlen bizonyíték, hogy Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök elrendelte több, az incidenssel kapcsolatba hozható orosz állampolgárságú egyén letartóztatását, majd kitoloncolását Szerbiából. Vučić egyértelművé tette nyilatkozatában: az érintetteket gyakorlatilag tetten érték miközben szerb területről szervezték a podgoricai hatalomátvételt. Arra is fény derült, hogy orosz felderítők feltérképezték a montenegrói miniszterelnök „napi rutinját”, vagyis ismétlődő programjait, s ez arra utal, hogy feltehetően meggyilkolására is szövetkezhettek a szerb szélsőségesekkel.
A főügyészség már konkrét vádaknak adott hangot, de a megfogalmazás óvatos maradt: nem közvetlenül Moszkvát, hanem „orosz nacionalistákat” említett, akik „a miniszterelnök meggyilkolására tettek kísérletet”. A montenegrói sajtó viszont sokkal szókimondóbbnak bizonyult: emlékeztetett rá, hogy ugyanezek az „orosz nacionalisták” jelentek meg Kelet-Ukrajnában 2014-ben, nyomukban azokkal a „zöld emberkékkel”, akik a reguláris orosz hadsereg tagjainak bizonyultak később.
Vlagyimir Putyin sajtószóvivője, Dmitrij Peszkov tagadta Moszkva involváltságát, de hogy ezzel sem Podgoricát, sem pedig az ügybe belekevert Belgrádot nem nyugtatta meg, azt az is jelzi, hogy az orosz Biztonsági Tanács befolyásos titkára, Nyikolaj Patrusev váratlanul Belgrádba utazott, ahol a szerb külügyminiszterrel, Ivica Dačić-csal és más, magas beosztású politikai vezetőkkel tárgyalt, megbékítendő a nehéz helyzetbe hozott szerb kormányt.
Bár a puccs és a tervezett merénylet összefüggéseinek és a részvevőknek a felgöngyölítése még folyik, a komoly politikai következmények nem maradtak el. Egyrészt Đukanović miniszterelnök, huszonhét év után, lemondott – igaz, egy efféle lépésre már egy szeptemberi interjújában is célzott –, a győztes Demokratikus Szocialisták Pártja pedig Duško Marković-ot kérte fel kormányalakításra. Đukanović ezzel nagyon megkönnyíti mind pártja, mind pedig a Nyugat-barát erők helyzetét, lévén a volt miniszterelnök a miniállam egyik legkorruptabb emberének hírében áll, s komolyan támadja őt mind a helyi független, mind pedig a nyugati sajtó.
Az oroszbarát ellenzék viszont – feltehetően az ellene egyre gyűlő gyanú hatására – előre menekül: a Demokrata Fórum két vezetője, Andrija Mandić és Nebojša Medojević „nemzeti elégedetlenséget” hirdetett, s utcára szólította híveit, hogy azok ott döntsék meg a kormányt.
Miért oly fontos a Nyugatnak, s miért Moszkvának, hogy ez az apró terület merre fordul a jövőben?
Montenegró a NATO előszobájában várakozik, felvétele csak idő – s számítani lehet rá: az orosz agresszió miatt csak igen rövid idő – kérdése. Ha pedig az ország NATO-taggá válik, úgy a Földközi-tenger teljes európai partvidéke a védelmi szövetség ellenőrzése alá kerül.
Szerbiát kizárólag az Észak-atlanti Szervezet tagjai és egy, Montenegróhoz hasonló, a szervezethez csatlakozni kívánó állam (Bosznia) veszik körül, így minden moszkvai mesterkedés, hogy Szerbiát megtartsák orosz katonai vonzkörben, egyre lehetetlenebb lesz.
De nem csak az orosz szálról van szó. Mióta a délszláv konfliktust sikerült a Nyugatnak felszámolnia, alapvetően béke van a térségben, de az ellenségeskedések kiújulásának továbbra is van esélye. A közös NATO-tagság a legalkalmasabb eszköz, hogy ennek elejét vegyék, s annak is, hogy idegen – nyilvánvalóan elsősorban orosz, de szóba jöhetnek még esetleg török – érdekek az etnikai-vallási feszültségeket a jövőben felhasználhassák konfliktusok szítására s a beavatkozásra.
Következő cikk: Pharaon árnyékában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >