2024. április 28. vasárnap
Ma Valéria, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Március elsején lezárja határait az EU?

„Vučić valójában azokról beszél, akik az országban rekedhetnek, nem a migránsok közvetlen befogadásáról.” Danas, Politico/MNO:

Március elsejével teljesen lezárja a határait az Európai Unió a közel-keleti migránsok előtt, így azok sem léphetnek majd be többé, akik háborús övezetből érkeznek – közölte brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva a Danas című szerb napilap a honlapján.

Az újság értesülései szerint fokozatosan zárják majd le a határokat, előbb az iraki, majd az afganisztáni, végül a szíriai állampolgárokat sem engedik be. A Danasnak nyilatkozó meg nem nevezett források szerint ezeknek a szigorításoknak az „előszelét” lehet tapasztalni a szlovén–horvát, valamint a szerb–macedón határon. A gyakorlatban ez azt jelenti – részletezték –, hogy ellenőrzik, a migránsok háborús övezetből érkeztek-e, a családtagjaik már az Európai Unióban vannak-e, milyen dialektusban beszélnek, milyen dokumentumaik vannak.

A lap információi szerint az uniós politikusokat némileg megzavarta Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök kijelentése, miszerint Szerbia annak ellenére, hogy nem uniós tagország, hajlandó részt vállalni az migránsok elosztására vonatkozó kvótarendszerből, ugyanakkor a hatezer bevándorló ideiglenes elszállásolásának bejelentése nem ugyanazt jelenti, mint amire a kvótarendszer valójában vonatkozna. Aleksandar Vučić valójában azokról beszél, akik az országban rekedhetnek, nem a migránsok közvetlen befogadásáról – írta a Danas brüsszeli forrásaira hivatkozva.

Politico: migrációs ügyekben meghatározó lesz Merkel, Ciprasz, Orbán

A migrációs válság kérdéskörét illetően Angela Merkel német kancellár, Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő lesz a legmeghatározóbb szereplője az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csúcstalálkozójának – olvasható a Politico című amerikai magazin európai kiadásának cikkében.

A kétnapos brüsszeli találkozó középpontjában előreláthatólag két téma  áll: a menekültválság, valamint Nagy-Britannia uniós reformigényei. A Policito.eu ennek megfelelően aszerint rangsorolta az uniós vezetőket, hogy az ülésen mekkora befolyással lehetnek ezekre témákra.

A londoni kormány reformköveteléseinek ügyében nyilvánvalóan David Cameron brit miniszterelnök számít a legmeghatározóbb szereplőnek, hiszen nélküle nem is lenne a kérdés terítéken, de nélküle a megállapodás is elképzelhetetlen.

Angela Merkelnek ezúttal meg kell osztania korábbiakban megkérdőjelezhetetlen vezető szerepét, Matteo Renzi olasz kormányfő ugyanis a csúcstalálkozó mindkét főbb kérdésében meglehetősen jól pozícionálta magát. Vele szemben Francois Hollande francia államfő ezekben a témákban nem tanúsított különösebb aktivitást, minden bizonnyal más lenne a helyzet, ha a mostani ülésen például a klímaváltozás elleni küzdelem vagy az euróövezet kérdéseiről, esetleg katonai ügyekről lenne szó. A francia elnökhöz hasonlóan Mariano Rajoy ügyvezető spanyol kormányfő sincs a meghatározó szereplők között.

Orbán Viktor egyedülálló módon volt képes befolyásolni a migrációs válságról szóló vitát a brüsszeli hírportál  értékelése szerint. A menekültügyben a fő frontországnak számító Görögország kormányfője is a legfajsúlyosabb európai vezetők közé került Angela Merkel és a magyar miniszterelnök mellett.

Országuk méretéhez képest Mark Rutte holland és Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök is meglehetősen befolyásos szereplőnek számít. Rutténak nagy előnye, hogy jelenleg Hollandia tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, valamint az, hogy jó viszonyt ápol Nagy-Britanniával és Németországgal egyaránt. Rasmussen támogatja David Cameron politikáját, és emellett határozott álláspontot képvisel a menekültügyben is.

Tusk a legbefolyásosabb

A Politico.eu cikke szerint az uniós intézmények vezetői közül Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a legbefolyásosabb, különösképpen a brit uniós reformigények kérdésében. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek viszont nem sok szerep jut a mostani EU-csúcson, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig még csak jelen sem lesz a migrációs vitán.

2016. február 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább