Ma Gizella, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Ankara keresztje
„Mennyivel kisebb médiafelhajtás, „megdöbbenés” övezi az egyébként Isztambul európai oldalán történt terrortámadást, mint a párizsi tragédiát.” Pataky István (Magyar Nemzet):
Egy időre megvalósult Recep Tayyip Erdogan álma, senki által sem mellőzhető regionális hatalommá vált Törökország. A nemzetközi pénzügyi válság által alig érintett állam gazdaságának látványos növekedése, a „nulla probléma a szomszédokkal” jelszóval meghirdetett diplomácia működése és a török kultúra támogatott terjesztése az egykori Oszmán Birodalom területén összességében olyan pályára helyezte Ankarát, amely a világ egyes részein csodálatot, máshol pedig főleg az irigység által vezérelt gáncsoskodást váltott ki.
Aztán beköszöntött az arab tavasznak nevezett valami, s kiderült, hogy Törökország mintaként, de stabilitási tényezőként sem tudott értékelhetőt felmutatni. Kártyavárként omlott össze a jó szomszédságpolitika fenntarthatósága, és lassult a gazdasági növekedés. Erdoganék innentől kezdve politikai hazárdjátékba kezdtek, s ez a játszma csúcsosodott ki a két tavalyi választásban. Az elsőn a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette az abszolút többségét. Csak az ellenzék széttagoltságán, illetve az autokrata államfő tudatos türelmetlenségén múlott, hogy egy esetleges hatalomváltás helyett az új megméretés gyors kiírása jelentette a vélt megoldást. A verhetetlenségének mítoszától megfosztott AKP másodszorra már nem akart kockáztatni. Az örökös kurdkérdés egyik napról a másikra ismét a török politika középpontjába került. Elmélyült elemzőknek és az összeesküvés-elméletek híveinek dolga lesz azt megfejteni, ki is felelős valójában a török–kurd-konfliktus fellángolásáért. Tény, hogy Erdogan mérsékelten iszlamista pártja magabiztosan vette a második akadályt, miután a kiújult konfliktus nyomán a nép többségében villámgyorsan megjelent az igény az erős kézre, amit ez esetben értelemszerűen az AKP képviselt.
Erdoganék győztek ugyan, de a számukra nehezen kezelhető helyzetben – amikor az Ankara fő szövetségesének számító Egyesült Államok által felfegyverzett kurdok a környező országokban éppen az Iszlám Állam visszaverésével nyernek teret és kerülnek egyre közelebb a török állam egységét is veszélyeztető Kurdisztán megteremtéséhez – éppen a török regionális hatalmi státus kezdett repedezni. Az orosz vadászbombázó lelövése átlátszó próbálkozás volt a térségbeli befolyás gyengülésének leplezésére. Az akcióval Ankara a hivatalos nyugati fejcsóválások mellett annyit ért el csupán, hogy politikai vezetők egymás közt Washingtontól Londonon át Berlinig elégedett, kaján vigyorral vették tudomásul Putyin első presztízsveszteségét. Közben a törökök továbbra is kulcsszerepben lehetnének a menekültkérdés kezelésében, ha volna bármi esély a patthelyzetből való elmozdulásra. Több mint kétmillió szíriai menekült versus némi anyagi támogatás plusz vízumliberalizációs ígéret Brüsszelből – e képlet alapján kellene megoldást találniuk Erdoganéknak Európa migránsválságára. Miközben Törökországot kívülről, s főleg belülről terror fenyegeti.
A tegnapi isztambuli merénylet – amelyet Ahmet Davutoglu miniszterelnök közlése szerint az Iszlám Állam tagja követett el, és amely több német áldozatot is szedett – tökéletes jelképe a török válságnak. Mellesleg Európa megmerevedett, köldöknéző hozzáállását jelzi, hogy mennyivel kisebb médiafelhajtás, „megdöbbenés” övezi az egyébként Isztambul európai oldalán történt terrortámadást, mint a párizsi tragédiát. Pedig ha már az őszinte együttérzés elmarad is „a fények városának” meggyászolásától, legalább azért célszerű lenne aggódni, hogy Törökország jelen állapotában képtelen segíteni Európának a menekültkérdésben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >