2024. május 2. csütörtök
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Szoros emberfogás

„Ma már nem titokban, operatív eszközökkel végzik, hanem nyilvánosan, főműsoridőben, alkalmasint bérleti díjról vagy kendermagfogyasztásról kérdezősködve.” Gazda Albert (MNO):

Besúgók, spiclik, ügynökök. Mindenütt jelen voltak. S ma vajon mi a helyzet?

(vese)

Minél többet olvasok a témáról – most épp az Udavacstvo (Besúgás) című, szlovák nyelvű antológiát –, annál inkább úgy tűnik: a kommunista Csehszlovákia a besúgók országa volt. Bár e tekintetben nyilván nem érte utol az NDK-t, ahol a Stasi a nyolcvanas években 97 ezer embert foglalkoztatott, és további 173 ezren dolgoztak neki külsősként.

Az egykori keletnémet ellenzék emblematikus alakjának, Sascha Andersonnak kulcscsomóval verték a veséjét, mielőtt beleegyezett volna, hogy a titkosrendőrség ügynöke lesz.

Nádas Péter írja egy esszéjében (Szegény, szegény Sascha Andersonunk), hogy amíg nem kerülünk hasonló helyzetbe, addig nem tudjuk megmondani, mi hogyan viselkednénk. Persze sokunkban él az a romantikus elképzelés, hogy jobb hősként meghalni, mint erkölcsi hullaként élni tovább, írja Nádas, de ahelyett, hogy seggfejnek neveznénk mindenkit, aki együttműködött az állambiztonsággal, inkább nézzünk tükörbe, és vizsgáljuk meg, morális ítéleteink visszaigazolhatók-e saját életünkkel, a besúgókat pedig bízzuk saját lelkiismeretükre – és örüljünk neki, hogy a mi vesénket még senki sem verte le kulcscsomóval.

Ennek éppenséggel örülök, de nem ezt nevezik erkölcsi relativizmusnak?

(legenda)

Keddenként műsort vezetek a felvidéki Pátria Rádióban. Legutóbb Takács Tibor történésszel készítettem interjút, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában folytatott kutatásai alapján Szoros emberfogás címmel írt könyvet a futball és a kommunista állambiztonság kapcsolatáról. Tényeket közöl. Elmondja, hogy akadt olyan beszervezett futballista (Novák Dezső), aki arra kérte megbízóit, „segítsék elő a válogatott keretbe való bekerülését”, s volt olyan világbajnoki selejtező (1969 májusában: Magyarország–Csehszlovákia 2:0), amely előtt az állambiztonságiak azért találkoztak Sós Károly szövetségi kapitánnyal, hogy elbeszélgessenek vele a csapat-összeállításról – vagy ahogy a belső elhárítás 2/b alosztálynak a magyar labdarúgás operatív helyzetéről írott jelentésében szerepel, „segítsenek neki megoldani válogatási gondjait”.

A könyvből kiderül az is, hogy a legendás rádióriporter, Szepesi György, aki az Aranycsapat „tizenkettedik játékosaként” él a magyar nemzet kulturális emlékezetében, egy 1958. május 21-i keltezésű, „Galambos” fedőnéven írt jelentésében arra vonatkozó javaslatot tett megbízóinak, „hogyan lehetne szétzúzni a Puskás–Kocsis-legendát”.

(felsikolt)

A spiclik mindenütt jelen voltak. Besúgók füleltek a kocsmákban és a vasúti restikben, besúgók hallgatóztak a totózókban, és besúgók nyújtogatták a nyakukat a futballtribünökön.

Az állambiztonságot minden érdekelte. Minden pletyka, minden szóbeszéd. Tudni akarták, ki kivel találkozik, ki kivel beszél (és miről), ki kivel csalja a házastársát.

Annak idején az államvédelmisek még elvegyültek a Fradi-táborban, hogy kitapasztalják a közhangulatot, s beazonosítsák a hangadókat. A mai megfigyelési apparátus láttán alighanem felsikoltanának a gyönyörűségtől. Terepmunkára nincs szükség: a stadionok bekamerázva, a szurkolói kártyához meg kell adni a személyes adatokat, bónuszként pedig ott a vénaszkenner; s a terrorizmus elleni harcra hivatkozva éppen törvénybe foglalják a telefonlehallgatás jogát és az elektronikus levelekhez való hozzáférés lehetőségét is.

(kendermag)

Gál Éva írja Lejáratás és bomlasztás című könyvében, hogy a Kádár-korszakban az államvédelmi szervek elsősorban a véleményformáló réteget igyekeztek ellenőrzésük alá vonni, tudósokat, tanárokat, művészeket, újságírókat. Akit nem tudtak beszervezni, arról manipulatív szándékkal hamis információkat terjesztettek el, aláásták erkölcsi hitelét, társadalmilag ellehetetlenítették.

A szerző Szalai Sándor szociológiaprofesszor példáját említi: a titkosrendőrség nem talált rajta fogást, ezért értelmiségi körökben elhintették azt a hamis információt, hogy Szalai besúgó, s onnantól kezdve barátai részéről is a gyanakvás és a bizalmatlanság légköre vette körül.

A módszer ma is létezik. Karaktergyilkosságnak hívják. A különbség csak annyi, hogy ma már nem titokban, operatív eszközökkel végzik, hanem nyilvánosan, főműsoridőben, alkalmasint bérleti díjról vagy kendermagfogyasztásról kérdezősködve – s mindezt oknyomozó riportnak álcázva.

2016. március 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább