2024. május 5. vasárnap
Ma Györgyi, Irén névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A „versenyképes keresztény”

„Ekkor marhaságokat csak Orbán külügyminisztere tud mondani vagy sugallni.” Aczél Endre (Galamus):

Szijjártó Péter külügyminiszter Presse-interjújában igazi gyöngyszemre akadtam. Idézném: „De azt mondjuk: a mi demokráciánk keresztény, Európa keresztény kontinens. Minél inkább eltávolodunk keresztény gyökereinktől, annál rosszabb lesz a helyzetünk. Európának újra keresztényebbé kell válnia, hogy visszaszerezze versenyképességét.”

Magas a labda, de miért ne ütném le?

Kedves ifjú barátom! Olyan nincs, hogy „keresztény demokrácia”. A német CDU (Kereszténydemokrata Unió, katolikusok és protestánsok gyűjtőpártja) például azon a nézeten van, hogy „a keresztény hitvallásból politikai cselekvés nem következik”. (A néhai Szabó Iván pénzügyminiszter személyes közlése.) Kereszténydemokrata pártok ugyan számosak vannak, de én soha, egyikőjüktől (németektől, olaszoktól, spanyoloktól továbbá a bizánci kereszténységhez tartozóktól) soha, de soha nem hallottam, hogy a demokráciájuknak „keresztény gyökereik” lennének. Ilyesmi még az Egyesült Államok alapító atyáinak se jutott eszébe, noha ők is hibátlan keresztények voltak. (Istenben hiszünk – ez volt a hitvallásuk.) De ha már valóban vannak „keresztény gyökerek”, akkor legyen szabad utalnom a katolikusok csúcsteljesítményére, az inkvizícióra, vagy éppen a harmincéves háborúra, ahol katolikusok és protestánsok kiirtották a német népnek majdnem a felét. Igaz, még jóval azelőtt, hogy demokráciáról egyáltalán beszélni lehetett volna. De a „gyökerek” ott voltak. És milyen szép virágok nőttek ki belőlük a XX. századra?! A tömegggyilkos dél-amerikai katonai diktatúrák például: a brazil, a chilei, kivált az argentin. És vajon hiányozhat-e egyetlen kolumbiai vagy mexikói drogbáró a vasárnapi miséről? Kétlem.

A modern demokráciák megszületésében a keresztény hit az égadta világon semmilyen szerepet nem játszott, már csak azért sem játszhatott, mert idő múltán hinduisták, buddhisták, sintoisták, sőt imitt-amott moszlimok is példaszerű demokráciákat hoztak létre és működtetnek mind a mai napig.

Ugyan mit ért ifjú külügyminiszterünk – a kereszténydemokrata partnernek való átlátszó benyaláson kívül – hogy távolodunk keresztény gyökereinktől? Túl sok az ateista, kevés a templomjáró?

Térítse meg őket! (A magyar népesség legfeljebb 10 százaléka gyakorolja rendszeresen a vallását. Egyházi esküvőt tart, megkeresztelteti a gyerekét, aztán annyi. Tisztelet a kivételnek: a templomnak a közelébe se megy, legfeljebb falun, ahol egymást lesik az emberek, és az istentisztelet is csak arra jó, hogy utána kocsmázni lehessen.) Továbbá: érje el, hogy a középkori rítus szerint tíz falu építsen egy új templomot, ha hiány volna belőlük, de momentán trafikból nincs elég. Még továbbá: sok a homoszexuális, leszbikus és mindenféle deviáns alak? De hát az isten szerelmére: ezek java jó keresztény vagy az akar lenni, és Ferenc pápa éppen most öleli őket vissza a legszebb keresztényi erény, a tolerancia nevében!

Kevésbé frivol hangütésben: azok a hajdani politikai nagyságok (Schuman, de Gaulle, Adenauer), akik létrehozták az európai integrációt, még véletlenül se azért tették, mert „keresztény tömböt” óhajtottak volna teremteni Nyugat-Európában, hanem azért, mert háborúk helyett (az I. világháború összes hadviselője – Törökországot leszámítva – keresztény volt), békét, egyetértést, gazdasági együttműködést akartak. (Adenauer történetesen gyűlölte a porosz protestánsokat, örült is, hogy az NDK-ban ragadtak.) Politikusok voltak, nem „keresztények”, még ha templomjárók voltak is olykor. De biztos hogy nem a papjaiktól, a papjaikból merítettek, akiknek sejtelmük sem volt a politikáról.

Minden tortán van egy hab. Ezt Szijjártó akkorára fújta, hogy a lélegzetem elállt. Direkt összefüggést teremtett a keresztény gyökerekhez való visszatérés és az európai versenyképesség visszaszerzése között. Namármost, túl azon, hogy a hit és a versenyképesség körülbelül olyan kapcsolatban van egymással, mint a csizma és az asztal, ezt egy olyan külügyminiszter állította, aki a „keleti nyitás” orbáni főmegbízottja, s ha mással nem, a saját szemével látta, hogy kik a versenyképesek. Nem épp a keresztények. A kínaiak, az indiaiak és a törökök. Maga Orbán mutatta fel a példaképeit. Ép ésszel el lehet képzelni, hogy ha mi keresztényebbek leszünk annál, mint vagyunk – bármit jelentsen is ez, én például fokozatokról nem tudok –, akkor egyik napról a másikra versenyezni fogunk a kínaiakkal? A kutatás-fejlesztés, az innováció, az okos oktatás, a tőkeerő, a marketing etc. nem számít, csak a hit? Avagy: létezik olyan, hogy mindez keresztény köntösben jelenjék meg? Önmagában attól, hogy valaki „mélyen” keresztény, máris versenyképesebb?

Ekkor marhaságokat csak Orbán külügyminisztere tud mondani vagy sugallni. Árulkodik a szellemi nívójáról. Több mondanivalóm nincs.

2014. október 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egyetlen kisteherautóval

Bárcsak ne Magyar Péter volna az egyetlen, aki miatt biztosan fáj most néhány fej a Karmelitában. >

Tovább

Nem lenne jó az, ha Amerika rendszerváltást próbálna elérni Kínában

Fareed Zakaria a Washington Postban óv attól, hogy hatalomra kerülésük esetén a republikánusok visszatérjenek a kemény >

Tovább

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább