2024. május 3. péntek
Ma Tímea, Irma, Jakab, Fülöp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A Pásztor Albert-ügyről

„Az állam kötelessége kiállni amellett, hogy a bűnüldözés nem alapulhat előítéleteken, etnikai alapú bűnözési hajlandóság pedig nincs. Az államnak e kötelezettsége akkor is fennáll, ha Magyarországon nagyon sokan ezzel ellentétesen gondolkodnak.” Helsinkifigyelo.hvg.hu:

2009 elején Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány egy sajtótájékoztatón – egyebek mellett – azt mondta, hogy a megelőző hónap valamennyi rablását romák követték el, és hozzátette: „igazából Miskolcon legfeljebb pénzintézetet vagy benzinkutat rabol ki magyar, minden más rablás viszont az ő részük. [...] Mi, rendőrök, teszünk azért, hogy kivegyük a részünket a fiatalok neveléséből. A baj csak az, hogy a sok kis aranyos cigánygyerekből gyakran lesz durva és kegyetlen bűnelkövető.” Végül levonta a következtetést: „kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az együttélés.”

A Magyar Helsinki Bizottság akkor – más szervezetekkel együtt – nyilatkozatot adott ki. Ezt írtuk: „Nincs összefüggés valakinek a kisebbséghez tartozása és a bűnözésre való hajlandósága között. A bűnözési hajlam etnikailag nem meghatározott. Az ilyen összefüggés létezését állítók csupán statisztikai adatoknak álcázott előítéletes általánosításokat hangoztatnak. Ez azzal jár, hogy kisebbségi csoporthoz tartozókat eleve bűnözésre hajlamosként jelölnek meg. Az ilyen általánosítás kirekesztő, mert az érintett csoporthoz tartozó valamennyi ember boldogulásra való esélyét veszi el.

Nagyon szigorúan ítélendő meg, ha egy rendőri vezető nyilatkozik kirekesztő módon, hiszen ő a közhatalom képviselőjeként nyilvánul meg. Nem saját álláspontját hangoztatja, hanem az államot képviseli. Az állam képviselőjének nyilatkozata pedig kizárólag a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjén alapulhat, azzal a kirekesztő megnyilvánulás nem férhet össze. Az alkotmányos értékrendből éppen az következik, hogy az államnak a rasszizmus ellen kell tennie, illetve a létező rasszizmus hatásait kell a rendelkezésére álló eszközökkel csökkentenie. Az állam emberének ilyen kijelentése azonban éppen ezzel ellentétes hatást vált ki: arra alkalmas, hogy az előítéletesen gondolkodók számát növelje.”

Miért gondoltuk és gondoljuk most is úgy, hogy Pásztor Albert 2009-es nyilatkozata súlyosan kirekesztő volt, erősítette az előítéletességet, és nem intézhető el annyival, hogy a rendőrkapitány pusztán a – ki tudja, hogyan a tudomására jutott – tényeket sorolta (amire igen sokan hivatkoztak akkor és most is)?

Azért, mert a rablások elkövetőivel (illetve feltételezett elkövetőivel) kapcsolatban felhozható számos tény közül a rendőrkapitány nyilvánvalóan arra utalt, amelynek a bűnelkövetés szempontjából jelentőséget tulajdonított – ez pedig éppen az etnikai hovatartozás volt. Pásztor Albert tehát azt – mondjuk finoman – sugallta, hogy a származás összefüggésben van a bűnözéssel.

Furcsa lenne-e, ha azon híradások, amelyek fehérbőrű magyarok által elkövetett súlyos bűncselekményekről szólnak, hangsúlyoznák, hogy e cselekményeket fehérbőrű magyarok követték el? Különös lenne-e, ha ez a tény nyomatékosan megjelenne minden olyan tudósításban, amely azokról az emberölésekről, rablásokról, szexuális bűncselekményekről szól, amelyeknek a gyanúsítottja „többségi nemzettársunk”? Nyilván, hiszen nem gondoljuk, hogy az elkövetők magyarsága bármilyen összefüggésben van az elkövetett bűnnel, és ha nincs ilyen összefüggés, miért is tennénk is említést róla?

Azt, hogy Pásztor Albert látott ilyen összefüggést a rablások és a gyanúsítottak roma származása között, meglehetősen egyértelművé teszi a „kisebbségi nemzettársainkkal” való együttélés lehetetlenségére utaló konklúziója. Azt pedig, hogy még ma is lát, éppen a korábbi mondatai tisztázásának szándékával az MSZP honlapján megjelentetett közleménye látszik alátámasztani, amelyben annak kifejezése után, hogy sajnálja, ha valakit megbántott, leszögezi: „Azt azonban muszáj megértenünk, van-e a szociális helyzeten túlmenően valamilyen mélyebb, föltárható oka annak, hogy azokat a bűncselekményeket, amelyek a lakosság közbiztonság-érzetét leginkább befolyásolják, jelentős arányban követik el olyanok, akiket a közvélekedés romáknak tekint” [kiemelés tőlünk].

Lehet, hogy a hiba bennünk van, de nem nagyon tudjuk elképzelni, hogy a roma származáson kívül milyen lehetséges okra gondolhatott itt a volt kapitány. Alapos (és elfogadható) magyarázatot nem adott rá, ez azonban láthatóan nem befolyásol egyes baloldali pártokat abban, hogy polgármester-jelöltsége mögé álljanak, sőt e döntésük védelmezése kapcsán maguk (illetve prominens képviselőik) is belecsúsztak olyan mondatokba, amelyeket nehéz másként mint a cigányság és a bűnözés közötti etnikai alapú összefüggést sugalló kijelentésként érteni.Példaként idézhetjük Gyurcsány Ferencnek a Galamus-csoport honlapján megjelent írását, amelyben a következő szerepel: „Van egy igaznak vélt feltételezés, miszerint a cigány lakosság körében magasabb a bűnözés aránya, mint a nem cigány magyar lakosság körében. De nem tudjuk, hogy valóban helytálló-e ez a közkeletű vélemény. […] És tényleg csak a dermesztő szegénység vagy a gyalázatos előítélet az oka mindennek, vagy más is ott van a háttérben?” (Mármint minek a hátterében? Annak, amiről nem is tudjuk, hogy igaz-e? És mi lehet az a „más”? Ugyanaz, mint a „szociális helyzeten túlmenő, mélyebb ok” Pásztornál?)

 

Eörsi Mátyás pedig olyat mondott az ATV-ben („most csak arról beszélünk, romabűnözés van-e, sajnos ilyen statisztikailag létezik”), hogy Mirkóczki Ádám azonnal úgy érezte, bizonygatnia kell, hogy a DK csupán politikai érdekből kezdett a „cigánybűnözéssel” foglalkozni, és ebben a kérdésben kizárólag a Jobbik tekinthető igazán autentikus pártnak.

Nem szokásunk politikai pártok jelöltállításával, politikusok – bármily elborzasztó – kijelentéseivel foglalkozni, és ezen a jövőben sem kívánunk változtatni; amikor azonban azzal szembesülünk, hogy jó öt évvel Pásztor Albert ominózus sajtótájékoztatója után azoknak a pártoknak az országos kommunikációjában jelennek meg a cigányságot a bűnelkövetéssel összekapcsoló utalások, mondatok, amelyek magukat a rasszizmus, a szélsőjobboldali veszély elleni küzdelem élharcosainak tekintik, úgy érezzük, meg kell ismételnünk, amit 2009-ben mondtunk:

A közhatalom minden megnyilvánulásának az alkotmányos értékeken, az emberi jogok feltétlen tiszteletben tartásán és a hátrányos megkülönböztetés tilalmán kell alapulnia. Az állam kötelessége kiállni amellett, hogy Magyarországon a bűnüldözés nem alapulhat előítéleteken, etnikai alapú bűnözési hajlandóság pedig nincs. Az államnak e kötelezettsége akkor is fennáll, ha Magyarországon nagyon sokan ezzel ellentétesen gondolkodnak.”

2014. július 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A júniusi választáson sikerül Fico orrára koppintani?

Ódor Lajos szerint azok a szavazópolgárok, akikkel ő szokott találkozni, egyértelműen abban bíznak, hogy a júniusi >

Tovább

Az EU új keleti bővítése győzelmet jelentene Putyin felett

A Spiegel szerzője, Michael Sauga szerint manapság teljes az egyetértés az ügyben, hogy a 20 évvel >

Tovább

A Macron-momentum

Európa sokféle nehézséggel szembesül, de ezek alapvető oka, hogy nincsenek megfelelő vezetői, ezért úgy tűnik, hogy >

Tovább

Ukrajna győzni fog

Ennek a háborúnak tehát mindenképpen Putyin Oroszországa lesz a vesztese. Vele együtt veszít azonban Orbán Magyarországa >

Tovább

Autógyáraktól rendőrökig: Hogyan terjeszti ki Kína befolyását Magyarországon

Kína egyre növeli befolyását Magyarországon, kezdve a rendőrjárőröktől az autógyárakig. Hogy Peking nyomul, abban nincs semmi >

Tovább

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább