2024. április 29. hétfő
Ma Péter, Katalin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete óta nem volt ennyire nehéz helyzetben. Nagy reményeket fűz ugyanakkor az amerikai segélycsomaghoz, habár az elakadt a Képviselőházban. A politikus azonban az előrelépés érdekében már felvettette a kapcsolatot Trumppal. Meghívták Ukrajnába és az elnök kész találkozni vele. Arra azonban nem hajlandó, bármennyire is szorgalmazza az amerikai politikus, hogy a fegyverszünetért cserében területeket engedjen át, ideértve a Krímet. Putyinnal ugyanakkor semmiképpen sem ülne le egy asztalhoz, mert cseppet sem bízik benne.

 

Az ukrán elnök elárulta, hogy a német kancellár kerek-perec megmondta neki: az orosz atomfenyegetés miatt hiába is várja a német cirkálórakétákat, nem fog ilyeneket kapni. Zelenszkij 

Úgy véli, hogy Putyin mindenképpen el akarja foglalni Harkivot, mert a város igencsak jelképes számára számára. Ugyanakkor elismeri, hogy komoly károkat okoztak az energiahálózat elleni támadások.  Hiányos a légvédelem, és ez csak további akciókra sarkallja az orosz diktátort, mert az csak az erőt ismeri. Ha látja, hogy gyenge vagy, még inkább rád ront. Célja, hogy az egész országot bekebelezze.

Félő azonban, hogy ily módon még nagyobb lesz a rombolás és további százezrek vesztik életüket.  Ezért az államfő sürgősen fegyvereket kér, a Taurusokon kívül amerikai ATACMS cirkálórakétákat, valamint F-16-osokat. Hogy Scholz pont az ilyen eszközöket tagadja meg tőle, az szerinte nem védi meg a világot az orosz nukleáris veszélytől.

A tudósító megjegyzi, hogy a német érv új, mert a kormányfő idáig arra hivatkozott, hogy nem szeretne belekeveredni a háborúba. Zelenszkij szerint ugyanakkor értelmetlen befagyasztani a viszályt, mert azt a Kreml csak arra használná ki, hogy újabb hadműveletet készítsen elő.

Nagy reményeket fűz ugyanakkor az amerikai segélycsomaghoz, habár az elakadt a Képviselőházban. A politikus azonban az előrelépés érdekében már felvettette a kapcsolatot Trumppal. Meghívták Ukrajnába és az elnök kész találkozni vele. Arra azonban nem hajlandó, bármennyire is szorgalmazza az amerikai politikus, hogy a fegyverszünetért cserében területeket engedjen át, ideértve a Krímet. Putyinnal ugyanakkor semmiképpen sem ülne le egy asztalhoz, mert cseppet sem bízik benne.

Viszont biztos abban, hogy a végén az ukránok győznek, mert nincs más választásuk.

 

Washington Post

 

A szerkesztőségi állásfoglalás arra figyelmeztet, hogy Ukrajnára siklóbombák tömkelege hull, miközben a washingtoni képviselőház egyre csak tipródik. Lakóházak és erőművek omlanak össze, a fronton pedig egyre fogyatkoznak az ukrán egységek, amelyek mind sebezhetőbbek. Sok minden esküdött össze az ország ellen, az egyik ilyen a republikánus házelnök, illetve az ellenzéki többség, amely fél éve, minden elfogadható indok nélkül késlelteti a mentőövet.

Oroszország féltonna robbanóanyagot szerel a szárnyas siklóbombákra, amelyeket irányítórendszerrel lát el. Ily módon a repülőgépek a légvédelem hatótávolságán kívül indíthatják azokat útnak, és nagyjából célba is találnak. A városok ellen megállás nélkül zajlanak a légicsapások.

Az ukránoknak Patriot rakéták, F-16-osok és tüzérségi lövedékek kellenek, miközben katonáik már egyre kimerültebbek és mind nagyobb veszteségeket szenvednek. Súlyosak a belső gondok is, ezeket nem lehet amerikai pénzzel orvosolni. Ideértve, hogy a frontharcosok átlagéletkora 40 év.

De a helyzet nem teljesen reménytelen, mert a drónok pl. komoly károkat okoznak a határtól több száz kilométerre lévő orosz olajfinomítókban. Azon kívül sikerült fenntartani a gabonaexport számára a folyosókat a Fekete-tengeren. De az oroszok az idén áttörhetnek. Putyin bizonyosan ezt tervezi, és egyben bízik Trump visszatérésében.

A washingtoni alsóház minden napnyi késedelemmel megnehezíti az ukrán fél dolgát és csökkenti az esélyét, hogy a harcok kedvező eredménnyel záruljanak. Jó lenne, ha a republikánusok szembenéznének a valósággal, különben nem marad más számukra, csak a szégyen.

 

Die Zeit

 

Egy svéd orosz szakértő azt mondja, hogy nem szabad habozni: fel kell használni a nyugaton lefoglalt orosz állami javakat. Anders Aslund, aki közgazdászként a 90-es években a Jelcin-kormányzat tanácsadója volt, gyávának tartja az EU-t, különösen Németországot. Hiszen a Világbank csaknem 500 milliárd dollárra becsüli az ukrán veszteségeket és ezt Moszkvának meg kell térítenie. Ehhez pedig fel kell használni a befagyasztott számlákat.

Őrületesnek tartja, hogy az EKP főnökasszonya, Lagarde szerint azonban ezt nem lehet megtenni, mert az szerinte destabilizálná a világgazdaságot. Ez teljes zagyvaság és csak Scholz hiszi el. Miközben Moszkva simán lefoglal idegen tulajdonokat.

Azt kedvező első lépésnek nevezi a szakember, hogy az EU legalább a kamatokból katonai segélyt kíván nyújtani Kijevnek, ami évente 4 milliárd eurót jelentene. De ezzel az erővel nyugodtan az egész összegre rátehetné a kezét. Viszont a szankciókat hatékonynak tartja, mivel az orosz gazdaság 10 éve nem növekszik. És Moszkva nem tud kölcsönt felvenni külföldön. Továbbá nem jut hozzá a tartalékaihoz sem.

Ellenben amíg meg tudja adóztatni a cégeket és polgárokat, addig képes finanszírozni a háborút. Hogy ez ne így legyen, ahhoz a Nyugatnak 50 %-os vámot kellene kivetnie az orosz exportra. Ez sokkal egyszerűbb, mint az olajra elrendelt ársapka. Ám idáig nem lett belőle semmi, mert a politikusok félnek a megélhetési költségek drágulásától. Pedig az orosz hányad már elhanyagolható a világkereskedelemben.

Úgy véli, hogy Oroszországban csak akkor lehetséges a változás, ha az elit rászánja magát. Ha csúcson azt mondják, hogy ami sok, az sok. Csak éppen erről a világ nem értesül, mert ha tudna róla, akkor Putyin számára sem lenne titok és ő leállítaná a folyamatot.  

 

Die Zeit

 

Németországban ugyan első ránézésre jócskán megemelkedett a külföldiek által végrehajtott bűncselekmények száma, de ha az adatok mögé nézünk, akkor már árnyaltabb a kép. A statisztikában ugyanis benne vannak olyan bűntettek, amelyeket csakis idegenek követhetnek el. Pl. hogy engedély nélkül lépnek be az országba, a megengedettnél tovább maradnak, stb. Ha ezt leszámítjuk, akkor a növekedés 2019 óta nem 35, hanem csupán 23 %.

Ám a döntő az, hogy az utóbbi években rengetegen vándoroltak be, pl. Ukrajnából és Afganisztánból. Márpedig a több emberrel együtt jár a több bűn. Viszont a külföldi származású lakossághoz képest a gyanúsítottak aránya stabil, sőt valamelyest visszaesett. Vagyis a helyzet nem lett rosszabb, csak azért tartanak nyilván több bűntettet, mivel erős a bevándorlás.

Azon kívül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a bíróságok sokszor nem ugyanarra az eredményre jutnak, mint a rendőrség. Számításba kell venni azt is, hogy ha bármi történik a közösségi szállásokon, a személyzet már rutinosan hívja a hatóságokat, és ez szintén lenyomja a mérleget.

Az is lényeges, hogy az idegenek sűrűbben szegények, mint a németek, viszont gyakrabban megtapasztalták az erőszakot. Pl. háborúban, vagy a menekülés során. Ezek mind-mind kockázati tényezőt jelentenek – közölte a Szövetségi Bűnügyi Hivatal elnöke. A gazdasági válság és az áremelkedés szintén gerjeszti az erőszakot.

2024. április 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hány tonnát nyom Európa

20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >

Tovább

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább