2024. május 19. vasárnap
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Megoszlik a világsajtó Gáza miatt

Megoszlik a világsajtó Gáza miatt

Financial Times: A vezércikk a múlt heti véres dráma után azt sürgeti, hogy vessenek véget a gázai katasztrófának, amely az öt hónapja tartó ostrom eredményeként keletkezett. Hogy nem érkeznek a segélyek, az jól illusztrálja az Egyesült Államok, illetve a nyugat impotenciáját, mármint hogy nem képesek rávenni Izraelt a hadviselés módjának megváltoztatására… Washington már nem támogathatja feltétel nélkül a zsidó államot. Közvetlenül a lakossághoz kell fordulnia, hogy megmagyarázza: mekkora károkat okoznak az országnak a világban a csütörtökihez hasonló súlyos incidensek. Bidennek a fegyverszállításokat is korlátoznia kell, ha Netanjahu nem hallgat rá. Ellenben támogatnia kell Palesztina ENSZ-tagságát, hogy mindenki lássa: a Fehér Ház komolyan gondolja a kétállami megoldást. Ha nem teszi, az Egyesült Államok mind inkább bűnrészesnek látszik a gázai szerencsétlenségben. Wall Street Journal: A múlt heti véres gázai incidens után, amikor több mint 100-an haltak meg egy segélykonvoj körüli összecsapásban, afelé tartanak a dolgok, hogy a történtekért Izraelt tegyék felelőssé, és ez vonatkozik Bidenre is – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. Az elnök elhatározta, hogy a küldeményeket légi úton juttatják célba, mert fokozni kívánja a nyomást Netanjahura, mivel az a Hamász kezére játszik… (Biden) sokakkal együtt azt követeli, hogy Netanjahu szüntesse be a harcot, hagyja hatalmon a terrorszervezetet, miközben függőben a túszok sorsa. Ám Izraelnek nincs más választása, mint hogy menjen előre, ha ki akarja iktatni a milíciát. Azaz a nemzetközi közösség fordítva ül a lovon. Mert kell a gázaiaknak a segítség, de meg kell állítani a Hamászt, nem szabad beszállni a szervezet által diktált játszmába. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

A forint rekord mélységbe zuhant a zlotyhoz képest, aminek az az oka, hogy egyre nagyobb az aggodalom az MNB függetlensége miatt, ellenben Varsó javítja viszonyát az EU-val, ennek eredményeként hozzájut 137 milliárd euróhoz a befagyasztott alapokból. A Fidesz-kormány ugyanakkor civakodik egy sor uniós, illetve NATO-partnerrel, miközben fokozódik a feszültség a hatalom és a jegybank között.

A következmény az lett, hogy a forint fél év alatt 6 %-ot veszített értékéből a lengyel fizetőeszközhöz képest. A magyar papírok eladása felgyorsult, miután a Monetáris Tanács 1 %-ot vágott az alapkamaton. Mindössze egy nappal azután, hogy az Európai Központi Bank felszólította a hatalmat: tartsa tiszteletben a Nemzeti Bank önállóságát.

Az Orbán-kabinet sokkal nagyobb kamatcsökkentést tart kívánatosnak, mint Matolcsy György, mert próbálja megélénkíteni a vérszegény gazdasági növekedést. Ezért olyan törvényjavaslattal rukkolt ki, amelynek révén szigorúbban szemmel tarthatná a pénzintézet műveleteit, bár ez nem vonatkozna a monetáris politikára.

Ellentét van a jegybankelnök és több kormánytag között, így sok befektető úgy látja, hogy a kormány próbálja fokozott befolyás alá vonni az intézményt. A lengyelek helyzetén ugyanakkor az is segít, hogy a befolyó brüsszeli pénzek egy részét várhatóan átváltják és ez megtámogatja a zlotyt.

Magyarország is kap ugyan 10 milliárdot, ám Virovácz Péter, az ING elemzője arra számít, hogy ezt az összeg euróban marad, így nem segít a forinton.

 

Guardian

 

A vezércikk hasznosnak tartja, hogy Macron felvetette nyugati csapatok bevetését Ukrajnában, mert a kijelentés ráirányítja a figyelmet Európa jövőre, így arra, hogy végre tenni kell, azaz teljesen felesleges újabb és újabb terveket kidolgozni. A háború és az orosz veszély kapcsán a nyugati politikában zavart, határozatlanságot és civakodást tapasztalni.

A francia elnök valószínűleg szándékosan provokált vitát, de Trump miatt minden eddiginél jogosabb a véleménye, hogy a földrésznek saját kézbe kell vennie a védelmét. A moszkvai nuklerási kardcsörtetés a megfélemlítést szolgálja, és valamelyest be is jön, habár Putyin blöfföl. Hiszen tudja, hogy ha atomfegyverrel támad, az az ő végét jelenti.

Kevesen mondják ki, de Ukrajna nem nyeri meg a háborút. Hadserege szorul vissza, a nyugati segítség nem érkezik. A katonák kimerültek, közeleghet a fordulópont. Így a válság már nem egészen az ukránokról szól. Hanem Moldováról, a három balti köztársaságról, mert mindegyik tart a Kreml szándékaitól.

Így Macron időben figyelmeztetett a kontinens biztonságára. Sürgősen segíteni kell, hogy Kijev elkerülhesse a vereséget. Európa beszorulhat, mert nyugaton jön a kellemetlen Trump, aki már inkább ellenség, semmint szövetséges. Egyre kevesebb az idő, hogy Európa ellen tudjon állni Oroszországnak. 

 

Deutsche Welle

 

A kommentár megrója a francia államfőt, mert az egyeztetés nélkül dobta be a nyugati szerepvállalás lehetőségét Ukrajnában. A célja persze az volt, hogy a szövetségi rendszer kellőképpen erősnek mutatkozzon, nem feltétlenül kell tehát készpénznek venni, amit mondott.

A bírálók leginkább azzal érvelnek, hogy aki beleavatkozik egy háborúba, az maga is hadviselő fél lesz, és ily módon a Kreml felhatalmazva érezheti magát, hogy csapást mérjen NATO-országokra. Ám a nemzetközi jog alapján nem volna jogos az ellentámadás olyan államok ellen, amelyek Ukrajna védelmében avatkoznak közbe.

Az aggályok másik oka, hogy nyugati katonák halhatnának meg szép számmal a küldetés során. Függetlenül attól, hogy mekkora már jó ideje a veszély, és hogy mekkora áldozatokat követelt már eddig is a viszály. Ám Macronnak tudnia kell, hogy a nyugati közvélemény szemében minőségi fordulatot jelentene a csapatok kivezénylése. És ha nyilatkozata után tömeges a felzúdulás, akkor a kommunikációs próbálkozás könnyen a visszájára sülhet el.

 

FT

 

A vezércikk a múlt heti véres dráma után azt sürgeti, hogy vessenek véget a gázai katasztrófának, amely az öt hónapja tartó ostrom eredményeként keletkezett. Hogy nem érkeznek a segélyek, az jól illusztrálja az Egyesült Államok, illetve a nyugat impotenciáját, mármint hogy nem képesek rávenni Izraelt a hadviselés módjának megváltoztatására.

Merthogy a zsidó államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy legyen elegendő élelem az éhezőknek. Washington szorgalmazza azt is, hogy a Netanjahu-kabinet álljon elő megfelelő tervvel a háború utáni időkre, illetve a szélsőségesek megfékezésére Ciszjordániában. Ám a kormányfő tesz az amerikai követelésekre.

A válságnak az vethet véget a leginkább, ha sikerül megállapodásra rávenni Izraelt és a Hamászt és így a túszok visszanyerhetik szabadságukat. Ám egyelőre túl nagyok az ellentétek a három közvetítő: az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom között.

Washington már nem támogathatja feltétel nélkül a zsidó államot. Közvetlenül a lakossághoz kell fordulnia, hogy megmagyarázza: mekkora károkat okoznak az országnak a világban a csütörtökihez hasonló súlyos incidensek. Bidennek a fegyverszállításokat is korlátoznia kell, ha Netanjahu nem hallgat rá. Ellenben támogatnia kell Palesztina ENSZ-tagságát, hogy mindenki lássa: a Fehér Ház komolyan gondolja a kétállami megoldást. Ha nem teszi, az Egyesült Államok mind inkább bűnrészesnek látszik a gázai szerencsétlenségben.

 

Wall Street Journal

 

A múlt heti véres gázai incidens után, amikor több mint 100-an haltak meg egy segélykonvoj körüli összecsapásban, afelé tartanak a dolgok, hogy a történtekért Izraelt tegyék felelőssé, és ez vonatkozik Bidenre is – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. Az elnök elhatározta, hogy a küldeményeket légi úton juttatják célba, mert fokozni kívánja a nyomást Netanjahura, mivel az a Hamász kezére játszik.

Utóbbi taktikája az, hogy maximális veszélybe sodorja a helyi lakosságot, miután bízhat abban, hogy bármi történik, a nemzetközi közösség a zsidó államot teszi felelőssé érte. Hiszen a világ úgy határozott, hogy a palesztin civileknek a háborús övezetben kell maradniuk. Egyiptom lezárta a határát, mondván, hogy szolidáris kíván lenni a gázai lakossággal, de hogy arra ezek után milyen sors vár, az már más kérdés.

Az USA, az ENSZ és egy sor segélyszervezet Kairó álláspontját fogadja el és Izraelt ostorozza, amiért az nem gondoskodik a civilek kitelepítéséről. Miközben a Hamász miatt a polgári lakosság nem mehet el szabad akaratából. Pedig Washington évi 3 milliárd dollárral segíti Kairót, tehát képes volna befolyásolni.

Ám ehelyett sokakkal együtt azt követeli, hogy Netanjahu szüntesse be a harcot, hagyja hatalmon a terrorszervezetet, miközben függőben a túszok sorsa. Ám Izraelnek nincs más választása, mint hogy menjen előre, ha ki akarja iktatni a milíciát. Azaz a nemzetközi közösség fordítva ül a lovon. Mert kell a gázaiaknak a segítség, de meg kell állítani a Hamászt, nem szabad beszállni a szervezet által diktált játszmába.

 

Bloomberg

 

A NATO, illetve az USA európai erőinek volt főparancsnoka úgy látja, hogy az ukránok, valamint a huszik forradalmasítják a tengeri hadviselést. Stavridis nyugalmazott admirális, aki jelenleg a Carlyle befektetési csoport alelnöke, azt mondja, hogy a tanulságokat hasznosítani kell, mert kiderült, hogy igen olcsó drónokkal és rakétákkal el lehet süllyeszteni cirkálókat, illetve rombolókat.

Az ukránok már több mint 20 orosz hadihajót semmisítettek meg, illetve tettek harcképtelenné, pedig jóformán nincs is flottájuk. Ellenben nagyon ügyesen használták a cirkálórakétákat, a légi drónokat, valamint a kicsiny, személyzet nélküli vízi járműveket. Ennélfogva kiiktatták az ellenséges kötelék egyharmadát. Az ilyen támadások ellen még az anyahajók sincsenek felvértezve, ez nagyon fontos lecke.

Az eredmény az lett, hogy zajlik a kivitel a Fekete-tengeren át, és a befolyó pénz segít életben tartani a gazdaságot, valamint a hadigépezetet. Az USA tanulhat belőle, miként hasznosították az ukránok az amerikai, illetve saját hírszerzési adatokat, valamint pl. a halászhajóknak álcázott egységeket. A módszert szükség esetén jól fel lehet használni Kína ellen a Dél-Kínai-tengeren.  

Az amerikai haditengerészet többnyire sikeresen védte ki a huszik akcióit a Vörös-tengeren, csak éppen egy drón potom pénzbe, olyan ezer dollárba kerül, egy elhárító rakéta ára viszont két millió dollár és alkalmanként általában kettőt kell indítani belőle. Azaz gazdaságosabb légvédelemre van szükség. A kereskedelmi flották védelmére elő kell venni a régi módszert: konvojt kell összeállítani, a légvédelem fedezete mellett.

 

FT

 

Le Pen és jobbkeze, Bardella pártelnök amellett foglalt állást, hogy az EU-ból semmiképpen sem lehet fű alatt nemzetek feletti „szuperállam”, amely diktál a bevándorlás, az egészségügy, a külpolitika, az adózás és védelem ügyében. Ám utóbbi politikus gyorsan hozzátette, hogy a Nemzeti Tömörülés (RN) nem akarja kivinni Franciaországot a szervezetből, célja az, hogy belülről alakítsa át azt – az egyre erősödő szélsőjobbos, illetve nacionalista szervezetek segítségével.

Megjegyezte, hogy álláspontja mind népszerűbb Magyarországon, Olaszországban, Svédországban és másutt is. Sokatmondóan úgy fogalmazott, hogy nem állsz fel a játékasztaltól, amikor nyerésben vagy. Ám szakértők szerint a júniusi európai választás mégsem lesz reprezentatív, mivel sokan el mennek voksolni, mert úgy érzik, hogy az nem érinti az életüket. Vagy ha leadják a szavazatukat, azzal sokszor a fennálló hatalom ellen tiltakoznak.

Ezzel együtt ha az RN jól szerepel, az lendületet adhat neki a 3 év múlva esedékes elnökválasztásra. Mindenesetre a két politikus már úgy gondolja, hogy 2027 után ők lesznek az elnök, illetve a kormányfő. Marcon ezzel szemben arra összpontosít, hogy a rivális párt hagyományosan oroszbarát és nem egyértelműen támogatja Ukrajnát.

 

Die Welt

 

Unió nélküli Európát hirdet a francia populista Nemzeti Tömörülés és a jelek szerint ezzel nyerő pályán halad. Bardella fiatal, eszes és sok híve úgy tekint rá, hogy képes még a vízen is járni.  Ő maga azt hirdeti, hogy át kell állítani a váltókat, azaz az EU nem áraszthatja el menekültekkel a földrészt és nem lehet elfogadni a zöld átállás programját sem. A júniusi választás tehát népszavazás lesz Brüsszel tervével szemben.

Amit elképzel, az a szabadon választott Európa, vagyis szabotálná a Bizottság törekvéseit, legyen szó a bevándorláspolitikáról, az energiáról, a katonai együttműködésről és bármiféle bővítésről, illetve az integráció elmélyítéséről. Úgy véli, hogy ezek a programok a kontinens öngyilkosságához vezetnének.

A nemzetek Európája ugyanakkor nagyon is megfelelne Putyinnak, hiszen az a föderális Unó kezdetének a végével lenne egyenlő.

A francia sajtó mindazonáltal „Bardellamániáról” cikkez. Ő az egyetlen politikus az országban, akit nem kísér általános bizalmatlanság – mondja az Ifop közvélemény kutató főnöke. Támogatói etnikailag sokszínűek és a ifjabb korosztályt képviselik. A párt maga mögött hagyta a korábbi évtizedek rasszizmusát.

2024. március 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyar sorshúzás

Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >

Tovább

Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?

Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >

Tovább

Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?

A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >

Tovább

A 24. órában

A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >

Tovább

A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”

Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >

Tovább

A gyűlölet el van vetve

Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >

Tovább

A tét

Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >

Tovább

Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot

A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >

Tovább

Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral

Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >

Tovább

Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja

Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >

Tovább

„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”

A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >

Tovább

Túléli-e a cionizmus a háborút?

Youval  Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >

Tovább