2021. április 12. hétfő
Ma Gyula, Baldvin, Sába névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Napi ajánló

Heidegger antiszemitább volt, mint hittük

A filozófus leveleiben egyébként 1916-tól tetten érhető a zsidók kárhoztatása, „kultúránk és egyetemeink elzsidósodása” ellen szerinte a „német fajnak” fel kell lépnie. BBC History Magazin/Index:

Évtizedek óta vita tárgya, milyen szoros eszmei-politikai meggyőződés fűzte Martin Heideggert, a 20. század egyik legjelentősebb filozófusát a náci rezsimhez és az antiszemitizmushoz. Nemrég megjelent leveleiből kiderül: a zsidók gyűlöletét nemcsak filozófusként, de magánemberként is vallotta.

Heidegger szerepét sokan, sokféleképpen mentegették az utóbbi évtizedekben, volt, aki úgy tartotta, ugyan részt vett a nácizmus elfogadottságának növelésében egyetemi körökben, de politikai aktivitása már a nácik hatalomra jutását követően csökkent, antijudaista nézetei pedig „csupán” szellemfilozófiáját érintették.

Tagadhatatlan tény azonban, hogy 1933 áprilisában átvette a rektori posztot a „Németellenes szellem ellen” című antiszemita plakátot a Freiburgi Egyetemen elhelyezni nem engedő és emiatt felmentett elődjétől, Wilhelm von Möllendorfftól. Alig tíz nappal később belépett a náci pártba, az NSDAP-be is, amelynek a háború végéig tagja maradt.

Nyilvános beszédekben, nyilatkozatokban támogatta Hitlert, akitől azt várta, hogy az egyetemeket és a teljes németség létfeltételeit új alapokra fogja helyezni. Ám még ugyanazon év decemberében fokozatosan visszavonult, majd 10 hónap után át is adta a rektori hivatalt, katedráját azonban megtartotta.

Magatartását és nézeteit új megvilágításba helyezte a néhány éve közzétett ún. „Fekete füzetek” gondolati naplóinak néhány részlete. A füzeteket 1931 és 1969 között vezette eszméiről, közéleti és filozófiai kérdésekről, s bennük egyebek mellett a „világjudaizmust” kárhoztatta a nyugati modernitás elkorcsosulásáért, antiszemitizmusa pedig szerves részét képezte szellemi konstrukciójának.

Nemrégiben kiderült az is, hogy magánemberként sem állt tőle távol a zsidók szidalmazása és az összeesküvés-elmélet: publikálták azon levelek egy részét, amelyeket testvérével, a bankár Fritz Heideggerrel váltott 1930 és 1946 között. A több mint 500 levelet eddig a marbachi Német Irodalmi Archívumban őrizték, a Heidegger-család azonban csak most járult hozzá részbeni közlésükhöz.

A levelezést tartalmazó kötetről (Heidegger und der Antisemitismus, Verlag Herder, Freiburg, 2016) a Die Zeitben Adam Soboczynski és Alexander Cammann által írt részletes elemzésből kiderül, hogy a filozófus meggyőződéses antiszemita volt, a politikai eseményeket élénken követte, és már jóval a hatalomra jutásuk előtt szenvedélyesen támogatta a nemzetiszocialistákat.

Hasonló Hitlerhez?

Martin Heidegger 1931 karácsonyán Hitler Mein Kampfját küldte karácsonyra a nála öt évvel fiatalabb Fritznek, és levelében Hitler „kivételes és rendületlen politikai ösztöneit” magasztalta. A Franz von Papen kancellár által 1932 júniusa és decembere között vezetett jobboldali kisebbségi kormányt olyan színben tüntette fel, mintha a zsidók összeesküvése révén jött volna létre.

1933. április 13-án (azaz bő egy héttel azelőtt, hogy rektorrá választották volna) Hitlert éltető sorokat fogalmazott öccsének írott levelében: „Nap nap után látszik, milyen jelentős államférfivá válik Hitler. Népünk világa és a Reich átalakulóban van, s akinek van szeme a látásra, füle a hallásra, és szíve a cselekvésre, az felserken és lázas izgalom lesz rajta úrrá.”

Fritznek írott levelei jelzésértékűek, hiszen – a filozófus egykori tanítványa és szeretője, Hannah Arendt 1952-es tanúskodása szerint – ő volt az „egyetlen barátja”. Martin mindent elkövetett, hogy a weimari köztársasággal szemben ellenséges, ám a nácikat is szkeptikusan szemlélő Fritzet meggyőzze igazáról, erről azonban 1934-ben már szemmel láthatólag letett. Fritznek ugyan kevés levele maradt fenn, de az 1933. április 3-án kelt gondolattársítás igen árulkodó: „Nem tudom, hogy érzékcsalódás-e vagy sem, de Hitler néhány mostani póza és tekintete a képeken rád emlékeztet. Már maga ez a párhuzam is időnként arra a következtetésre vezet engem, hogy Hitler kivételes egyéniség.”

A filozófus leveleiben egyébként 1916-tól tetten érhető a zsidók kárhoztatása, „kultúránk és egyetemeink elzsidósodása” ellen szerinte a „német fajnak” fel kell lépnie. 1933 áprilisában a munkaterhei növekedéséről panaszkodva érzéketlenül jegyzi meg: „három zsidó tűnt el a tanszékemről”. Bár a levelekhez bevezetőt fűző unokája, Arnulf Heidegger szerint korabeli diákjainak kritikus és bátor előadásokat tartott, leveleiben nem távolodott el a nemzetiszocialista eszméktől, még 1942-ben, 1943-ban, sőt 1945-ben is a bolsevizmus és az amerikanizmus elleni védekezés fontosságát fejtegette.

A háború után saját magát és országát is rendre áldozatszerepben tüntette fel, az egyetemen belül állapotokat rosszabbnak tartotta a náci időknél, a németek keleti területekről történő kitelepítése pedig szerinte meghaladta valamennyi 1945 előtti „szervezett bűntettet”. A tanítástól eltiltott, a „nácik követőjének” besorolt Heideggert csupán 1951-ben engedték ismét az egyetem közelébe, 1967-ig több-kevesebb rendszerességgel órákat is adott, végül 1976-ban hunyt el.

2017. február 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább