2024. március 28. csütörtök
Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Napi ajánló

„Íme a spritzer”

„Fölfelé megy a borban a gyöngy; / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el / Nem veszi.” Nyáry Krisztián (Facebook):

Az 1855. november 19-én elhunyt Vörösmarty Mihálynak – egyebek mellett – három alapvető fontosságú új szót köszönhet a hálás utókor: ő alkotta meg a fröccs, a szivar és a ledér szavakat.

A fröccs eredetét többen is leírták. 1842. október 5-én Fáy András író Vörösmartytól vásárolt fóti pincéjébe hívta szüretre néhány barátját. Köztük volt Jedlik Ányos fizikus, a dinamó feltalálója is. Jedlik szerette a bort, de könnyen a fejébe szállt, ezért elhozta magával találmányát, a széndioxiddal dúsított palackba zárt vizet. Az italt kedvelő, vállalkozó kedvű Vörösmarty volt az első, aki a társaságból kipróbálta a szúrós vízzel hígított bort. A feljegyzések szerint klasszikus, fele-fele arányú kisfröccs volt. „Íme a spritzer” – mutatta be találmányát Jedlik. Vörösmartynak már az első korty után ízlett, de azonnal átkeresztelte a németes hangzású italt. Magyarosabb, ha fröccs a neve, mondta. Még ott a szüreten megírta a fröccsöt köszöntő első verset, a Fóti dalt: "Fölfelé megy a borban a gyöngy; / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el / Nem veszi."

Vörösmarty másik káros szenvedélye a dohányzás volt. Nemcsak fogyasztotta, hanem maga is állított elő szívnivalót, amelyhez maga termelte dohányt használt. A szivarozással az angliai útjairól hazatérő Széchenyi ismertette meg a korábban pipázó költőt. A külföldről behozott dohányáru már akkor is drága volt, így Vörösmarty már 1836-ban kísérletezni kezdett az otthoni gyártással. A Figyelmező c. lap 1837. 7. számában pedig az addig használatos cigarro és szipa helyett új szót is ajánlott a közönség figyelmébe: a szivart. Barátai szerint a Vörösmarty-féle szivar nem volt igazán jó, de büszke volt rá, ezért vendégei is elszívtak nála egy-egy torokkaparó szálat. Halála előtti éjszaka is rágyújtott orvosa tiltakozása ellenére. Később az ő tiszteletére nevezték el a magyar szivarmárkát hőséről Csongor szivarnak.

A Csongor és Tündéhez kötődik a harmadik szó is, ami ugyancsak Vörösmarty egyik tiltott szenvedélyére utal. Mirígy boszorkány ifjakat elcsábító, szép leányát Ledérnek nevezte el. Az etimológiai szótárak német vagy francia eredetű szóként jegyzik, de Vörösmarty előtt nincs nyoma. A költőnek a színműhöz írt jegyzetéből az is kiderül, hogy Ledér foglalkozása valójában micsoda: „A népmesében a »vár kívüli« ház a boszorkány tanyája. A valóságban itt rejtőztek–gyakran »tisztes özvegy« vezetésével – a bordélyok.” Ledért ide irányítja Mirígy, hogy Csongor nála találjon „útált szerelmet”. Mirígy háza tehát, ahol a kihívóan szép Ledér megpróbálja eltéríteni a főhőst az igaz szerelemtől, egy városon kívülre szorított vidéki bordélyház. Vörösmartynak volt tapasztalata az efféle helyekről, de hívő katolikusként bűntudatot is érzett emiatt. Erre utalhat „A merengőhöz” egyik megjegyzése is: „Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget.” Ez persze megint azt bizonyítja, hogy nem annyira a fiatal lányhoz, mint saját magához írta a verset.

2016. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább