2021. március 1. hétfő
Ma Albin, Albina, Leonita, Lea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Napi ajánló

Az év botránykönyve

A vendégek ittak és táncoltak, majd egyes beszámolók szerint éjféltájt Podezin invitálására egy környékbeli pajtába hajtottak, ahol a náci vezető fegyvereket osztogatott, és a részeg vendégek mintegy rekreációs programpontként közösen kivégeztek 180 legyengült munkaszolgálatost. Booker:

Mit tennél ha az évszázad egyik leggonoszabb asszonyát fedeznéd fel a családfádban? Ezzel a kérdéssel szembesült Sacha Batthyány, amikor egy nap a Neue Zürcher Zeitung szerkesztőségében egyik kolléganője elécsapott egy újságcikket a következő megjegyzéssel: "Miféle családod van neked?!" Több mint 7 évig tartott a hosszú út, míg Batthyány rengeteg kutatás, utazgatás, interjúzás és egy pszichiáter segítségével megtanulta a helyére tenni "Margit nénit", azaz Margareta Thyssen-Bornemisza grófnőt, férjezett nevén Batthyány Margitot. A rendkívüli útból könyv született.

Sacha legplasztikusabb emléke Margit néni néven emlegetett nagynénjéről az volt, hogy két szó között furcsán, kígyószerűen öltögette a nyelvét, és utálta a gyerekeket. Arról azonban sokáig fogalma sem volt, hogy az asszony 180 zsidó munkaszolgálatos haláláért lehet felelős, amivel kapcsolatban a történészi kutatások még mindig nem zárultak le. Az ezredforduló után kezdett el egyre nagyobb nyilvánosságot kapni az osztrák történészek előtt addig sem ismeretlen tény, hogy az ausztriai Reichnitz (Rohonc) településen az orosz csapat közeledésének hírére tisztázatlan körülmények között lemészároltak 180 zsidót. A háború után Svájcba menekült Batthyány családban akkora volt az elfojtás, hogy a történtekről az idősebb generáció egyáltalán nem beszélt, minden rosszért az oroszokat okoltak. Sacha apja minden múltat firtató kérdésre annyit felelt a fiának, hogy "Te ezt nem értheted."

Margit apja, a hadiiparban dolgozó Heinrich Thyssen az első világháborúból busásan meggazdagodott. Felesége révén magyar bárói címet, és egy rohonci kastélyt is szerzett. A második világháború idején Thyssen már Svájcból, a Luganói-tó partján álló villájából irányította németországi bányáit, gyárait, amelyek a náci birodalomnak szállították  a hadifelszereléseket, elsősorban a tengeralattjárókat. A báró baráti viszonyt ápolt Göringgel és a náci titkosszolgálattal, amelynek nemzetközi bankkapcsolatokat biztosított. A közismerten nácibarát famíliát sohasem vonták felelősségre második világháborús tetteikért, vagyonukat jórészt megtarthatták, többségükben Svájcban folytatták életüket a háború után. A család leszármazottai ma is dúsgazdagok, celebek otthonosan mozognak a felső tízezerben.

A rohonci vár Thyssen lánya, Margit, az elszegényedett Batthyány gróf feleségének felügyelete alatt állt. Thyssen a birtok intézőjének egy alkalmazottját, a náci párttag Joachim Oldenburgot tette meg. A kastélyt az SS rendelkezésére bocsátották, így bejáratos volt ide Franz Podezin is, a helyi Gestapo-főnök és egyben a rohonci náci pártszervezet vezetője. A férjezett Margit mindkét férfival viszonyt folytatott. A környéken számos zsidó  munkaszolgálatost dolgoztattak, akiknek egy részét a kastély pincéjében szállásolták el. A helyiek szerint ők teljesen ki voltak szolgáltatva a szadista Podezin és Margit kínzásainak.

A grófné olyannyira jól érezte magát ebben a helyzetben, hogy még akkor sem akarta elhagyni Rohoncot, amikor 1945 húsvétján az oroszok már csak 15 km-re voltak. Összetrombitált még egy búcsúpartit, amelyre minden szívének kedves SS-, Gestapo- és Hitlerjugend-tag hivatalos volt. A vendégek ittak és táncoltak, majd egyes beszámolók szerint éjféltájt Podezin invitálására egy környékbeli pajtába hajtottak, ahol a náci vezető fegyvereket osztogatott, és a részeg vendégek mintegy rekreációs programpontként közösen kivégeztek 180 legyengült munkaszolgálatost. A meggyilkolt zsidókat társaik temették el, akiket Joachim Oldenburg és Podezin az elhantolás után agyonlőtt. A háború után hét embert próbáltak felelősségre vonni a mészárlás miatt, ám csak három (enyhe) ítélet született. A kastélyt a menekülő SS felgyújtotta, a közvetlen bizonyítékok is megsemmisültek, a koronatanúkat megölték. Margit néhány év Svájc után Németországban lótenyésztésbe fogott. Változatlanul Európa egyik leggazdagabb asszonya volt, soha nem vonták felelősségre.

A történteket 1994-ben dokumentumfilm, majd később Elfriede Jelinek Nobel-díjas írónő drámája dolgozta fel. A darab bécsi bemutatása után a Thyssen család több tagja is tiltakozott, mondván, hogy Margit közvetlen részvétele a tömeggyilkosságban nem bizonyított. Idén azonban egy közeli családtag, Sacha tollából jelent meg hiteles beszámoló, amely idősebb családtagok naplóira, és számtalan interjúra támaszkodik.

"Nem mennék olyan messzire, hogy Margit néni engem is meghatározott, de néhány családtagomra hatással volt. Volt pénze, amit arra használt, hogy birtokolja a történet fölötti hatalmat. Dühössé tesz, hogy senki sem állt ki ellene, legalábbis amennyire én tudom. Ma megteszik, de már túl késő!" - emlékszik  vissza a grófnéra Sacha. A férfi szerint Margit tudta, és magával vitte a halálba azt a sokakat nyugtalanító titkot is, hogy hol van a 180 legyilkolt ember tömegsírja.

2016. október 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább