Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
70 éve végezték ki az egyik legnagyobb senkit
Sztójay valójában Dimitrije Stojaković néven született 1883-ban a vajdasági Versecen. Kolbert András (Index):
Hetven éve ítélte halálra Sztójay Dömét a budapesti népbíróság, majd augusztus 22-én az ítéletet végrehajtották. A vád szerint háborús bűnök elkövetése miatt járt a golyó általi halál, pedig pontosabb lenne az a megfogalmazás, hogy háborús semmittevés, az abszolút bábállapot. Sztójay alig fél évig volt miniszterelnök, de németbarát politikája miatt joggal nevezik őt a magyar Quislingnek a történészek.
Sztójay valójában Dimitrije Stojakovic néven született 1883-ban a vajdasági Versecen. Egész sokáig nem is magyarosította a nevét, pontosan addig nem, ameddig nem vált előnyére a dolog. Pedig már az első világháborúban is töltött be fontos tisztségeket: a monarchia seregében ezredesként szolgált több helyszínen is. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg egyik kémelhárító csoportját vezette, majd Horthy alatt a magyar hadsereg hírszerző és kémelhárító osztályán kapott feladatokat, már vezérkari ezredesként.
Az 1920-as évek elején már tábornok, 1925-ben katonai attaséként került Berlinbe – valamikor ekkor váltott csak Sztójayra a magyarul idegenül hangzó szerb eredetiről. 1933-ban hívták haza a berlini külszolgálatról, de csak két évig maradt itthon, 1935-ben Gömbös Gyula nevezte ki berlini magyar nagykövetnek.
Sztójay ekkor komoly munkába kezdett: mindent elkövetett a németpártiság erősítéséért illetve azért, hogy hazánkat a német-olasz tengely mellé állítsa. Követként szoros kapcsolatot épített ki a német külüggyel, akiket a szavahihetőségéről elhíresült Ribbentrop vezetett akkoriban. Hosszú évek kemény munkájával, amit ma már talán csak egyszerű, de alapos seggnyalásnak mondanánk, elérte, hogy a nácik komolyan számításba vehető figuraként gondoljanak rá, amikor a helyzet úgy kívánta meg.
1944. március 19-én aztán a helyzet pont így kívánta meg: Magyarország náci megszállásakor kellett valaki bábnak. Imrédy Béla volt a másik jelölt, de a kutatók szerint Horthy, abban bízva, hogy korábbi ismeretségük és közös katonai múltjuk miatt Sztójay lojálisabb lesz, inkább Sztójayt nevezte ki március 23-án az ország miniszterelnökének.
Horthy azonban óriásit tévedett, Sztójay öt hónap alatt mindent megtett, amit a nácik megparancsoltak neki. A legkisebb ellenállás nélkül küldött újabb magyar erőket a keleti frontra, a magyar gazdaságot teljes mértékben a német céloknak rendelte alá. Sztójay idején keletkezett az a megállapodás, amely alapján a német kormány magyarországi németeket is toborozhatott az SS-csapatokba. Politikusokat és újságírókat börtönöztek be és újságokat, például a Magyar Nemzetet és a Népszavát záratták be a vezetése alatt, és a zsidótörvények is Sztójay vezetése alatt léptek igazán hatályba. Rendelet született a sárga csillag viseléséről, a zsidókat megfosztották minden tulajdonuktól és a kialakított gettókba zárták őket. Sztójay az ellen sem tett semmit, hogy Jaross Andor belügyminiszter, illetve két államtitkára, Baky László és Endre László rendeletére megkezdődött a vidéki zsidóság deportálása a külföldi koncentrációs táborokba.
Sztójayt több kortárs politikus is bírálta, Bethlen István memorandumban írta, hogy a miniszterelnök áruba bocsájtja az ország függetlenségét, miközben embertelen dolgok történnek a zsidókkal, ráadásul tort ül „a leghihetetlenebb korrupció és az erkölcsi züllés”. A szinte eszköz nélkül hagyott Horthy volt az, aki próbálta ellensúlyozni a miniszterelnök tétlen belenyugvását. A koronatanácsban hozott döntéssel átmenetileg leállíttatta a vidéki deportálásokat, illetve késleltette a budapesti zsidóság elszállítását. Sztójay mellett csak az szól, hogy ahogy a németeknek nem tudott nemet mondani, úgy Horthy intézkedései elé sem gördített akadályt. Végül a román kiugrás keltette kavarodás adott a kormányzónak annyi időt, hogy Sztójay egészségi állapotára hivatkozva (mellhártyagyulladása volt a korabeli sajtó szerint)
Sztójay a lemondása után teljesen visszavonultan élt, még Horthy bukása után sem tért vissza, annak ellenére sem, hogy az október közepén megalakuló, Szálasi-féle nyilas kormányban egészen biztosan jutott volna neki hely.
A visszavonultságot olyan komolyan vette, hogy a megszállók cseréjekor, a szovjet csapatok felszabadítása elől Németországba menekült, azonban ott amerikai fogságba került. Mint mindenki, aki akkor próbált eltűnni, azért bukott le, mert magyar küldöttségek járták a fogolytáborokat, hogy azonosítsák a bujkálni próbáló háborús bűnösöket. Az amerikaiak végül 1945 októberében adták ki Sztójayt, aki egy repülőnyi cinkosával a mátyásföldi repülőtérre került vissza, majd onnan a vizsgálati börtönbe.
A hetven évvel ezelőtti sajtóhírek szerint Sztójay-Sztankovics Dömét Szász Lajossal és Reményi-Schneller Lajossal egy napon végezték ki a Markó utcai fogház Koháry utcai udvarán. Sztójay volt a harmadik, akit elővezettek, miután a két másik férfin már végrehajtották az ítéletet, a nézők hangosan kiabálva szidták a volt miniszterelnököt. Az ítéletet pontban 8:45-kor hajtották végre. Sztójay egyike maradt azon kevés politikusoknak, akiknek megítélésében nincs sok kérdés, és bár ő maga azzal védekezett a tárgyaláson, hogy a külföldi nyomás miatt hajtott végre mindent, nem nagyon van olyan elem a pályafutásának 1933-at követő részében, amely kicsit is árnyalná a róla, mint tehetetlen kesztyűbábról kialakult képet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >