2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Majd száz évvel ezelőtt

Egy hazatért hadifogoly

Új rovatunkban szellemi elődünk, a Bácsmegyei Napló 1920-21-es számaiból idézünk. Fél évvel vagyunk Trianon után, forrong a világ Szovjet-Oroszországban, kormány kormányt követ Budapesten és Belgrádban is. A hadifoglyok is lassan hazatérnek.

„Egy hazaért hadifogoly

A fogságról, a fogolytársakról s a hazatérésről.

A Bácsmegyei Napló tegnapi számában jelentettük, hogy több jugoszláviai állampolgár tér most vissza a hadifogságból Suboticára. Szerdán délután a transport meg is érkezett. Délután négy órakor futott be a vonat, amelynek két teherkocsijából szállt ki mintegy negyven Szibériából visszaérkezett hadifogoly.

A hadifoglyok fogadó bizottsága nagyszerű előkészületekkel várt az érkezőket, akik között mint már jelentettük, néhány szabadkainak is kellett volna lenni, mire azonban a vonat megállott, a szabadkaiak valahogy hirtelenjében kereket oldottak, és csak egy-egy, a férjét öt év után viszontlátott asszony öröm-zokogásának hangjai mutatták, hogy ott is egy hadifogságban sínylődött szabadkai polgártársunk megy a rég nem látott családi tűzhely felé.

Háromszáz hadifogoly szállott le a „Himalaja” fedélzetéről Raguzában, Szabadkáig azonban csak azok jöttek, akik vagy idevalók, vagy Szabadkán keresztül tovább folytatják útjokat a Bánát felé. (…)

A most érkezett foglyok mind egy Vladivosztok mellett levő fogolytáborból valók. A tábor csak nem teljesen magárahagyatott. A hatóságok nem törődtek velük, viszont nem is követeltek tőlük semmit. A politikai változások a Szibéria legkeletibb részében levő tályát csak nagyon kevéssé érintették. (…)

Sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az ország belsejében levő táborokban, ahonnan a foglyokat még ma sem engedik és mindenféle presszióval, főleg jobb élelmezés kilátásba helyezésével igyekeznek őket a vörös hadseregbe való belépésre rábírni és valóban ez az igyekezet nem ritkán eredménnyel is jár.

Kertész Samu, aki a hazautazás körülményeiről informált bennünket, némi fölvilágosítást adott Fehér Sándor dr. volt szabadkai kapitányról, aki tudomása szerint Krasznojarszkban van, de a bolsevikiek nem engedik haza, és Róth Dezsőről, akinek már a halála hírét költötték, de aki – mint hallotta – szintén valamelyik bolseviki uralom alatt álló fogolytáborban tartózkodik.”

 

 

2016. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább