Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Az FBI és a holokauszt
„Ha éjszaka álmodik, mindig kiáltásokat hall. Aztán csöndet.” Szelestey Lajos/Klubrádió, Népszava:
Nem kér bocsánatot az FBI igazgatója
Washington Post
Az FBI igazgatója nem kíván bocsánatot kérni a lengyelektől, mert nem mondta, hogy országuk felelős lenne a holokausztért. Viszont sajnálja, hogy név szerint egyáltalán megemlített államokat, köztük Magyarországot, mert ez csak elvonta a figyelmet a lényegről. Arról tudniillik, hogy ugyan a lengyelek hősiesen szembeszálltak a megszállás idején a nácikkal, sőt néhányan közülük hősiesen védték a zsidókat, de nem kétséges, hogy minden elfoglalt országban voltak olyanok, akik együttműködtek a németekkel. A magyar külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott a kijelentés miatt. A tudósítás rámutat, hogy Lengyelország mindjárt a háború legelején elvesztette függetlenségét, Magyarország ugyanakkor először összeállt Hitlerrel Oroszország ellen, később viszont megpróbált békeszerződést tető alá hozni, majd bevonultak a német csapatok. Sok hivatalnok azonban készségesen végrehajtotta a nácik parancsát a deportálásokra. A jelentés kitér arra is, hogy jelenleg intenzív vita tárgya nálunk, milyen szerepet játszott az ország a holokausztban. A tavalyi évfordulós megemlékezéseket beárnyékolta a Szabadság téri emlékmű felállítása. A német megszállás összes áldozata előtt tisztelgő szobor a bírálók szerint kísérlet a kormány részéről, hogy bagatellizálja a magyar hatóságok közreműködését, amikor a haláltáborokba szállították a zsidókat. Ugyanakkor Orbán Viktor februárban ritka módon elismerte, hogy az országot felelősség terheli a történtekért.
XXX
Vallomást tett „Auschwitz könyvelője”
Megkezdődött Németországban az egyik utolsó holokauszt-per. A vádlott a 93 éves Oskar Gröning, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőr. A hannoveri ügyészség a vádirat felolvasása során azt emelte ki, hogy Gröning támogatta a gyilkosságokat, s a náci rezsim gazdasági haszonszerzéséért dolgozott. Azt hangoztatta továbbá, hogy a háttéremberek munkája nélkül nem vált volna lehetővé az öldöklés.
Ezután Gröning a lüneburgi bírák előtt elmondta, kétségkívül, „morális szempontból én is bűnrészes voltam.” Hozzátette, „bocsánatot kérek mindenkitől, a büntetés mértékének eldöntése az önök feladata” – jelentette ki a bíróságnak címezve. Gröningnek 300 ezer ember haláláért kell felelnie. Amennyiben bűnösnek találják, három éves szabadságvesztésre számíthat.
A pert olyan magyarországi zsidók indították, akik túlélték Auschwitzot, vagy közeli hozzátartozóik vesztették ott életüket. A túlélők a per kapcsán azt hangoztatták, nem bosszúvágy fűtötte őket, s nem is az, hogy minél magasabb büntetést követeljenek az idős embernek, hanem az, hogy ha megkésve is, de igazságot szolgáltassanak az ügyükben – írta a Die Welt.
Gröninggel szemben már 1977-ben is eljárás indult, ám akkor az ügy nem jutott el a bírósági eljárásig a bizonyítékok hiánya miatt. Ennek kapcsán a Süddeutsche Zeitung megállapította, hogy a tegnap kezdődött eljárásnak alapvetően a bíróság vallomástételével kellett volna kezdődnie: meg kellett volna magyaráznia, hogy Gröning miért csak most, hetven évvel a II. világháború lezárása után került a vádlottak padjára. Mint a lap írja, ennek harminc-negyven, de legalább húsz évvel korábban meg kellett volna történnie.
A Süddeutsche Zeitung megjegyezte, hogy a holokauszt feldolgozásával kapcsolatban John Demjanjuk esete hozott áttörést. 2011 óta ugyanis az is bűncselekménynek számít, ha valaki közvetetten járult hozzá a náci halálgyár működéséhez. Az egykori lágerőr Demjanukot 2011 májusában ítélte öt év börtönbüntetésre egy német bíróság amiatt, mert bűnsegédként vett részt 27 ezer zsidónak a sobibóri haláltáborban történt meggyilkolásában. A per 2009-ben kezdődött, s az akkor már súlyos beteg vádlott egyetlen alkalommal sem szólalt meg. A tárgyalásokat egy félig ággyá átalakított kerekesszékben, sötét napszemüvegben hallgatta meg, arcizma sem rezdült.
Ami Gröninget illeti, korábban már több interjút is adott saját szerepével kapcsolatban is, s ezekben szintén saját morális felelősségéről beszélt. A Spiegel még 2005-ben közölt interjút vele, amelyben részletesen ecsetelte a haláltáborokban történt szörnyűségeket. „Ha éjszaka álmodik, mindig kiáltásokat hall. Aztán csöndet” – szerepelt az akkori cikkben.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >